pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Egyiptom, a mindennapokban élő mítoszok világa

Kit ne ragadnának magukkal a piramisok, a fáraók kincsei, a hieroglirfák? Egyiptom egy teljesen más világot tár elénk a maga mítoszaival és környezeti adottságaival, mint amit Európában megszokhattunk. Az egyiptomi birodalom i. e. 3000 körül alakult Észak-Afrikában, a Nílus által öntözött termékeny völgyben. Az ókori művészet emlékeinek egy részét még ma is megcsodálhatjuk, emellett kellemes kikapcsolódást nyújt a nílusi hajókázás, búvárkodás a Vörös-tengerben és a határtalan sivatag látványa. Egyiptom lakossága megközelíti a 70 millió főt, míg területe több mint 1 millió négyzetkilométer.

A „Nílus ajándékának” mai fővárosa Kairó (míg az ókori fővárosként Luxort tartjuk számon), mely Afrikán belül is a legnagyobb város, ennek következtében az oktatás, a kereskedelem és a kultúra is erre a helyre fókuszálódik. Itt található a mecsetek, templomok, opera mellett az Egyiptomi Múzeum, amely számos kincset rejteget: több domborművet, sírokból előkerült ékszereket, I. Szeszósztrisz tíz életnagyságú szobrát és más kisebb-nagyobb emléket.


 

A nevezetes piramisok

A világ ókori hét csodájának egyetlen fennamaradt tagja a gízai piramisok. Mivel olyan irat viszont nem maradt ránk, amely az építkezés menetét tárná fel, ezért még ma is csak ködös elképzelések övezik a fáraók nyughelyének építési körülményeit. Hogy rabszolgák önerőből emelték fel a köveket, emelő-szerkezetet, vizet használtak hozzá vagy egyéb módon készítették a piramisokat, erre kutatók népes hada keresi a választ szüntelenül. Szintén Gízai Nekropoliszon belül helyezkedik el a világ másik nagy rejtélye, a szfinx szobra.

A falba vésett hieroglifikus szövegek először a Szakkarában emelt piramis belső kamráiban jelentek meg, ezeket nevezzük „Piarmis Szövegeknek”. Az első piramisok egymásra helyezett masztabák voltak, és lépcsőt kívántak teremteni Föld és menny között, melyen a fáraók felhaladhatnak, például Szakkarában, Zawiet El-Aryan-ban és El-Kula falu mellett. Később, a napkultusz jegyében úgy gondolták, hogy a piramis eleve a nap sugarait jelképezi. Ekkor alakultak ki a melléképületek, mint a királyné piramisa, a völgytemplom és a piramist a halotti templommal összekötő feljáró. Ezek közé soroljuk a híres dahsuri, gízai piramisokat, illetve Szakkarában ezt a típust is szemügyre vehetjük.

Egyiptom közlekedés

Biztosított a légi-, vasúti- és autóbusz közlekedés egyaránt, ha mégis vezetni szeretnénk, nem szabad elfeledkezni a nemzetközi jogosítványról és egy helyi személybiztsításról. Lehet autót kölcsönözni, illetve taxit is fogadni, de utóbbi esetében inkább egyezzünk meg előre az árban a sofőrrel, és érdeklődjünk előtte a helyiektől. A nagyvárosokban szinte állandó forgalmi dugóra lehet számítani, Kairóban hasznosabb ehelyett a metrót igénybe venni.

Egyiptom időjárás

Talán nem fognak meglepődni a kijelentésen, hogy Egyiptomban szinte egész évben nyár van, még a téli időszakban, december-február között is mindössze 20 fokig süllyed a hőmérséklet. A legcsapadékosabb időjárásra Alexandriában, míg a legszelesebbre Hurghadában (az egykori falu ma az egyik leginkább látogatott turistacélpont) lehet számítani.

Egyiptom gasztronómia

A legnépszerűbb ételek különböző babokból, lencséből, magvakból készülnek fűszerekkel gazdagon tálalva. Megemlíthetjük például a taamiya-t, ghanoug-t és tahina-t. Emellett népszerű a hibiszkusztea és a vízipipa.

Tudnivalók Népsűrűség: 53 fő/km2 Népcsoportok: arab (99 %), beduin, núbiai, berber, szudáni Közigazgatási beosztás: 25 kormányzóság Fekvés:Észak-Afrika, a Földközi-tenger határolja, Líbia és Gaza Srip között helyezkedik el. Országhívószám: 20 Autójelzés: ET Elektromosság: 220 V Államforma: köztársaság Főváros: Al Qahirah Hivatalos nyelv: arab Beszélt (idegen) nyelvek: angol Nagyobb városok: Al Iskandariyah, Al Jizah, Shubra al Khaymah, Bür Said, Al Mahallah al Kubra, As Suways, Tanta, Al Mansürah, Asyüt, Az Zaqazig, Al Isma iliyah, Al Fayyum, Kafr ad Dawar, Damanhür, Aswan, Al Minya Legmagasabb pont: Mount Catherine 2 629 m Legalacsonyabb pont: Qattara Depression -133 m Népcsoportok: arab (99 %), beduin, núbiai, berber, szudáni Vallások: muszlim (94%), kopt keresztény (5%) Hivatalos pénz: 1 egyiptomi font = 5 tallary = 100 piastre = 1000 (EGP) GDP 267,1 milliárd USD (1997) GDP/fő 4 400 USD (1997) Gazdasági növekedés: 5.2 % (1997) Infláció: 4.9% (1997) Legfontosabb iparágak: textil-, élelmiszer-, dohány-, fém- és vegyipar, kőolajfinomítás, vas-és acélgyártás, alumíniukohászat, cementgyártás, bőr- és cipőipar,gyógyszeripar Legfontosabb kereskedelmi partnerek: Eu tagok, USA, Japán Vasúthálózat hossza: 4 751 km Úthálózat hossza: 64 000 km Repülőterek száma: 89 Fontosabb kikötők Alexandria, Al Ghardaqah, Aswan, Asyut, Bur Safajah, Damietta, Marsa Matruh, Port Said, Suez TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Az ókori Egyiptom története Az ókori egyiptomi civilizáció a Nílus völgyének több ezer településén fejlődött ki. Az emberek fokozatosan elsajátították a földművelés mesterségét, és állandó lakóhelyeket hoztak létre. I. e. 4000 körül néhány falu megerősödött. Törzsfőnökeik egyre nagyobb vidéket ellenőriztek, mind nagyobb hatalomra tettek szert. Ezekből a területekből alakultak ki a nomoszok, vagyis Egyiptom közigazgatási körzetei. I. e. 3400 táján két erős királyság fejlődött ki: az egyik a Nílus-deltában (Alsó-Egyiptom), a másik pedig délen, a Nílus-völgyében (Felső-Egyiptom). A legenda szerint Narmer, vagy másként Ménész, Felső-Egyiptom királya kb. i.e. 3100-ban meghódította Alsó-Egyiptomot, és az egész országot uralma alá vonta. Ezt fejezte ki a királyi kettős korona: Felső-Egyiptom keselyűt ábrázoló fehér koronájának és Alsó-Egyiptom kobrát ábrázoló vörös koronájának egyesítése. Narmer dicsőségét ún. palettája hirdeti, melybe hőstetteit és a kettős korona képét vésték. Megtekinthető a kairói Egyiptomi Múzeumban. I. e. 280 körül Manethón egyiptomi tudós pap országa történelmét Ménésztől Nagy Sándorig dinasztiára, azaz királyi családra osztotta. Az újabb kori történészek ezeket Ó-, Közép- és Újbirodalom néven csoportosították. Az ún. predinasztikus korban, mely kb. 300 évig tartott, Egyiptom egysége megerősödött. Lerakták az állam politikai szerkezetének alapjait. Az Óbirodalomban (III-VIII. dinasztia, kb. i. e. 2664-2155) Egyiptom gazdag királyság lett; fővárosa Memphisz volt. Magas fokon állt a művészet és építészet. Mindenható uralkodóját fáraónak hívták. Ebben az időben épültek óriási munkával az uralkodók gazdagságát és hatalmát jelképező piramisok. Ezek sorát Szakkarában Dzsószer lépcsős piramisa nyitotta meg, a csúcspontot pedig a gízai nagy piramisok jelentik. Az V. dinasztia idejére a fáraó hatalmát veszélyeztetni kezdte az egyre erősödő nemesség és a befolyásos papi rend. Mindez polgárháborúhoz és az állam szétzilálódásához vezetett. Végül Mentuhotep, Théba királya egyesítette újra Egyiptomot. Új korszakot nyitott, melyet az irodalom Középbirodalom névvel illet (XII. dinasztia, kb. i. e. 2051-1786). Egyiptom történelmének ez volt az egyik legsikeresebb, művészetének pedig legvirágzóbb időszaka. Az országban hatalmas közmunkát végeztek, lecsapolták a Fajjúm mocsárvidékét. Külföldön az egyiptomi hadsereg meghódította délen Núbiát, keleten pedig Szíriától foglalt el területet. A fáraók hatalmának gyengülése ismét hanyatláshoz vezetett. I. e. 1700 körül a hükszoszok támadták meg Egyiptom északi felét, és mintegy négyszáz éven át meghatározó szerephez jutottak az országban. Egyiptom déli részét ugyan nem tudták elfoglalni, de a terület adót fizetett nekik. A hükszoszok segítségével a núbiaiak visszanyerték függetlenségüket Egyiptomtól. A hükszosz hódítás egyik haszna az volt, hogy az egyiptomiak megismerkedtek a lóval, szekérrel, a fonással, szövéssel és néhány új hangszerrel.Théba városa ismét az egyiptomi megújulás forrásává vált az Amaszisz vezette felkelés során. Õ alapította meg a XVIII. dinasztiát, mely az Újbirodalom kezdetét jelentette (XVIII-XX. dinasztia, kb. i. e. 1554-1075). Ez volt Egyiptom katonai hatalmának korszaka. Visszahódította Núbiát, egyiptomi uralom alá került Szíria, Palesztina és részben Mezopotámia. A XVIII. dinasztia uralkodóinak egyike volt Hatsepszut királynő. 20 évig volt trónon. Királyként, fáraószakállal ábrázolták. Legismertebb emlékműve Deir el Bahari mellett lévő halotti temploma. A korszak legérdekesebb epizódját IV. Amenhotep uralkodása jelentette, aki magát Ehnatonnak nevezte. Aton isten (a napkorong) monoteista kultuszát igyekezett bevezetni, tiszteletére pedig Ahet-Aton néven új fővárost alapított Amarna közelében. Lehetséges, hogy ezzel a politikai döntéssel próbálta megfékezni a thébai Amon- Ré papjainak rendkívüli hatalmát. Ehnaton testi és szellemi adottságairól nagyon sok feltevés született. Ehhez az adott alapot, hogy őt és családját furcsán, különös kúp alakú fejjel és nyurga testtel ábrázolták. Az Ehnaton intézkedésével előidézett válság halála után megoldódott: utóda, Tutanhamon ismét Thébát tette meg fővárossá, államvallásként visszaállította Amon-Ré tiszteletét. 1922-ben Howard Carter és Lord Carnarvon régészek a Théba melletti Királyok Völgyében találták meg Tutanhamon épségben maradt sírját, amely megmutatta a világnak, hogy a fáraókat milyen hihetetlen gazdagság vette körül. Más, erős hatalmak is kezdtek kialakulni a Közel- Keleten. Kis-Ázsiában a hettiták jelentettek,gondot, noha a XIX. dinasztiához tartozó II. Ramszesz megpróbált velük egyezségre jutni. A templomi domborművek nagy győzelemként ábrázolják a hettitákkal Kadesnél vívott ütközetét. Nagyobb veszélyt jelentettek azonban az ún. tengeri népek vándorló rablóhadai, akik az i. e. 13. század végén a Földközi-tenger partjainál támadtak. A XX. dinasztia uralkodója, III. Ramszesz (i. e. 1182-1151) nagy tengeri csatában legyőzte őket. Az egyiptomi birodalom helyreállíthatatlanul meggyengült. A fáraók fokozatosan vesztettek hatalmukból. I. e. 1050 körül Egyiptomot megosztva irányította a thébai Amon főpap és az alsó-egyiptomi, a Delta északkeleti vidékén fekvő Tanisz vezírje, a fáraó pedig csak névleg uralkodott. A XXIII-XXV. dinasztia (kb. i. e. 760-650) alatt anarchia volt. Egyiptom korábbi vazallusai, a núbiaiak adták a XXV. dinasztia fáraóit. Majd hódítók következtek: először Asszíria (i. e. 7. század), utána a perzsák (i. e. 6. század). Az utóbbiak mintegy 200 évig erős kézzel uralkodtak Egyiptomban. Nagy Sándortól a mai Egyiptomig Nagy Sándort felszabadítóként üdvözölték, mikor i. e. 332-ben Egyiptom földjére lépett. Halála után Egyiptom újra független királyság lett Ptolemaiosz alatt, aki Nagy Sándor hadvezére volt. A Ptolemaiosz-dinasztia 300 évig uralkodott. A legnagyobb hatást Egyiptomra ekkor Görögország tette. Alexandria, az új főváros a tudomány és művészet ragyogó központja lett. Az egyiptomi nyelvet a görög váltotta fel államnyelvként. A Ptolemaioszok az őslakosok kedvében jártak; a görög és egyiptomi vallási elemek új ötvözetét terjesztették. Bátorították a hagyományos egyiptomi templomok építését is. A köznépet valószínűleg alig érintette a görög hatás. Megtartották ősi szokásaikat és hitüket. Egyiptomot i. e. 31-ben, az actiumi csata és az utolsó Ptolemaiosz uralkodó, Kleopátra halála után a rómaiak foglalták el. Az országot prefektus kormányozta, aki csak Augustus császárnak tartozott felelősséggel. A császár az új területet saját birtokának tekintette. Az egyiptomi gabona évszázadokon át táplálta Rómát, ám Egyiptom a rómaiak alatt csak szegényedett. I. sz. 395-ben Egyiptom a Keletrómai Birodalom része lett, Bizánc fennhatósága alá került. A római vallási szokások helyett sokan felvették a kereszténységet. A mai Egyiptom vallási életét a néhány évszázaddal később, 640-ben bekövetkezett arab hódítás szabja meg. A bizánci uralmat elsöpörték, az ország pedig fokozatosan áttért az iszlám hitre. Egy keresztény kisebbség, a koptok azonban megtartották hitüket. Egyiptom a kalifák helytartóinak irányításával a muzulmán világ egyik erősségévé vált. A Fátimidák 969-ben megalapították az új fővárost, Kairót. 1171-ben Szaladin lett Egyiptom királya. Hódításaival uralma alá került Szíria, Mezopotámia, valamint Arábia és Észak-Afrika jelentős része. Halálát követően a birodalom gyorsan szétesett. 1250 körül a királyság a mamelukok kezébe jutott. Ezt a katonai csoportot olyan egykori török és cserkesz rabszolgák alkották, akik korábban királyi testőrök voltak. A mamelukok mintegy 250 évnyi virágzó uralkodása után, 1517-ben a törökök foglalták el az országot. Egyiptom az Oszmán Birodalom része lett. Az oszmán hatalom alatt Egyiptom hanyatlott, politikai zűrzavarba süllyedt. A következő idegen, ki igényt tartott rá,Napóleon volt 1798-ban. A francia hódítás 1801-ig tartott. 1805-ben a nagy katonai erővel rendelkező Mohamed Ali török tiszt helytartóvá neveztette ki magát, és hamarosan az ország vezetője lett. Az általa alapított dinasztia csődbe juttatta Egyiptomot, az ország eladósodott. Franciaország és Nagy-Britannia saját befolyásáért versengett. Végül Egyiptom angol protektorátus lett. Az angol védnökség vége (1992) után is évtizedekig megmaradt az angolok katonai jelenléte. Az utolsó uralkodó, Fárúk király 1952-ben kénytelen volt lemondani trónjáról kiskorú fia, Fuád javára. 1953-ban egy katonatisztekből álló csoport megdöntötte a monarchiát, és Egyiptomot köztársasággá nyilvánította. 1954-től Gamel Abdel Nasszer ezredes volt a miniszterelnök, 1970-ben bekövetkezett haláláig. Az utóbbi évtizedekben sokat szenvedett az Izraellel vívott közel-keleti háborúkban, de a Szadat egyiptomi elnök és Begin izraeli miniszterelnök által Camp Davidben - Carter amerikai elnök védnöksége alatt - 1979-ben aláírt egyezmény nagyobb önállóságot eredményezett számára. Az idegenforgalom, amely mindig is virágzott és a gazdaság egyik pillére volt, soha nem látott mértékben fejlődik, az Öböl-háború idején történt megtorpanás ellenére is. ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETÕSÉGEK Az egyiptomiak szeretik a finom ételeket, és nagyon sok specialitásuk van. Egy régi arab közmondás szerint a vendég annyira tiszteli házigazdáját,amennyi ételt elfogyaszt az asztalánál. A kínálásoknak valóban se vége, se hossza, de udvariasan vissza is lehet utasítani. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a maradék nem vész kárba. A vendégszeretet még a sivatagban is érvényesül, ahol az utazó Allah vendége. Azok, akik jobban szeretik a megszokott ízeket, az elegáns hotelekben és éttermekben étkezzenek. Azok számára, akik belekóstolnak a helyi különlegességekbe, a következő rövid ismertetőt ajánljuk. Az ételek nevét angolos átírásban tüntetik fel: Kebab: kockára vágott bárányhús citromlével és olívaolajjal bedörzsölve, rövid nyársra tűzve, faszénen sütik. Shwarma: függőleges nyársakon sült bárányhús, két kovásztalan kenyér között. Mezza: közel-keleti hors d oeuvres, töltött szőlőlevél, olívával, gyöngyhagymával. Kofta: fűszeres darált bárányhús virsliformára töltve; rövid nyársakra tűzik, gyakran kebabbal felváltva. Tamaia: forró olajban jól átsütött babpogácsa, sarki árusoknál is kapható. Fool: különféle párolt babból álló étel, arab kenyérrel gyakran reggelire is adják. Samak: halak és kagylók a Nílusból és a Földközi-tengerből, bőséges és ízletes. Baclava: több réteg kelt tészta cukros diós töltelékkel. A sütőből kivéve leöntik mézzel. Shai: tea, rendszerint pohárban szervírozzák. Karkaday: núbiai specialitás, Assir: friss gyümölcslé. Doum: Asszuán környéki, gyümölcslészerű ital, pálmafa belsejéből készítik. Stella sör: a belga Stella Artois-hoz hasonló, a turisták körében közkedvelt sör. Étkezés étteremben A legtöbb helyen lehet európai ételeket kapni, de a rendeléskor ne feledkezzünk meg arról, hogy a marha talán rágós, a borjúhús már elfogyott, és sertéshús ritkaság és népszerűtlen. A luxus- első osztályú szállodák azonban mélyhűtött húst importálnak. A bárány messze a legjobb, de a hal és a csirke is jó választás. A gyümölcs, a zöldség mindig friss. A nyelvet nem ismerő vállalkozó kedvű turista rámutathat arra az ételre, amelyikhez kedvet kap. Az egyiptomi kenyér kovász nélkül készül, ezért nem kel Groppi kávézója; ez a régi kairói kávéház híres jó fagylaltjáról meg. A lapos, kerek kenyeret kettétörve, egy szelet bárányhússal ízletes szendvicset kapunk. Nyugodtan vehetünk egy egész veknit, mert nem laktató. Aki útközben gyors harapnivalót vagy kirándulásra uzsonnát akar, rendeljen húst vagy sajtot arab kenyérrel. Szállodákban a kenyeret sokszor kettétörve megpirítják, ez a Melba tószt. Egyiptomban a főétkezés az ebéd, amit 13.00 és 16.00 óra között tálalnak, de - tekintettel a turistákra - sok helyen kiadós esti étkezést is felszolgálnak. Az egyiptomiak nagyon kedvelik a halat. A fáraók idejében tengeri pérhalat, pontyot, angolnát, sügért, tigrishalat ettek. Tudták, hogyan kell a szárított, a sózott halat készíteni. A tartármártás egy fajtáját is ismerték. Sokan azt állítják, hogy a mediterrán halak nem olyan ízletesek, mint a hidegebb tengerekből származók, pedig csak az elkészítési módtól függ az ízük. Több halétterem van, de nehéz lenne megmondani, melyikben legjobb a fűrészes garnélarák en broche. Két éttermet mindenképp érdemes kipróbálni Kairóban: a Sea Horse és a Good Shot, Maadi külvárosában, közvetlen a Nílus mellett. Sivatagi lakoma A sivatagi lakoma különleges élmény. A piece de résistance egy egészben sült birka, mely belül omlós, kívül ropogósra sütve. A vendégsereg kéziszőttes szőnyegeken vagy párnákon törökülésben ül, alacsony asztalok körül. A cipőt illendő lehúzni. Először hatalmas tálon közszemlére teszik a birkasültet, mellette nagy edényekben a sáfránnyal színesített és fenyőmaggal díszített rizst. Kést, villát nem mindig adnak. Ha nincs, kézzel úgy ehetünk, hogy a kenyérrel mártogatjuk a szószokat, bekapjuk a húsdarabokat, a rizsből kis golyókat formálunk. Csak a jobb kezet szabad használni. A végén kézmosó edényeket hordanak körbe, majd édességet és gyümölcsöket szolgálnak fel. A kávé vagy a tea az étkezés végét jelenti. Néha különös szertartásos módon tálalják. A kávéskanna akár egy méter magas is lehet. A töltögető a kannát magasan tartva önt a piciny csészébe vagy pohárba, anélkül hogy egy csöpp is kifolyna. Az első csésze után a másodikat is ugyanígy töltik, csak a harmadikat lehet visszautasítani. Az első csésze tea édes, a második édesebb, a harmadik a legédesebb. Bor A borászat Egyiptomban az ősi időkig nyúlik vissza. A borszőlőt Ázsiából hozták be. A bort általában az istenek italának tartották, Egyiptomban Oziriszének; voltak kimondottan temetési borok. A 7. században az arabok elfoglalták Egyiptomot, s mivel vallásuk tiltotta a bort, a borászat visszafejlődött. Az utóbbi időben a látogatók igényeire való tekintettel újra elkezdték a termelést. A múlt században egy Gianaklisz nevű görög művelte meg az első szőlőskertet. A ma Alexandria körül elterülő hatalmas szőlők az ő nevét viselik. A termőterület meghaladja az 18000 hektár, beleszámítva azt az öt falut is, melynek lakossága megműveli a földet. A növekedési időszakban kb. ötször, egyszerű elárasztással öntözik, a többi a nap dolga. A sivatagi szelektől fenyősorokkal védik. A helyi borok minden szállodában aránylag kedvező áron kaphatók, a francia és olasz borok azonban nagyon drágák. HELYI SZOKÁSOK, VISELKEDÉS Aki nem akar otromba turista módjára viselkedni, annak érdemes megismerkedni a helyi szokásokkal. A lakosság túlnyomó része az iszlám híve, de van egy keresztény kopt kisebbség. Õket elsősorban ismerősebb hangzású nevükről ismerhetjük fel: az arab Szamira helyett például Mária. Az egyiptomiak jó kedélyűek, vendégszeretők. Nagyra értékelik azt, aki tiszteli szokásaikat, vallási előírásaikat; pl. sohase csókolózzunk nyilvános helyen. Ne felejtsük el lehúzni a cipőt, ha belépünk a mecsetbe. A nők takarják be fejüket, vállukat. A mohamedán férfinak 4 felesége lehet, mindegyikkel egyformán kell viselkednie. Kevesen engedhetik meg maguknak a teljes létszámot, de hagyományos a tisztelet a nők iránt. Ott is vannak nők, akik magas hivatali tisztséget töltenek be, de jóval kevesebben, mint Európában. A mohamedán vallás egyik tana a fatalizmus, azaz: minden előre elrendelt. Amikor egyezséget kötnek, igyekeznek azt betartani. Azt mondják: insallah - ha Isten is úgy akarja, de nem mindig sikerül. Az idő nem számít! Az idegeneknek ez gyakran bosszantó. Amikor egy spanyol megkérdezte, mi arabul a manana (majd holnap), azt a választ kapta: ilyen őrült kapkodásra nincs megfelelő szavunk. Sok egyiptomi beszél angolul, van, aki hosszabb-rövidebb ideig élt Angliában. Aki az angollal nem boldogul, próbálja a franciát. Imádnak telefonálni, mert lusták levelet írni. Órákig ülnek a telefonon. A helyi hívások szinte ingyen vannak. De újabban a faxra is rászoktak. A galabíja még mindig szinte nemzeti viselet. Nagyon praktikus ilyen forró klímában, de egyre több farmerruhát is látni. Az alkudozás életforma. Megvetik azt, aki azonnal kifizeti a mondott árat. Könnyedén, humorral kell csinálni. Ha valahol vendégségben megtetszik valami, a világért se kezdjük dicsérni; a helyi hagyomány megköveteli, hogy a házigazda felajánlja ajándékul a vendégnek. Természetesen vissza lehet utasítani, de ez véget nem érő udvariaskodást és némi zavart kelthet. A házigazdának ugyancsak szent kötelessége a vendéget étellel-itallal traktálni. Természetesen egy idő után vissza lehet utasítani, de a tányéron ne hagyjunk semmit. A kávé a fő ital, de a tea is kedvelt a fellahok közt. A kávét és a teát jóval édesebben isszák, mint nálunk szokásos, de lehet kevés cukorral vagy cukor nélkül kérni. Rendelhetünk francia vagy török kávét, az utóbbinak zacc van az alján - azt nem kell meginni. A mazbout kávé fél adag cukorral. A piramisok Nem meglepő, hogy mindenkinek szinte teljesen ugyanaz a néhány dolog jut az eszébe a piramis szó hallatán. Akár ki is lehet próbálni. Mi az öt dolog, amire erről a szóról asszociál? Ha végiggondolta, íme: fáraók, Egyiptom, sivatag, múmiák, tonnás kőtömbök. De hogy is van ez pontosan ?? Mikor, kik és miért, legfőképp hogyan építették Õket ? Az alábbi néhány címszó biztosan felmerül a piramisokkal kapcsolatban, lássuk, mi közük is van hozzájuk! ÓKOR - azon belül is a Kr. e. 2500 körüli években, 1000 éven át épültek Egyiptomban piramisok. Rég volt. Így aztán nem csoda, ha nem minden tudós ért egyet ezzel az évszámmal. Egyes geológiai kutatásokon alapuló feltételezések szerint a gizai piramisok például nem lehetnek 7000 évnél fiatalabbak. FÁRAÓK - a piramisok a fáraók sírboltjai. Rendszerint nem álltak önmagukban, hanem az ún. nekropolisznak, a halottak városának legfeltűnőbb és legépebben megmaradt építményei. A fáraót a piramis sírkamrájába, feleségeit, magas rangú tisztviselőit a piramis köré épített masztabákba (arabul sírhelyet jelent) temették. A legnagyobb építkezések az Óbirodalomban, a III. és IV. fáraódinasztia alatt zajlottak. Érdekes, hogy építményeikből sok fennmaradt, uralkodásukról azonban, vagy éppen ezért? semmilyen írásos emlékünk nincs. Éppen ezért, ugyanis nem tartották szükségesnek, hogy tetteiket más formában is megőrizzék, mint a piramisok, templomok és szentélyek díszítéseként. A földi életnél sokkal nagyobb értéke volt az öröknek hitt túlvilági létnek. Az egész ókori egyiptomi vallásnak ez volt az alapja, csak az arányokban voltak különbségek. Ezeket a különbségeket mutatják a temetkezési szokások változásai is: a fáraó földöntúli hatalma és a túlvilági élet a legnagyobb hangsúlyt a IV. dinasztia alatt kaphatta. GIZA - Giza (El Gizeh) egy arab falu Kairótól keletre, attól kevesebb mint 20 km-re. A Nílus mentén még több helyen megtaláljuk ezeknek az építményeknek jobb-rosszabb állapotban megmaradt romjait, ilyenek például a Médum vagy Dashúr melletti piramismezők. Egyiptomban összesen nyolcvan piramist tartanak számon. Mindegyik más-más miatt érdekes, de a leghíresebbek - persze joggal - a gizaiak. Három, hihetetlen esztétikai érzékkel elrendezett hatalmas gúla áll egymás mellett: a legnagyobb Kheopsz, a másik kettő Khefrén és Mükerinosz fáraó emlékét őrzi. (Ma már valóban csak emlékét, holttestük rég eltűnt a sírokból.) KHEOPSZ - A leghatalmasabb Kheopsz fáraó piramisa. Oldalai 230 m hosszúak. Eredetileg 146 m magas volt, ma már csak 137, mert csúcsa leomlott és a súlyos kőhalom meg is süllyedt: kb. 2.600.000, átlagosan 2,5 tonnás kőtömbből áll (az egész 7 millió tonna?!). A köveket csak részben bányászták a közelben. Hatalmas gránittömböket szállítottak ide Asszuánból, 1000 km távolságból, ehhez az építkezés helyét és a Nílust csatornákkal kötötték össze. Eredetileg a piramisokat mészkőlapokkal borították, ezeket egy 15 km-re lévő bányából hozhatták, ennek azonban ma már kevés nyoma van, a borítás leomlott. Fenséges látvány lehetett az elkészült piramishármas, ahogyan a hófehér mészkőlapokat megfesti a lemenő nap... SIVATAG - ha a (gizai) piramisoktól nyugatra tekintünk, előttünk a végtelen homoksivatag. Keletre viszont Kairó külvárosa, távolabb toronyházai látszanak. A látszólag ártatlan csöpp kis homokszemcsék a piramisok legádázabb ellenségei. Egyrészt a szél szállította, ellenálló kvarcszemcsék apró vésőkként marják a köveket, de ennél nagyobb veszély, hogy az álladóan mozgó homok időnkét teljesen beborítja az építményeket. Erre utalnak a SZFINX lábánál lévő tábla, az álom sztélé hieroglifái is: Kr. e. 1500 körül Tuthmoszisz fáraó, még mint herceg vadászata után megpihent a piramisok tövében. Álmot látott, melyben a Szfinx szólt hozzá és megkérte, szabadítsa meg a homoktól, mely akkor teljesen belepte, és megjósolta neki, hogy uralkodó lesz. Azóta többször, legutóbb 1925-ben kellett kiásni. Hogy a Szfinxet ki és mikor építette, azt nem lehet tudni pontosan. Az oroszlántestű, Kheopsz arcát formáló, titokzatosan a távolba tekintő alakot a túlvilág kapuja őrzőjének tartják. Méretei önmagában hatalmasak, bár a piramisok tövében ez talán kevésbé érezhető: 57 m a hossza és 20 m a magassága. ÉPÍTKEZÉS - ez a legmisztikusabb kérdés a piramisokkal kapcsolatban: hogyan voltak rá képesek?? Hogy megoldották - akkor... - a kövek kibányászatát, ideszállítását, kifaragását, emelését és helyére illesztését, már önmagában ámulatba ejtő. Ennél már csak az a matematikai és mérnöki munka lenyűgözőbb, amire a piramisok megtervezéséhez volt szükség, a csillagászati tudás, amivel szinte teljes pontossággal égtájak szerint betájolták őket, és az a munkaszervezés, amellyel biztosították a munkaerőt, azok összehangolt munkáját és ellátását. Feltételezések szerint egyszerre 100.000 ember dolgozhatott együtt évente 3 hónapon át. Hogy lehetett egyáltalán munkába állítani ekkora tömegeket ilyen, látszólag egyetlen emberért zajló, semmilyen praktikummal nem rendelkező munka érdekében? Az évi kétszeri, bőséges termés miatt az élelem előteremtése nem okozott különösebb gondot, a három hónapig tartó áradás ideje alatt a népnek egyébként sem volt sok dolga. Márpedig a hatalomnak nagy ellensége az olyan nép, aki unatkozik. A fáraót pedig - ma nehéz elképzelnünk - nem embernek tekintették, hanem istennek, de legalábbis az isten fiának. Õ a közvetítő az ember és az istenek között, a közbenjáró a hétköznapi emberek túlvilági életénekm érdekében is. Így aztán mégsem egyetlen emberről van szó, sőt, praktikus oldala is van ennek a hatalmas munkának. Természetesen, ez is csak egy feltételezés, magyarázatkísérlet. Az egyetlen épségben és teljességében megmaradt csoda a Kheopsz piramis és a Szfinx. Egyedülálló, semmihez nem hasonlítható, lenyűgöző, fenséges... Látni kell! A többit pedig majd elmeséli az idegenvezető. (Forrás: Cartographia) Egyiptomba utazók útlevelének az érvényessége 6 hónapot meg kell haladnia a visszaérkezés dátumától számítva.

FONTOSABB ESEMÉNYEK Egész évben vannak ló- és teveversenyek. A vadkacsavadászat a vándorlási időszakban van a Fajjúm-oázisban. A sportklubok időszakos tagságot is kínálnak. Az alábbiakban ízelítőt adunk a kulturális programokból. Február Hurghada, Vöröstenger: Nemzetközi horgászfesztivál; Kairó:Arab lófesztivál Március Nasr City: Kairói Nemzetközi Vásár Április Dél-Sínai: Sínai fesztivál Május Kairó: Nílusi úszóverseny; Alexandria: Súlyemelő fesztivál Július Hurghada, Vörös-tenger: Nemzetközi horgászfesztivál Augusztus Kairó: Nemzetközi dzsúdófesztivál Szeptember Iszmáilíja: Nemzetközi folklórfesztivál, hosszútávúszás a csatornán December Kairó: Nemzetközi filmfesztivál; Kairó - Luxor - Asszuán: Nemzetközi evezősverseny GYERMEKPROGRAMOK Kairóban az Állatkertben a gyermekek a tengeri akváriumban megcsodálhatják az egzotikus halakat. A tevegelés is felejthetetlen élmény. A Héliopolisz Gyermekklub minden hónap utolsó péntekén összejövetelt rendez a Baron Heliopolis Hotelben. 4-14 éves korú gyerekeknek (tel.: 02-2912468). Érdekes a Vasúti Múzeum a kairói állomáson és dr. Ragab Fáraófaluja a Jákob-szigeten. Ünnepek, rendezvények: február 28. Az iszlám naptár 11 nappal rövidebb, mint a nyugati gregoriánus naptár, így a nemzeti ünnepek minden évben 11 nappal korábbra esnek. Az iszlám újév ünnepe a Ras as-Sana, július-augusztus táján pedig Mohamed próféta születésnapját, a Moulid an-Nabit ünneplik. Mindkét ünnep utcai parádékkal, fesztiválokkal jár együtt. Az iszlám naptár kilencedik hónapja a ramadán, a hű iszlámok ekkor sem ételt, sem vizet nem fogyasztanak valamint nem dohányoznak napfelkete és napnyugta között. A ramadán végén (Eid al-Fitr) a böjtöt nagy ünnepséggel zárják le. Eid al-Adhah a mekkai zarándoklás ideje, minden muzulmánnak legalább egyszer életében el kell zarándokolnia Mekkába, ez április-május táján van. (Forrás: Cartographia)

Praktikus VÁSÁRLÁSI LEHETÕSÉGEK Egyiptomban valamennyi üzletben kaphatók külföldi és hazai áruk. Kairó nagyáruházai a város központjában vannak, a kormány által előírt kötött árakkal. A bazárokban viszont lehet alkudni. Csak itt kapható a híres musrabia simán, igazgyöngy vagy elefántcsont berakással. Találhatók még vörösréz és sárgaréz tárgyak, arany és ezüst ékszerek; az utóbbi inkább súlyra, mint művészeti értékre, így az árak viszonylag elfogadhatók. Vannak igazgyöngysorok, onyxból és korallból készült ékszerek. Pénztárcák, táskák még kígyóbőrből is. Egyedi munkák, elfogadható áron. MÚZEUMI SZOBROKMÁSOLATAI is kaphatók, különösen az istenek szobrai népszerűek, mint Bászteté, a macskaistené. A beduin szőnyegek teve- és kecskeszőrből készülnek. Nehéz ellenállni egy-egy szép darabnak; összetekerve kényelmesen hazaszállítható. Az előszobába való kézi csomózású pamutszőnyegek sokkal könnyebbek és olcsóbbak. Különleges és könnyen hazavihető a kézi faragású sétapálca és a fonott kosár. Antik asztalkák és más kisbútorok igazgyöngy és elefántcsont berakással vagy különböző intarziával ma már egyre ritkábbak, mivel az ólommérgezés veszélye miatt ezt a mesterséget betiltották. Óvakodjunk a hamisítványoktól, főleg az állítólag sírokból származó amulettektől. Nagyon nehéz a hamisítványokat megkülönböztetni az eredetitől, amikor ugyanolyan kifinomult kézműves mesterséggel készültek, mint a fáraók korában. Van, aki az ötvösművészetet értékeli bennük, és nem törődik vele, hogy az ókorban készült-e, vagy csak tegnap. Az utcai árusokat kerüljük el, ezek csak kacatot árulnak. SZÁLLÁSHELYEK Egyiptom az idegenforgalom beindulása óta, az 1880-as évektől kezdve híres luxusszállodáiról. Ezek közül már csak néhány maradt meg, mint a Cataract Asszuánban és a Winter Palace Luxorban. Ezekhez modern szárnyat építettek. Az utóbbi években a nagy nemzetközi szállodaláncok is építettek új hoteleket, mint a Sheraton, a Hilton, a Pullman és a Ramada. Uszodákkal, szórakozóhelyekkel, üzletekkel és nemzetközi menüvel. Az ötcsillagostól az egycsillagosig csökken az ár; az előbbiekben egy éjszakára 70 font, Felső-Egyiptomban kevesebb. A Nílusra néző szobáért többet számolnak. Az utolsó percben is lehet szobát rendelni, de nílusi kilátással már aligha. KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS ÉJSZAKAI ÉLET Az éjszakai szórakozások közül a hang és fényjáték előadások a legcsodálatosabbak a kairói Citadellában, a gízai piramisoknál, a karnaki templomban Luxorban és Philae templomában, Asszuánban. A napi angol nyelvű újságok részleteket is közölnek az előadásokról. Ezek az újságok tartalmazzák a divatos éjszakai lokálok és a Níluson kikötött hajóbárok címeit, ahol műsor is van. A két ismert társulat: a Nemzeti Balett és a Reda csoport, akik folklórtáncot adnak elő. Gyakran szerepelnek a tévében is. A bárok és a diszkók ára elfogadható, attól függ, ki mennyit iszik. A legtöbb szállodában műsor van, keleti zenét játszó zenekar és hastáncosnők. Annak, aki különleges szórakozásra vágyik, a turistairodák szerveznek sátoros sivatagi lakomákat, lovas bemutatókat, még hipnotikus dervistáncot is. A dervisek ügyesen bánnak a tamburinnal, kasztanyettával, miközben hirtelen mozdulatokat tesznek, vagy folyamatosan forognak, úgy, hogy hímzett köpönyegük vízszintesen úszik a levegőben. A hetenként megjelenő This Week in Cairo, This Week in Alexandria című angol és francia nyelvű műsorfüzetek friss kulturális híreket és a következő hétre szóló programokat is tartalmazzák. A szállodai portás is tud információval szolgálni. OLCSÓBB LEHETÕSÉGEK Szállás Vannak olcsó egy- és kétcsillagos szállodák, de ezeket nem ajánljuk. Egyrészt nehéz őket számon tartani, másrészt kétes tisztaságúak. Inkább keressük a helyi turistairodákat. Sok ifjúsági szállás van; pl. Kairó Youth Hostel: Abdul Aziz al Saoud, Manial, tel.: 840729, max. három éjszakára vehetők igénybe. Vannak kiadó nyaralók, turistatáborok, karavánok. Kempingek a 115. oldalon. Diákok keressék fel az Association of Tourist Friends egyesületet, Kairó, 33 Qasr el Nil utca, 9. em., tel.: 8922136. UTAZÁS Idegenvezető nélkül ne induljunk a sivatagba. Gyorsan el lehet tévedni. Kairóban éjjel-nappal közlekednek a buszok és villamosok. A héliopoliszi metró a Ramses tér, Heliopolis, Nasr City és Mattareya vonalon jár. A heluáni metró Kairó és Heluán között 14 állomáson áll meg. A földalatti a Ramses teret és Al Merget köti össze. Elfogadható árú a rendszeres nílusi kompjárat. ÉTKEZÉS Az éttermekben olcsó a helyi specialitás. A lapos kerek kenyér is olcsó. Ízletes szendvicseket készíthetünk belőle, de inkább főtt töltelékkel, mint nyers salátával. Szórakozás Olcsón kapható jegy a mozik erkélyülésére, sok a western, arab felirattal. Péntek reggel tevevásár van Imbaba piacán. Az állatkert is jó. VÁSÁRLÁS Sok olcsó csecsebecsét, szuvenírt lehet kapni. Alkudni mindenhol kell. Ha olcsó filmre vagy gyors előhívásra van szükségünk, kerüljük el a hotelshopot. A cipő és a ruhanemű jóval olcsóbb, mint Európában. KÖZBIZTONSÁG A városok központjában éjszaka is biztonságosan lehet sétálni. Zsebtolvajok minden zsúfolt helyen akadnak. A turisták nagyon vigyázzanak, ha pénzt vagy értéktárgyakat hordanak maguknál. Az autó csomagtartóját mindig tartsuk lezárva, az élelmes tolvajok még a piros lámpánál várakozókat is pillanatok alatt kirámolják. HÁLOZATI FESZÜLTSÉG Egyiptom legnagyobb részén 220 V és 50 Hz-es váltóáram van. A csatlakozók kétvillásak, helyenként földeléssel, nem ritka az áramkimaradás. BEUTAZÁSI FELTÉTELEK Egyiptomba való belépéshez a belépéskor még legalább hat hónapig érvényes útlevél és tartozkodási turista vízum szükséges.Vízum intézését mindenki maga bitosíthatja az egyiptomi nagykövetségen,vagy utazási iroda közvetitésével.Ebben az esteben az utazási irodának szüksége lesz érvényes útlevél másolatára,mert így a Kaió-i reptéren biztosítjuk a csoportos vízumot. A vízumhoz szükséges illeték összegét árlistánkban taláják.  KULTURÁLIS INFORMÁCO Kairó legfontosabb szórakoztató műsorai a hang- és fényjátékelőadások a piramisoknál és a Citadellánál. A különböző nyelvű előadásokból ki kell választani a megfelelőt. Számos mozi, színház és operaház is van. Ezenkívül kaszinók, bárok, diszkók, java részük a Piramisok útján található. A hotelekben, éttermekben néptáncosok és hastáncosnők szórakoztatják a vendégeket változatos stílusú, rusztikus vagy művészi előadással. A vállalkozóbb kedvű vendégeket szívesen megtáncoltatják! A Places című, kéthavonta megjelenő magazint ingyen osztogatják a szállodákban, légi járatokon és turistairodákban. EGÉSZSÉÜGYI RENDSZABÁLYOK Turistáknak, nyaralóknak a jelenleg érvényes szabályok értelmében nem kell kötelező védőoltást kérniük. Nagyon gondosan megválasztott ételeket és italokat szabad csak fogyasztani, hogy elkerüljük a fertőzéseket. Ilyen forró klímában minden gyorsan romlik! Csak hámozható gyümölcsöket együnk. A főtt friss forró étel biztonságosabb, mint a hidegkoszt. Lehetőség szerint kerüljük a salátákat. Az esetleges megbetegedéseknél azonnal hívjuk a szállodai orvost, vagy forduljunk a kórházakhoz. Ezek mind igen megbízhatók. Mivel gyakori a bilharzia, nem ajánlatos a Nílusban fürödni, csak az uszodákban, vagy legjobb a tengerben. A malária nem túl gyakori. Fontos, hogy csak palackozott italokat szabad inni. A közelkeleti konfliktus és a libanoni katasztrófa miatt túlterhelt a vízvezetékrendszer; a csapvíz már nem biztonságos. Jégkockát se tegyünk az italba, ha nem bizonyosodhatunk meg arról, hogy jó vízből készült. Városnézés közben szinte minden turista kezében van egy üveg Baraka ásványvíz. Coca- és Pepsi-Colát minden sarkon árulnak. Mindig csak olyant vegyünk, amit előttünk bontottak föl! ÜNNEPNAPOK Furcsa módon az alábbi nemzeti ünnepnapok pontos időpontja évről évre változhat, így a legújabb tájékoztatókban ellenőrizni kell. Ilyenek például a köztársaság napja, febr. 22.; Sínaifélsziget napja, április 25.; Sham al Naseem valamikor áprilisban; munka ünnepe, május 1.; bairam májusban; felszabadulás napja, június 18.; júliusi forradalom, július 23.; iszlám újév, augusztus; Nílus-nap, augusztus; hadsereg napja, október 6.; Próféta születésnapja, október 23.; győzelem napja, december 23. A bairam az év legfontosabb ünnepe, a ramadán utolsó három napja. (A ramadán egy hónapig tartó mohamedán böjt.) TALÁLT TÁRGYAK Aki elhagy valamit a vonaton, jelentse be a legközelebbi állomásfőnöknek, a repülőgépen, a szállodában a személyzetnek. Mindenhol be kell jelenteni, ha elvész valami! Mindenki nagyon készségesen segít a keresésben. A repülőtársaságok még hatékonyak is. MÉDIA Újságok. Két angol nyelvű újság van: az Egyptian Mail és az 1880-ban alapított Egyptian Gazette. A hetenként angolul és franciául megjelenő This Week in Alexandria és This Week in Cairo minden kulturális eseményről tájékoztat. Tv, rádió. Az arab adások mellett sok amerikai és angol programot sugároznak. Az aktuális fontosabb hírekről is tájékoztatnak az angol nyelvű híradók. Jobb szállodákban a reggeli mellé a friss újságot is szervírozzák. PÉNZÜGYEK Az egyiptomi font jelölése E, és 100 piaszterre (Pt) osztják. Az ezredrész már kiment a forgalomból, de az árakat még sokszor úgy írják ki 10.300, ami 10 font 30 piaszter. A bankjegyek: 10, 20, E, 10 25, 50 Pt, és vannak 5, 10 Pt fémpénzek. A szállodákban és éttermekben elfogadják a jelentősebb társaságok hitelkártyáit. Csak egyiptomi fontért szabad bármiféle árut vásárolni. A nagy hotelekben működnek bankirodák. NYITVA TARTÁS A műemlékek naponta 10-16 óráig tartanak nyitva. A múzeumok sok esetben kivételek. Felsorolunk néhány kairói múzeumot, de az a legbiztosabb, ha a színhelyen ellenőrizzük. Vasúti Múzeum, Vasútállomás, Midan Ramses, nyitva 9.00-14.00, hétfőn zárva. Postamúzeum, Főposta, Ataba tér, naponta nyitva 9.00-13.00, belépődíj. Etnológiai Múzeum, 109 Qasr el Aini, nyitva 9.00-13.00, pénteken zárva, belépés díjtalan. Folklór Központ, 19 Boras el Adima, nyitva 10.00-13.00, pénteken zárva. Geológiai Múzeum, El Sheikh Rihan utca, nyitva 9.00-13.00, pénteken zárva. Néhány egyéb közérdekű nyitvatartás: Kormány- és közhivatalok: télen: 8.30-14.30, nyáron 8.30-14.00, vasárnap, csütörtök, szombat 10.00-14.00 ramadán idején. Állami bankok: hétfőtől csütörtökig 8.30-13.00, vasárnap 10.00-12.30, pénteken zárva. Privát bankok: hétfőtől csütörtökig 9.00-13.00, vasárnap 10.00-14.00, pénteken és szombaton a legtöbb bank zárva. Hivatali idők: hétfőtől csütörtökig 9.00-16.00, néhány hivatal vasárnap, mások pénteken tartanak zárva. Posta: 8.30-15.00, pénteken zárva. Üzletek: 9.00-19.00, ebédszünet 12.30-16.00, pénteken minden bolt zárva, néhány még vasárnap is. Pénteken minden zárva van, ez a mohamedán vasárnap. BIZTONSÁG Nagy körültekintéssel menjünk át az utcákon és tereken; ugyan jobbra tartás a jellemző, de jönnek balról is, középről is! A gyalogátkelőhelyeket tiszteletben tartják. Este, biztos, ami biztos, maradjunk a jól kivilágított népesebb utcákon; aki egyedül jár, ne öltözzön feltűnően. GYÓGYSZERTÁRAK A gyógyszertárak nemcsak gyógyszert, hanem különféle kozmetikumokat és parfümöt is árusítanak. A nyitva tartásuk megegyezik a többi üzletével, kivéve az éjszakai ügyeleteket. Legtöbb egyiptomi nagyvárosban megtalálhatók. Néhány kairói cím: Shubra Gyógyszertár, Massara utca, tel.: 02-940782 Bab el Shaaria Gyógyszertár, Bab el Shaaria tér 51, tel.: 02-93515 Ataba Gyógyszertár, Ataba tér, tel.: 02-910831. Isaf Gyógyszertár, Ramses utca, tel.: 02-743369. Zamalek Gyógyszertár, Shargaret el Dor utca 3, tel.: 02-2416424. Essam Gyógyszertár, 9. utca 101, Maadi, tel.: 02-3504126. Helwan Gyógyszertár, Ahmed Anas utca 17, tel.: 02-3508018. TEMPLOMOK Az egyiptomiak többsége mohamedán, a keresztény koptok száma kb. 8 millió. Néhány templom címe: Szt. Márk kopt katedrális, Ramses 222, Abbassiya, tel.: 02-820681. Nemrégiben renoválták, és csatoltak hozzá egy vallási iskolát. Mindenszentek katedrális (episzkopális/anglikán), Zamalekben a Marriott Hotel mögött, tel.: 02-459391, angol nyelvű istentiszteletek. Szt. József római katolikus templom, szintén Zamalekben, tel.: 02-408902. Azt mondják, ha egy mohamedán egy évig mindennap másik mecsetben imádkozna, akkor sem tudná végigjárni Kairó összes mecsetét, ahol valóban minaretek erdeje magasodik az ég felé. RENDőRSÉG Egyiptomban kétféle rendőrség van: a turista- és a közlekedési rendőrség. A turistarendőrségnek van szolgálati helye Kairó repülőterén, a Khan el Khalili mellett, a piramisoknál, de más helyeken is segítséget nyújtanak. Legalább két idegen nyelvet beszélnek, és zöld karszalagot viselnek. Főhadiszállásuk az Adly u. 5 tel.: 02-926028; Khan el Khalili, tel.: 02-904827; főpályaudvar, Midan Ramses, tel.: 02-753555; piramisok környéke, Piramisok útja (Mena House Hotellel szemben), tel.: 02-850259; Kairó Múzeum, Midan Tahrir, tel.: 02-754319. A közlekedési rendőrség igyekszik betartatni a sebességkorlátozásokat egész Egyiptomban. A gyorshajtás súlyos szabálytalanságnak számít. Lakott területen a sebességkorlátozás 70 km/h, országutakon 90 km/h. Kiterjedt radarkontroll-hálózattal és járőrökkel ellenőrzik az utakat, különösen az Alexandriába vezető sivatagi és Delta utat. POSTALÁDÁK: vörös: hagyományos; zöld: expressz; kék: légiposta POSTA A kairói központi postahivatal a nap 24 órájában nyitva tart. A többi postahivatal általában 8.30-15.00 között nyitva, pénteken zárva. Egyiptomban a belföldi levelek 10g-ig 5 Pt, légi postán más arab országokba 10 g-ig 15 Pt, Európába és Amerikába 30 Pt. A hajóposta Európába 1 hónap, Amerikába 2 hónap, a légiposta Európa kb. 3 nap, Amerikába kb. 10 nap, az expresszposta Európába 36 óra, Amerikába 48 óra alatt érkezik meg. Gyakran használnak postafiókcímeket, mert az utcáknak olykor több nevük van. A szállodákban vállalják a lapok és levelek továbbítását. A hallban bélyeget is árulnak. Az egyiptomi bélyegek nagyon szépek, a műemlékeket ábrázolják. Európából és Amerikából a levelek egyaránt kb. egy hét alatt érkeznek meg. Idősek Egyiptomba sok idős turista érkezik, hogy élvezze a száraz, napos klímát. Azt tanácsoljuk, ne zsúfolják tele programmal a napjaikat, a kellemesebb reggeli vagy délutáni órákban kényelmesen sétáljanak. Kerüljék a forró déli napot. Turistairodák szerveznek idősek és mozgássérültek számára is szállást, utazást, városnézést és egyéb programokat: Etams Tours, Ramses u. 99, Kairó, tel.: 745721. Az Oasis Hotel a Kairó-Alexandria sivatagi úton, a kairói Novotel, a Nile Hilton, a Jolieville Hotel Luxorban speciális berendezéssel és szolgáltatásokkal is rendelkezik mozgássérültek részére. A kairói Semiramis Inter-Continental hét, teljes egészében mozgássérültek számára berendezett szobát tart. IFJUSÁGI ÉS DIÁKUTAZÁS Egyre több fiatal látogat Egyiptomba, hogy busszal, vonattal, gyalogszerrel vagy felukkán a Níluson fedezze fel a nevezetességeket. Ez utóbbi felfedezők mindenre elszánt hajósok, az élelem puritán, a WC a vödör a hátsó oldalon, éjszakázás a parton csillagsátorban és hálózsákban. Felejthetetlen élmény! A legtöbb kemping a Sínai félszigeten van, északon a Földközi-tenger, délen a Vöröstenger partján. IDőELTOLODÁS Az egyiptomi idő egy órával megelőzi a budapesti időt. BORRAVALÓ A borravaló neve az arabban a baksis. Néhány átlagos tarifa: portás 50 Pt-1E, taxi 25 Pt rövid útért, hosszabbért alku tárgya. A szállodák és éttermek 12 %-ot számítanak a szolgáltatásokért, különleges szolgáltatásokért még 5 %. Az üzletekben nem várnak el borravalót, de ha teával vagy kávéval kínálnak, a felszolgálónak illik néhány piasztert adni. Egyiptomban a baksis életforma, szinte minden szolgálatért tartják a markukat. A jól felkészült turista mindig tart a keze ügyében egy marék aprót. WC Nyilvános WC kevés van, ne restelljünk betérni a hotelekbe, éttermekbe, kávéházakba. A nílusi felukka-túrára csak a legedzettebb turisták vállalkozzanak. FÉNYKÉPEZÉS Ideális a jó fényviszonyok miatt. Néhány kivételtől eltekintve még a mecsetekben is megengedik,némi fizetség ellenében (kivéve a miseidőket). Katonai létesitmények,hídak,kikötők és ellátó üzemek közelében is. TÁVOLSÁGI KÖZLEKEDÉS Egyiptomon belül több autóbusz-társaság működik,szinte valamennyi nyagyonjó szolgáltatást nyújt. A buszok modernek,légkondicionáltak,kényelmeske. Minden ismertebb város illetve üdülöhely elérhető autóbosszal. A programokban szereplő transzfer autobusszal történik.A Kairó-Hurghada közötti út,mely 500 km,6-7 órás busz utat jelent.Hurghaba és Luxor között kb.4 órás (280 km) út várható, míg Luxor Assuuán között 3 és fél óra (240 km). JAVASLATAINK A ruházat maximálisan kényelmes legyen, elegáns ruha nem szükséges. Téli időszakban egy pulóver jó ha van, sőt a nyári időszakban is elkel a nappali és éjszakai hőmérséglet külömbség miatt.Az első napokban ne töltsünk több időt a napon 15 percnél. Még a körút esetén se felejtsük otthon a napszemüveget és a hatékony fejfedőt. Ne keverjük a külömböző csípös és nehezen emészhető ételeket. Vigyünk magunkkal hatékony gyógyszereket napszúrás,túlzott lesülés, emésztési zavarok, vagy bélfertőzés esetére. csapvízat ne igyon sőt még fogat se mosson vele! Mindenhol lehet palackozott vízet kapni, ami alkalmas a fogyasztásra. Látnivalók Kairó Több, mint ezer éve Egyiptom szíve. Lakosságát 12-16 millióra becsülik. Iszlám-Kairó az ókori negyed, ez az ország-sőt az egész Közép-Kelet legsűrűbben lakott része. A látnivalók között van az Ibn Tulun mecset, az Imam ash-Shafi-i mauzóleum és a Citadella (három mecsettel és számos múzeummal). Coptic-Kairót eredetileg római erődvárosként építették, itt található a Babilon erőd és a Coptic múzeum. Giza a Nílus nyugati partján van, itt találhatók a Nagy piramisok, amely a világ hét csodájának egyike. Nagy dinasztiák és hódítók felemelkedését és bukását élték túl, a sivatag területében pedig osztoznak a Szfinx-szel, kisebb piramisokkal és templomokkal. Luxor Az ókori Théba helyén épült, Egyiptom turisták által leglátogatottabb része. Legfontosabb látnivalók a Luxor templom és a Karnak templom. Kairóból naponta buszok és vonatok járnak Luxorba. Alexandria A makedón Nagy Sándor, miután meghódította Görögországot, Egyiptomba ment, és a Földközi-tenger partján kiválasztotta fővárosát, az Alexandria nevű kis halászfalut. Főbb látnivalók a Greco-római múzeum, a római amfiteátrum, a Pompei oszlop és a Kom ash-Shuqqafa katakomba. Port Said A Szuezi-csatorna északi bejárata a Földközi-tenger partján, fiatal város: Said pasa alapította 1859-ben, amikor a Szuezi-csatorna feltárását megkezdték. Az 1956-os szuezi válság, majd az 1967-es és 1973-as izraeli háborúk során lebombázták, és bár nagyrészt újjáépítették a várost, itt-ott még látszanak a károk. Az Egyiptomba érkező turisták nagy része nem látogat el ide, pedig a város egy szokatlan egyiptomi úticél, hiszen többek között századfordulós gyarmati építészet jellemzi. Aswan Egyiptom legdélebbi városa, a Nílus másik végében található, nem messze a Ráktérítőtől. Nagyobb költséget Egyiptomban az utazás és a belépők jelentenek.  A turistaközpontok területén nagyon kell ügyelni a zsebtolvajokra, jobb, ha nem tartunk sok készpénzt a zsebünkben. Az alku az egyiptomi élet része, szinte mindenhol megszokott az alkudozás. Fontos, hogy nem szabad olyan árat mondani, amelyet nem fizetnénk ki, az árus által kínált teát nyugodt szívvel elfogadhatjuk, és ne felejtsük el, hogy nem kötelező semmit sem megvenni, nem sértünk meg vele senkit sem. Mikor utazzunk: Nagyrészt attól függ, hogy az ország melyik részére szeretnénk utazni. Júniustól augusztusig túl nagy a forróság Felső-Egyiptomban és Luxorban, ezekre a területekre legjobb télen menni. A Földközi-tenger környéke nyáron a legzsúfoltabb. Kairóban viszont télen általában elég hűvös van, ezért a legjobb tavasszal és ősszel odautazni. Április és május a legideálisabb hónapok az egyiptomi utazáshoz, ekkor igazán kellemes az idő, és még nem is túlzsúfolt az ország. Be- és Kiutazás A legtöbb európai nagyváros és Kairó között közvetlen légi összeköttetés van. Sok utazási iroda nagyon jó áron szervez csomagtúrákat az ország nyaralóhelyeire. A legtöbb turista Kairóba érkezik, bár egyre többen Alexandriába, Luxorba, Aswanba, Hurghadába és Sharm el-Sheikhbe jönnek. 

 



találat
Részletes találati lista
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!