Az Alpok országa: Európa földrajzilag legegységesebb országa az Alpok lélegzetelállító csúcsai között fekvő Svájc. Ezen a végtelenül szép vidéken, a gazdagság, a luxus, a pénz, no és a híres svájci pedantéria, pontosság, tisztaság érződik mindenütt. Nem csoda, hogy meglehetősen drága. Olyannyira, hogy még a svájci átlagember is igen takarékos, mindamellett, hogy a világ egyik legdolgosabb népe lakja e vidéket. Azt szokták mondani, hogy a kicsi, de erős nemzet történelme a túlélés művészetének krónikája, hiszen megfordult ugyan jó néhány hódító e vidéken, de egyik sem bírta legyűrni a svájciakat, amely ma is legendásan híres a szabadságszeretetéről. Pedig különböző népek lakják, s mind, mind a rájellemző világot alakította ki maga körül. Északon a németek még pedánsabbak, mint a határ túloldalán, nyugaton a könnyed franciák élnek, délen pedig a pálmafák és a pergő olasz nyelv jelzi Itália közelségét.
ÉSZAK-SVÁJC Zürich, Svájc legnagyobb városa egyben az ország északi részét döntően elfoglaló német ajkú Svájc központja is. Északkeleten a Boden-tó határolja, melyet bájos városok és falvak szegélyeznek, míg a stratégiai fontosságú északnyugat felé Bázel elbűvölő, karneváljáról híres és műemlékekben, illetve múzeumokban bővelkedő városán keresztül vezet az út. BADEN Gyönyörű fekvése miatt Badenbe még akkor is érdemes ellátogatni, ha nem kívánunk élni a fürdők adta lehetőségekkel. Már a rómaiak is ismerték Aquae Helveticae néven ezt a helyet és gyógyító hatású kénes hőforrásait, melyek 482 fokosan törnek elő a mélyből. Reumás panaszokat és légzőszervi megbetegedéseket gyógyító hatásuk messzi földről vonzotta az érintetteket. Az üdülőhelyen remek szállodák, kellemes parkok és még egy kaszinó is található. Baden festői óvárosa, a középkori település szíve sok érdekességet kínál, például az 1810-ben épült fedett fahidat (Holzbrücke), mely a Limmat folyón át a régi kormányzói rezidenciához vezet. Itt találjuk a Történelmi Múzeumot, ahol helyi készítésű fazekasedények, régiségek, fegyverek és az ásatások során lelt pénzérmék vannak kiállítva. A gyógyfürdő szép, parkos környezetben fekszik. Az itt pihenőknek lehetőségük van teniszezni, horgászni és úszni. A folyó menti Limmat-Promenade-on kellemes sétákat tehetünk. Látnivalók Bázel gazdag múzeumokban, melyek közül némelyik a világ legtekintélyesebb, régi és új remekművekből álló gyűjteményeinek ad otthont. Több mint 30 érdekes múzeumot ejthetünk útba sétánk során. A Kunstmuseum (Szépművészeti Múzeum), St Alban-Graben 16., Bázel múzeumainak gyöngyszeme, állítólag a világ legrégebbi, nyilvánosan megtekinthető művészeti kollekciója, 1662 óta létezik. Gazdag anyaga van a régi mesterek, pl. Witz, a Holbeinek, Grünewald és Manuel műveiből, és híres a 19. és 20. századi gyűjteménye is. Nyitva: mindennap, hétfő kivételével. Museum für Gegenwartskunst (Kortárs Művészek Múzeuma), St Alban Rheinweg 60. Az 1960-as, 70-es és 80-as évek művészeti alkotásait Európa-szerte legbőségesebben bemutató múzeum. Olyan művészek műveivel találkozhatunk itt, mint például Frank Stella, Donald Judd, Bruce Nauman, Richard Long és Jonathan Borofsky. Nyitva: hétfő kivételével mindennap. ÆHistorisches Museum (Történelmi Múzeum) Barfüsserkirche, Barfüsserplatz. A 14. századi ferences templomot történelmi múzeummá alakították át, ahol a székesegyház kincsei és a bázeli céhek vagyontárgyai, gótikus szobrok és falikárpitok vannak kiállítva. Nyitva: kedd kivételével mindennap.
KÖZÉP-SVÁJC Az országnak ez a része már jóval azelőtt csábította az igényesebb utazókat, hogysem kitört a síelési láz és elterjedt szórakozássá váltak a téli sportok. Byron, Shelley, Longfellow, Mendelssohn, Wagner és Brahms csak néhány a nagy emberek közül, akiket megihletett ez a gyönyörű vidék, mely rengeteg érdekességet kínál, ezek közül csak találomra említjük a varázslatos Luzernt vagy a változatos berni kantont. Délen terül el a Berner Oberland meseszép hegycsúcsaival, gleccsereivel, vízeséseivel és tavaival, valamint az elbűvölő kis falvak és üdülőhelyek tucatjaival. BEATENBERG A Svájci-Alpok szívében, 1150 méter magasan feszik a Berner Oberland egyik legfelkapottabb üdülőhelye. Látogatottságát természeti szépségeinek, enyhe klímájának és a sok napsütésnek köszönheti, valamint annak, hogy páratlanul gyönyörű kilátás nyílik innen az Alpok teljes vonulatára. Beatenberg fenyőfák övezte szállodáiban, fogadóiban, faházaiban, apartmanházaiban és gyógyüdülőiben mintegy 3500 férőhely várja a vendégeket. A közelben, a hegy lábánál híres barlangok találhatók: a Beatus Höhlen. Nyáron a jól jelzett turistautak, minigolf- és teniszpályák és egyéb sportolási, illetve szórakozási lehetőségek csalogatják a látogatókat. Kirándulások Ülőlifttel juthatunk fel a Niederhorn tetejére, ahonnan csodálatos kilátás nyílik Beatenbergre és az Alpok vonulatára. Az 1950 méteres magasságból több kilátóhelyről is élvezhetjük a csodálatos panorámát. Délre Beatenberg felé és a Thun-tóra, el egészen a Jungfrau hegytömbjének gleccsereiig. Délnyugati irányba tekintve kivehetők a Mont Blanc körvonalai is. BERN A város jellegzetességei Árkádok: A berni utcákra jellemzőek az épületek homlokzatába mélyedő árkádok. Még a legrosszabb időben is végigsétálhatunk a város egyik végéből a másikba anélkül, hogy megáznánk. A berniek külön szóval � laubeln (\"árkádozás\") � illetik azt a tevékenységet, amikor végigsétálnak az egyik oldalán az utcára nyíló, a másikon a kirakatok hívogató fényével övezett árkádsoron, mely Európa legnagyobb fedett bevásárlóközpontjaként tartható számon. A város kínosan ügyel ezekre az árkádokra, egyetlen házat se lehet átépíteni vagy felújítani úgy, hogy ne maradjon meg az árkád a földszinten, illetve minden ház homlokzatának illeszkednie kell környezetéhez. Katedrális és Városháza A háztetők felett magasan kiemelkedik Svájc legszebb egyházi épülete, a Münster (Szent Vince-katedrális). Bern többi nevezetességéhez hasonlóan ezt is a 15. században kezdték építeni. Az 1405-ös tűzvész után néhány évvel hozzáfogtak, hogy egy új városházát emeljenek. Hatalmas és komoly gótikus épülete, mely a helyreállítás után visszanyerte régi pompáját, a Trahausgasse és a Postgasse között áll. Öt évvel azután, hogy elkészült a városháza, Bern polgárai nekiláttak egy új katedrális építésének.
ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETÕSÉGEK Svájcban nincs hiány az ételkülönlegességeket széles választékban felkínáló kitűnő éttermekből. Noha svájci konyháról nemigen beszélhetünk, számos regionális jellegű, tápláló és laktató étel és fogás csábítja az éhes látogatót. A specialitások között találjuk a neuchateli pacalt, a Berner Plattét (berni étel, főtt hús és kolbász szárazbabbal körítve), a Röstit (reszelt sült burgonya), a St. Gallen-i kolbászt (Bratwurst), a Vaud kantonból származó papetet (póréhagyma burgonyával), a ticinói rizottót, a bázeli barnaliszt-levest (Mehlsuppe) és hagymatálat, a zürichi borjúpörköltet (schnitzeltes Kalbfleisch), a graubündeni eredetű árpalevest, a levegőn szárított húsokat (Bündnerfleisch) és természetesen a sajtokat: a gruyere-t (németül Greyerze, olaszul Groviera), az ementálit, az apenzellert, a jurát, a francia-svájci tommes-ot, a kelet-svájci fűszernövényekkel ízesítetteket, valamint a híres sajtkészítményeket, a fondue- t, a raclette-et és a sajttálakat. A turista figyelmét nem kerülheti el a sokféle halétel és a számtalan kenyérfajta sem. Az ételhez megfelelő bort is választhatunk, fehéret és vöröset egyaránt. Az egyéb italok közül említést érdemel a Kirsch, a Williamine, a törkölypálinka, a grappa, az almabor és az ásványvizek. A kiváló minőségű svájci termékek az országot a vásárlók paradicsomává teszik. Keresettek az órák, textíliák, kézimunkák, a szép zsebkendők, a gyapjú sportruhák. Csokoládék minden méretben, formában és ízben kaphatók. Sokan vásárolnak még precíziós iparcikkeket, műszakirajz- készleteket, sokpengés zsebkéseket, hifi-tornyokat, faszobrokat, kerámiákat, régiségeket és művészeti albumokat. Az üzletek hétfőtől péntekig általában 8-tól vagy 9-től vannak nyitva 18.30-ig, szombaton pedig ugyancsak 8-tól vagy 9-től 16 vagy 17 óráig. A nagyvárosokban néhány üzlet hétfőn délelőtt zárva lehet, a külvárosokban és a kisebb településeken pedig sok bolt bezár szerdán vagy csütörtökön délután.
KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS, ÉJSZAKAI ÉLET Szórakozás A szórakozási lehetőségeknek Svájcban se vége, se hossza. Az évszaktól függetlenül a turistákat fesztiválok, népművészeti előadások, koncertek várják napközben és este is. A nagyobb síparadicsomokban a hajnali órákig nyitva tartó diszkók és éjszakai lokálok gondoskodnak arról, hogy a lécek lecsatolása után se kelljen unatkoznunk. Ugyanez igaz a nagyvárosokra is, bár a svájciak természetüknél fogva nem éjszakai baglyok. Tekintve, hogy többnyire már reggel 7-kor dolgozni kezdenek, ez nem is meglepő. A korai munkakezdés sem tartja azonban vissza őket attól, hogy részt vegyenek az országszerte divatos karneválokon, mint amilyen például a bázeli februárban, vagy amelyet Svájc nemzeti ünnepe alkalmából rendeznek augusztus 1-jén. Általánosságban elmondható, hogy a színházi évad szeptembertől májusig tart, de nyáron számos svájci város ad otthont zenei fesztiváloknak. Ez utóbbiak közül a legnagyobb hírnévnek a luzerni örvend. A dzsessz szerelmesei sem fognak csalódni, főként azok nem, akik a nyaranta megrendezett fesztivál idején Montreux-ben járnak. A kulturális és szórakoztató események (művészeti kiállítások, zenei fesztiválok, népművészeti programok és sportesemények) listája a Svájci Országos Idegenforgalmi Hivatalnál szerezhető be. (Forrás: Cartographia)