pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETÕSÉGEK Ételek A leggyakoribb tévhit a mexikói ételekkel kapcsolatban az, hogy elsősorban chilipaprikákkal főzik, és hogy annyira erősek, hogy alig lehet megenni! Való igaz, hogy előszeretettel használják a chilipaprikát, de ennek a fűszernek 200 változata van a legenyhébbtől a legerősebbig. Valójában csak egy kifejezetten erős chilifajta van, melyet Yucatánban használnak, ez népszerű volt a maják körében. Ezt úgy hívják, hogy habanero, a maják pedig "síró nyelv"-nek nevezték. Az amerikai, vagy ahogy ők nevezik, indián avagy édes kukorica valószínűleg a mexikói konyha legelterjedtebb összetevője, melyet a chili- paprika, majd a paradicsom és az avokádó követ.

A mexikói konyha egyik érdekessége, hogy az évszázadok során annyiféle és - fajta kultúrából vett át különböző dolgokat.Ma az indián, európai és amerikai ízlések mindent magában foglaló egyvelege. Az aztékoknak köszönhetjük a csokoládét, vaníliát, burgonyát, amerikai kukoricát, úritököt, sütőtököt, tojástököt, mangót, valamint a gyümölcsök, növények és magok rengeteg fajtáját. A spanyol hódítók a szarvasmarhát és a tejtermékeket hozták át Mexikóba, valamint csirkéket, kecskéket, búzát, olajakat, cukrot, olívabogyót, fokhagymát, valamint a borászat tudományát és magukat a borokat. Meghonosították itt az almát, narancsot, körtét, barackot és dinnyét is. Nem meglepő ezért, hogy Mexikó konyhája igen változatos, és hogy az ország különböző részei kifejlesztették saját stílusukat. A Kaliforniai-félszigeten gyakoriak a tengeri ételek, elsősorban a nagyszerű tengeri levesek. A Csendes- óceán partján homárt, kaliforniai ehető kagylót (ennek fül alakú háza van), tengeri rákhúst, teknőssültet és fürjhúst szolgálnak fel. Nagyon népszerű és készen kaphatunk itt foltos tőkehalat, kagylót, osztrigát, homárt, töltött aligátorteknőst, garnélarákot, melyet gyakran sörben főznek, faszénen sült tengeri ételeket és szopós malacot. Nagyon szeretik még a ceviche-t, mely nyers tengeri ételtermészetes citruslében pácolva.Mexikó északi részein a helyiek kedvence a marhasült, a mesquitofa tüzén sült oldalas, valamint a nyárson sült vegyes marha, bárány és szalonna, ezt általában rizzsel szolgálják fel. Guadalajarában a látogató marha- vagy csirkepörköltet ehet, melyet paradicsommal és hagymával készítenek el, ez nagyon népszerű errefelé. A Pueblában található Santa Rosa-zárda, melyet ma Museo de Artesanias néven ismernek, az a hely, ahol a mole poblano nevű szósz kifejlődött. Azért használjuk itt a kifejlődött kifejezést, mert nem létezhet olyan szakács, aki egymaga kitalált volna egy olyan szószt, melynek több mint 60 összetevője van, olyanok, mint a csokoládé, különféle chilipaprikák, őrölt mogyorók, különböző gyümölcsök és vagy 30 fűszer. Az ebben a szószban felszolgált pulyka ma már nemzeti eledelnek számít, és érdekes módon a szósznak nagyon érdekes íze van, mely egyáltalán nem édes. Sokszor szolgálják még fel csirkével és enchilladákkal. Oxacában molést találunk, amelyet tamalesszel kínálnak. Az eoxacai mole színe sokkal sötétebb és az íze pedig mérsékeltebb, mint a pueblaié. A tamales általában párolt kukoricalepényből vagy banánlevélből készül. A tamalest általában hússal, zöldségekkel vagy chilibabbal töltik. Némelyik egészen szilárd, és kenyérként fogyasztják. A nagyok kiválóan jóllakatják az éhes turistát. Chiapasban finom, ágyúgolyó formájú sajtot készítenek, amelyet vagy magában esznek, vagy csípős húsos töltelékkel. Yucatán ismertetőjegyei az illatosan és finoman ízesített ételek. Ízesítésre használják a keserű Sevillei narancs levét, fokhagymával és fekete borssal vegyítve. Ételkülönlegesség például a tökmagszószba mártott és főt tojásdarabokkal töltött tortilla, a banánlevélbe csavart szopós malac, amelyet lassú tűzön pirítanak, a bébicápa és a Moro rák. Az idelátogatók körében népszerű a kókuszételek nagy választéka és a híres mandulatorta. A citromleves és a citromlé szabad fogyasztása segít legyőzni a baktériumokat, és velük kerülhetjük el, hogy gyomrunk felforduljon, amelyet az amerikaiak sokszor úgy hívnak, hogy a "Moctezuma bosszúja". Veracruzban híres a vörös színű ragadozó hal, a huacinango, továbbá a plato jarocho. Annak ellenére, hogy az országban mindenütt bőségesen rendelkezésre áll a Tex-Mex étel, mostanra világossá vált, hogy a mexikói ételek változatosságában még nagyobb örömünket leljük. Mexikóban kedvezőbb az ételek ára, mint az európai vagy az amerikai éttermekben, kivéve, ha a látogató külföldi bort, röviditalt vagy likőrt rendel, amelyeket erősen megdrágít az adó. Ital Az utóbbi tíz évben a mexikói bor minősége javult, megéri kipróbálni. A kedvelt fajták a Domecq, a Santo Tomas és a Hidalgo. A mexikói sör nagyon jó, és könnyedén csúszik le a mexikói ételek után. A Negra Modelo, a Léon Negra és a Nochebuena a közkedvelt márkák. A legismertebb mexikói alkohol az erős tequilla, amelyet a maguey kaktuszból párolnak - fogyasztható sóval és citrommal, vagy koktélnak is keverhető. Az ország legjobb ásványvize a Haciende Spa Penafiel. Kitűnő Mexikó alkoholmentesital-választéka, és páratlan italok készülnek a Mexikóban rendelkezésre álló egyedi mennyiségű és minőségű gyümölcsökből. Nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk, ha ilyen italokat szeretnénk fogyasztani, és nagy valószínűséggel elcsábítja a felnőtteket és a gyerekeket is a mindenhol jelen lévő gyári innivalók elől. Az édes horchata egy hagyományos dinnyemagital. Országszerte számos gyümölcsital-bár található. Előre jeleznünk kell, ha nem kérünk cukrot a kávénkba. Általános szabály, hogy a kávét (café) édesen fogyasztják, sőt számos étterem előre cukrozott kávét (café de olla) tart. Vehetünk viszont gyorsan elkészíthető kávét, és ilyenkor tőlünk függ, hogy kérünk-e cukrot. Nem kapható ellenben sem indiai, sem kínai kész tea (té), de érdemes megpróbálni a té de manzanillát (kamillateát) és a verba buenát (mentateát). Ritka, de ha van, kitűnő ízű a kókusztej, és nagyszerű ellenszer a turisták gyomorrontására.

DÉL-MEXIKÓ Dél-Mexikó alatt Oaxaca, Chiapas, Tabasco államokat, valamint Veracruz egy részét értjük, bár az utóbbi Mexikóvárostól inkább keletre esik. Ez káprázatos terület, nagyrészt hegyek borítják, bizonyos helyeken burjánzó dzsungellel tarkítva, az éghajlat majdnem trópusi errefelé. OAXACA Mexikóvárostól kb. 483 kilométerrel délre Oaxaca egy csodálatos kisváros. Mérsékelt éghajlatú, termékeny völgyben fekszik, a Sierra Madre del Sur ihletet adó hegylánca veszi körül. A városban és környékén erősek a Kolumbusz előtti hagyományok, s ez Mexikó egyik legérdekesebb és legvonzóbb térségévé teszi. A látogatók megtekinthetik Monte Albán, Yagul és Mitla ősi romjait. Ez a zapoték és a miszték indiánok otthona, ezért a térség jelentős indián lakosságának köszönhetően érdekes piacok és boltok vannak, ahol hatalmas választékát találjuk a kézi szőtteseknek, szőnyegeknek, ékszernek, bőrnek és ezüstnek, mindezeket kedvező áron. San Bartolo Coyotepec híres a fekete fazekasmunkáiról, Teotitlán a kézzel szőtt serapékről, Yaluga pedig a nyersselyem sálakról. A �Retkek éjszakáján�, azaz december 23-án egész Oaxacában standokat állítanak fel, ahol természeti jeleneteket ábrázoló faragott retkek sokaságát csodálhatjuk, illetve vásárolhatjuk meg. ÉSZAK-MEXIKÓ A Kaliforniai-öböltől, más néven Cortés-tengertől a Mexikóiöbölig terjedő Észak- Mexikó inkább üzleti központ, mint üdülőhely. A parti sáv kivételével az északnyugati tartományokat nagyrészt alföldek, hegyek és sivatagok alkotják. A hegyláncok ásványi anyagokban gazdagok. A sivatagoknál kevésbé kegyetlen, de nehezen művelhető területeken gabonamezők hullámzanak, a parti övezetekben különösen jól művelhető földek vannak. Mexikó északkeleti részén van Monterrey, az ipari főváros, mely kétmillió lakosával az ország harmadik legnagyobb városa. Ebben az övezetben egy üzleti úton lévő ember, akinek van egy kis szabad ideje, választhat az itteni öt állam legnagyobb városainak meglátogatása között (Coahuila, Nuevo León, Tamaulipas, San Luis Potosí és Zacatecas), némely sok építészeti érdekességgel büszkélkedhet. Az utóbbi várost például, mely nevét az azték zacatil (üveg) és tlan (hely) szavakból kapta, a Nyugati-Sierra Madre hatalmas hegylánca veszi körül. A város sikeresen vegyíti a földrajzi környezet keménységét a Zócalo körüli épületek arisztokratikus hangulatával és kifinomult építészeti és gyarmati tervezésével, ez azt a gazdagságot mutatja, amit Zacatecas a 18. században ért el, mint a világ egyik legnagyobb ezüstbányászati központja. A Coahuilában található Torreon a forradalom után a szövetkezetesített mezőgazdaság egyik sikeres központja lett.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETÕSÉGEK Ételek A leggyakoribb tévhit a mexikói ételekkel kapcsolatban az, hogy elsősorban chilipaprikákkal főzik, és hogy annyira erősek, hogy alig lehet megenni! Való igaz, hogy előszeretettel használják a chilipaprikát, de ennek a fűszernek 200 változata van a legenyhébbtől a legerősebbig. Valójában csak egy kifejezetten erős chilifajta van, melyet Yucatánban használnak, ez népszerű volt a maják körében. Ezt úgy hívják, hogy habanero, a maják pedig "síró nyelv"-nek nevezték. Az amerikai, vagy ahogy ők nevezik, indián avagy édes kukorica valószínűleg a mexikói konyha legelterjedtebb összetevője, melyet a chili- paprika, majd a paradicsom és az avokádó követ. A mexikói konyha egyik érdekessége, hogy az évszázadok során annyiféle és - fajta kultúrából vett át különböző dolgokat.Ma az indián, európai és amerikai ízlések mindent magában foglaló egyvelege. Az aztékoknak köszönhetjük a csokoládét, vaníliát, burgonyát, amerikai kukoricát, úritököt, sütőtököt, tojástököt, mangót, valamint a gyümölcsök, növények és magok rengeteg fajtáját. A spanyol hódítók a szarvasmarhát és a tejtermékeket hozták át Mexikóba, valamint csirkéket, kecskéket, búzát, olajakat, cukrot, olívabogyót, fokhagymát, valamint a borászat tudományát és magukat a borokat. Meghonosították itt az almát, narancsot, körtét, barackot és dinnyét is. Nem meglepő ezért, hogy Mexikó konyhája igen változatos, és hogy az ország különböző részei kifejlesztették saját stílusukat. A Kaliforniai-félszigeten gyakoriak a tengeri ételek, elsősorban a nagyszerű tengeri levesek. A Csendes- óceán partján homárt, kaliforniai ehető kagylót (ennek fül alakú háza van), tengeri rákhúst, teknőssültet és fürjhúst szolgálnak fel. Nagyon népszerű és készen kaphatunk itt foltos tőkehalat, kagylót, osztrigát, homárt, töltött aligátorteknőst, garnélarákot, melyet gyakran sörben főznek, faszénen sült tengeri ételeket és szopós malacot. Nagyon szeretik még a ceviche-t, mely nyers tengeri ételtermészetes citruslében pácolva.Mexikó északi részein a helyiek kedvence a marhasült, a mesquitofa tüzén sült oldalas, valamint a nyárson sült vegyes marha, bárány és szalonna, ezt általában rizzsel szolgálják fel. Guadalajarában a látogató marha- vagy csirkepörköltet ehet, melyet paradicsommal és hagymával készítenek el, ez nagyon népszerű errefelé. A Pueblában található Santa Rosa-zárda, melyet ma Museo de Artesanias néven ismernek, az a hely, ahol a mole poblano nevű szósz kifejlődött. Azért használjuk itt a kifejlődött kifejezést, mert nem létezhet olyan szakács, aki egymaga kitalált volna egy olyan szószt, melynek több mint 60 összetevője van, olyanok, mint a csokoládé, különféle chilipaprikák, őrölt mogyorók, különböző gyümölcsök és vagy 30 fűszer. Az ebben a szószban felszolgált pulyka ma már nemzeti eledelnek számít, és érdekes módon a szósznak nagyon érdekes íze van, mely egyáltalán nem édes. Sokszor szolgálják még fel csirkével és enchilladákkal. Oxacában molést találunk, amelyet tamalesszel kínálnak. Az eoxacai mole színe sokkal sötétebb és az íze pedig mérsékeltebb, mint a pueblaié. A tamales általában párolt kukoricalepényből vagy banánlevélből készül. A tamalest általában hússal, zöldségekkel vagy chilibabbal töltik. Némelyik egészen szilárd, és kenyérként fogyasztják. A nagyok kiválóan jóllakatják az éhes turistát. Chiapasban finom, ágyúgolyó formájú sajtot készítenek, amelyet vagy magában esznek, vagy csípős húsos töltelékkel. Yucatán ismertetőjegyei az illatosan és finoman ízesített ételek. Ízesítésre használják a keserű Sevillei narancs levét, fokhagymával és fekete borssal vegyítve. Ételkülönlegesség például a tökmagszószba mártott és főt tojásdarabokkal töltött tortilla, a banánlevélbe csavart szopós malac, amelyet lassú tűzön pirítanak, a bébicápa és a Moro rák. Az idelátogatók körében népszerű a kókuszételek nagy választéka és a híres mandulatorta. A citromleves és a citromlé szabad fogyasztása segít legyőzni a baktériumokat, és velük kerülhetjük el, hogy gyomrunk felforduljon, amelyet az amerikaiak sokszor úgy hívnak, hogy a "Moctezuma bosszúja". Veracruzban híres a vörös színű ragadozó hal, a huacinango, továbbá a plato jarocho. Annak ellenére, hogy az országban mindenütt bőségesen rendelkezésre áll a Tex-Mex étel, mostanra világossá vált, hogy a mexikói ételek változatosságában még nagyobb örömünket leljük. Mexikóban kedvezőbb az ételek ára, mint az európai vagy az amerikai éttermekben, kivéve, ha a látogató külföldi bort, röviditalt vagy likőrt rendel, amelyeket erősen megdrágít az adó. Italok Az utóbbi tíz évben a mexikói bor minősége javult, megéri kipróbálni. A kedvelt fajták a Domecq, a Santo Tomas és a Hidalgo. A mexikói sör nagyon jó, és könnyedén csúszik le a mexikói ételek után. A Negra Modelo, a Léon Negra és a Nochebuena a közkedvelt márkák. A legismertebb mexikói alkohol az erős tequilla, amelyet a maguey kaktuszból párolnak - fogyasztható sóval és citrommal, vagy koktélnak is keverhető. Az ország legjobb ásványvize a Haciende Spa Penafiel. Kitűnő Mexikó alkoholmentesital-választéka, és páratlan italok készülnek a Mexikóban rendelkezésre álló egyedi mennyiségű és minőségű gyümölcsökből. Nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk, ha ilyen italokat szeretnénk fogyasztani, és nagy valószínűséggel elcsábítja a felnőtteket és a gyerekeket is a mindenhol jelen lévő gyári innivalók elől. Az édes horchata egy hagyományos dinnyemagital. Országszerte számos gyümölcsital-bár található. Előre jeleznünk kell, ha nem kérünk cukrot a kávénkba. Általános szabály, hogy a kávét (café) édesen fogyasztják, sőt számos étterem előre cukrozott kávét (café de olla) tart. Vehetünk viszont gyorsan elkészíthető kávét, és ilyenkor tőlünk függ, hogy kérünk-e cukrot. Nem kapható ellenben sem indiai, sem kínai kész tea (té), de érdemes megpróbálni a té de manzanillát (kamillateát) és a verba buenát (mentateát). Ritka, de ha van, kitűnő ízű a kókusztej, és nagyszerű ellenszer a turisták gyomorrontására.

ÉJSZAKAI ÉLET ÉS SZÓRAKOZÁS Mexikóváros kulturális élete gazdag, és saját világhírű tánccsoporttal rendelkezik, a Ballet Folklóricóval, amely minden szerdán (21 órakor) és vasárnap (9.30 és 21 órakor) tart előadást a Palacio de Bellas Artesben (Nemzeti Képzőművészeti Intézetben) a Plaza Central Alamedán. Ugyanitt operaelőadásokat és koncerteket is látogathatunk. A Nemzeti Hangversenyterem, a Chapultepec Parkban, egy kevésbé drága hely. Koncerteket továbbá a Perisur bevásárlóközpont mellett két helyen is tartanak: az Ollin Yoliztliban és a Nezahuacóyotilban. A Bellas Artes mellett van az El Teatro de la Ciudad de México (Mexikóváros színháza). Színházba, moziba, sporteseményre és bikaviadalra Mexikóvárosban, továbbá 10 százalékos felárért a Boletrónico elektronikus szolgáltatás keretében vehetünk jegyet, de legalább 24 órával az előadás vagy az esemény előtt kell megvennünk. A szállodák recepciója aktuális információt tud adni a szolgáltatás mikéntjéről. Mexikó kisebb városaiban általában nincsen pezsgő éjszakai élet, az idelátogatók a szállodákat tartják a legalkalmasabbnak az éjszakai szórakozásra és a táncolásra. Bár a legnagyobb városokban rengeteg esemény van; l. a különböző területek leírásánál, a könyv korábbi fejezeteiben, a különböző diszkók és egyéb éjszakai szórakozóhelyek felsorolását. (Forrás: Cartographia)

Lakosság: 90 millió fő. Éves népszaporulat: 2,2 %. A lakosság 61 % mesztic (spanyol és bennszülött keveredése) 30 % őslakos, 9 % európai eredetű. Nyelv: hivatalos nyelve a spanyol, de jó néhány távoli, mezőgazdasági területen még az őslakosok nyelvét beszélik, mintegy 50 dialektus létezik. A turisták által látogatott területeken beszélnek angolul, az amerikaiakat azonban általában nem kedvelik. Vallás: a lakosság 97 % gyakorló katolikus. Valuta: hivatalos fizetőeszköze a Peso.,A világszerte ismert hitelkártyákat elfogadják. Pénzkiadó automaták is vannak, de vigyázat a pénzkiadó automaták pesot adnak ki! A repülőtéren érdemes váltani, ami a kiutazáskor visszaváltható. Üzleti órák: áruházak és üzletek: 9:00 – 19:00 a hét minden napján. Az egyebek és az irodák: hétfőtől péntekig Templomok: sok a mise, ami alatt a turisztikai látogatás nem ajánlott! Régészeti területek: 8,9,10-től du 5-ig látogathatók, noha sok helyen a meleg miatt ezután lenne célszerű. Múzeumok: hétfőn zárva, vasárnap nagy részük ingyenes, így aztán tele is vannak. Adók és borravalók: a szállodaárak általában tartalmazzák az adókat. Étkezés, italok, ajándéktárgyak, ruházat esetén az adó 15 %. Az árak ezen adót általában magukban foglalják. A borravaló szinte soha sincs benne az árban, ezek a szolgáltatás minőségével vannak összhangban. Étterem 10 % felszolgálási díjat (servicio) hozzáadnak a számlához vagy elvárják a borravalót. Étkezés: Csapvizet inni szigorúan tilos!! A szállodai szobákba általában bekészítenek palackozott vagy forralt vizet. Konyhája kitűnő, még ha első ízlelésre csípősnek is tűnik, fantasztikus íz harmóniáról tanúskodik. A 3 legfontosabb alkotórész (tojásos omlett, chili és bab) közül legalább egy minden ételben szerepel. A mexikói konyha igen változatos és finom, de nagyon csípős. Kevés húst és sok zöldséget esznek. Nemzeti étel a kukoricalepény (főzve, sütve, töltve, garnirungnak, stb). A reggeli bőséges, svédasztalos, friss gyümölcsökkel és főtt ételekkel. Utcai árustól semmilyen élelmiszert nem szabad vásárolni, noha nagyon olcsó!!!! Taxi: Amennyiben taxival kíván utazni, célszerű a szállodai portás segítségét kérni. Borravaló nem több 2 USD-nál Éghajlat: A hőmérséklet és a csapadék mennyisége a magasság függvénye. Mexico City-ben frissebb és kicsit hűvösebb az éghajlat. A csapadék főleg májusban és szeptemberben érkezik. Márciusi hőmérséklet: Mexico Cityben 10-25 C Acapulcoban: 20-30 C Vízhőmérséklet: 22-24 C Öltözködés: rétegesen, mert a reggeli hűvös után a napon igen meleg van. Zárt, kényelmes cipő (szandál nem tanácsos, mert elég hepehupás a talaj) és vászonsapka vagy szalmakalap ajánlott a tűző nap miatt. A tengerparton magas faktorszámú naptej + testápoló balzsam. Piperecikk: sampon, borotvahab, borotva, szappan, fogkrém mindenütt kapható, de pl. kontaktlencse folyadék, tampon, fogamzásgátló tabletta, rovarriasztó nincs minden településen, így tanácsos otthonról hozni. Feszültség: 110 V, 60 Hz adapter szükséges, mint az USA-ban. (minden szállodában árulnak) Telefon: Mexico előhívója: 52 A szállodából drága a telefonhívás. Legolcsóbb a Ladotel telefontársaság tarifája. Este -33 % (18.00-04.59). A telefonfülkék általában kártyával működnek. Mobiltelefonok használata: PannonGSM nem működik Westel900 nem működik Vodafone nem működik Időeltolódás: - 7 óra Egészségügyi előírások: védőoltásra nincs szükség, de a higiéniás viszonyok nem európaiak. Tanácsos elektromos szúnyogriasztót hozni, és néhány nélkülözhetetlen gyógyszert: hasmenés elleni tablettát, sebfertőtlenítő szert, aszpirint, és persze aki rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, ne feledje otthon! Közbiztonság: nagyon rossz!!! Széf használata szinte kötelező. Értékesebb ékszert nem ajánlott elhozni az utazásra. Lopás, zsebtolvajlás mindennapos, főleg Mexico Cityben. Különösen a turistákat kedvelik, mert gazdagnak tartják őket, ill. Értékes holmikat hordanak. Buszok, metró, piacok, gyalogos aluljárók a fő veszélyes pontok. Ha csak nem szükséges, minden értéktárgyat (útlevél, repjegy, ékszer, hitelkártya, csekk, készpénz, óra) célszerű a szálloda széfjében tartani lezárt borítékban. A pénzt övben, nyakba akasztva érdemes hordani, és csak a szükséges mennyiségben. Táskát levágják. A zsebtolvajok a buszon, metrón gyakran csoportosan "dolgoznak". Gyakori, hogy borotvával elvágják a táskák pántját. Céljuk a megtévesztés, ekkor azonnal nyernek. Ha az értékek ruha alatt vannak, nagyobb eséllyel sértetlenek maradnak. Lopás esetén nem érdemes rendőrségre menni, hacsak a lopott tárgyak nincsenek biztosítva, egyébként csak időveszteség, semmit sem tesznek. Az útleveléről tanácsos mindenkinek fénymásolatot készíteni, és a szálloda elhagyásakor csak ezt vinni, az eredetit pedig a széfbe zárni. Az útlevelét mindenki maga őrzi, ám ha netán elveszne vagy ellopnák, Magyar Követség csak Mexico City-ben van, ahol is minden utas egyénileg intézheti a hiányzó dokumentum pótlását. A repülőjegyeket és a biztosításokat biztonsági okokból a kísérők összeszedik még megérkezés előtt, és ők őrzik az utazás időtartama alatt. Érkezéskor: Mexico City megérkezéskor a repülőtéren: . ki kell tölteni személyenként egy statisztikai lapot (landing card) és . családonként 1 vámnyilatkozatot. ¡ vámvizsgálatkor mindenki megnyom egy gombot, és ha az pirosra vált, megvizsgálják. ¡ élelmiszert nem szabad bevinni az országba, ezért azt elkobozzák. Csomagokra nagyon vigyázni kell, mert itt is sok a lopás. A pénzváltó pultoknál elég jól váltanak. Egyébként USD-t érdemes hozni. Archeológiai Múzeumban és a piramisoknál is fizetni kell a video használatért (kb 20 peso). Fényképezésért nem kell fizetni. Vásárolni érdemes: ¡ Kézműves dolgokat: hímzés, szőttes ¡ Obszidián tárgyakat (piramisoknál) ¡ Ezüstöt (Taxco a hazája) alkudni lehet, de mértékkel, ez nem arab bazár ¡ Tequila és Mescal(ebben van az állatka) pálinkát. Környezet, éghajlat: Az óriási közép-amerikai ország Guatemalával, az Egyesült Államokkal és Belizzel határos, partjait a Csendes óceán, és a Karib tenger mossa .Változatos felszíni formákat rejt magában, található itt ugyanis sivatag, hegyvidék, termékeny alföld és a trópusi szavanna is. Éghajlata a felszínnel együtt változik. Az ország két szélén forró időjárás uralkodik, az ország belseje sokkal szárazabb és melegebb. Az esős időszak májustól októberig tart általában. A december és a február közötti időszak a leghűvösebb, ilyenkor az északi szél az ország északi részét sokszor csípőssé teszi és a hőmérséklet bizony fagypont alá is csökkenhet. Földrajzi szempontból Mexikó még közép-amerikai normák szerint is rendkívül változatos ország. Gerincét egy központi, hegyes fennsík alkotja, melyet minden oldalról csúcsok vesznek körül, ezek közül némelyik 3600 méternél is magasabb. Gyakoriak a vulkánok, és a földkéreg szeizmikus tevékenysége időről időre földrengés formájában jelentkezik. A hegyektől keletre a felszín meredeken lejteni kezd a Karib-tenger parti szegélye és a Mexikói-öböl felé, míg nyugatra a Csendes-óceán terül el. Ezek az alacsonyabban fekvő parti részek észrevehetően különböznek mind a növény-, mind az állatvilág tekintetében a magasabb fekvésű részektől az ország belsejében. A Kaliforniai- és a Yucatán-félszigetek szintén érdekesek; viszonylagos elszigeteltségük sok egyedi jellemzőért felel. ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETÕSÉGEK Ételek A leggyakoribb tévhit a mexikói ételekkel kapcsolatban az, hogy elsősorban chilipaprikákkal főzik, és hogy annyira erősek, hogy alig lehet megenni! Való igaz, hogy előszeretettel használják a chilipaprikát, de ennek a fűszernek 200 változata van a legenyhébbtől a legerősebbig. Valójában csak egy kifejezetten erős chilifajta van, melyet Yucatánban használnak, ez népszerű volt a maják körében. Ezt úgy hívják, hogy habanero, a maják pedig "síró nyelv"-nek nevezték. Az amerikai, vagy ahogy ők nevezik, indián avagy édes kukorica valószínűleg a mexikói konyha legelterjedtebb összetevője, melyet a chili- paprika, majd a paradicsom és az avokádó követ. A mexikói konyha egyik érdekessége, hogy az évszázadok során annyiféle és - fajta kultúrából vett át különböző dolgokat.Ma az indián, európai és amerikai ízlések mindent magában foglaló egyvelege. Az aztékoknak köszönhetjük a csokoládét, vaníliát, burgonyát, amerikai kukoricát, úritököt, sütőtököt, tojástököt, mangót, valamint a gyümölcsök, növények és magok rengeteg fajtáját. A spanyol hódítók a szarvasmarhát és a tejtermékeket hozták át Mexikóba, valamint csirkéket, kecskéket, búzát, olajakat, cukrot, olívabogyót, fokhagymát, valamint a borászat tudományát és magukat a borokat. Meghonosították itt az almát, narancsot, körtét, barackot és dinnyét is. Nem meglepő ezért, hogy Mexikó konyhája igen változatos, és hogy az ország különböző részei kifejlesztették saját stílusukat. A Kaliforniai-félszigeten gyakoriak a tengeri ételek, elsősorban a nagyszerű tengeri levesek. A Csendes- óceán partján homárt, kaliforniai ehető kagylót (ennek fül alakú háza van), tengeri rákhúst, teknőssültet és fürjhúst szolgálnak fel. Nagyon népszerű és készen kaphatunk itt foltos tőkehalat, kagylót, osztrigát, homárt, töltött aligátorteknőst, garnélarákot, melyet gyakran sörben főznek, faszénen sült tengeri ételeket és szopós malacot. Nagyon szeretik még a ceviche-t, mely nyers tengeri ételtermészetes citruslében pácolva.Mexikó északi részein a helyiek kedvence a marhasült, a mesquitofa tüzén sült oldalas, valamint a nyárson sült vegyes marha, bárány és szalonna, ezt általában rizzsel szolgálják fel. Guadalajarában a látogató marha- vagy csirkepörköltet ehet, melyet paradicsommal és hagymával készítenek el, ez nagyon népszerű errefelé. A Pueblában található Santa Rosa-zárda, melyet ma Museo de Artesanias néven ismernek, az a hely, ahol a mole poblano nevű szósz kifejlődött. Azért használjuk itt a kifejlődött kifejezést, mert nem létezhet olyan szakács, aki egymaga kitalált volna egy olyan szószt, melynek több mint 60 összetevője van, olyanok, mint a csokoládé, különféle chilipaprikák, őrölt mogyorók, különböző gyümölcsök és vagy 30 fűszer. Az ebben a szószban felszolgált pulyka ma már nemzeti eledelnek számít, és érdekes módon a szósznak nagyon érdekes íze van, mely egyáltalán nem édes. Sokszor szolgálják még fel csirkével és enchilladákkal. Oxacában molést találunk, amelyet tamalesszel kínálnak. Az eoxacai mole színe sokkal sötétebb és az íze pedig mérsékeltebb, mint a pueblaié. A tamales általában párolt kukoricalepényből vagy banánlevélből készül. A tamalest általában hússal, zöldségekkel vagy chilibabbal töltik. Némelyik egészen szilárd, és kenyérként fogyasztják. A nagyok kiválóan jóllakatják az éhes turistát. Chiapasban finom, ágyúgolyó formájú sajtot készítenek, amelyet vagy magában esznek, vagy csípős húsos töltelékkel. Yucatán ismertetőjegyei az illatosan és finoman ízesített ételek. Ízesítésre használják a keserű Sevillei narancs levét, fokhagymával és fekete borssal vegyítve. Ételkülönlegesség például a tökmagszószba mártott és főt tojásdarabokkal töltött tortilla, a banánlevélbe csavart szopós malac, amelyet lassú tűzön pirítanak, a bébicápa és a Moro rák. Az idelátogatók körében népszerű a kókuszételek nagy választéka és a híres mandulatorta. A citromleves és a citromlé szabad fogyasztása segít legyőzni a baktériumokat, és velük kerülhetjük el, hogy gyomrunk felforduljon, amelyet az amerikaiak sokszor úgy hívnak, hogy a "Moctezuma bosszúja". Veracruzban híres a vörös színű ragadozó hal, a huacinango, továbbá a plato jarocho. Annak ellenére, hogy az országban mindenütt bőségesen rendelkezésre áll a Tex-Mex étel, mostanra világossá vált, hogy a mexikói ételek változatosságában még nagyobb örömünket leljük. Mexikóban kedvezőbb az ételek ára, mint az európai vagy az amerikai éttermekben, kivéve, ha a látogató külföldi bort, röviditalt vagy likőrt rendel, amelyeket erősen megdrágít az adó. Ital Az utóbbi tíz évben a mexikói bor minősége javult, megéri kipróbálni. A kedvelt fajták a Domecq, a Santo Tomas és a Hidalgo. A mexikói sör nagyon jó, és könnyedén csúszik le a mexikói ételek után. A Negra Modelo, a Léon Negra és a Nochebuena a közkedvelt márkák. A legismertebb mexikói alkohol az erős tequilla, amelyet a maguey kaktuszból párolnak - fogyasztható sóval és citrommal, vagy koktélnak is keverhető. Az ország legjobb ásványvize a Haciende Spa Penafiel. Kitűnő Mexikó alkoholmentesital-választéka, és páratlan italok készülnek a Mexikóban rendelkezésre álló egyedi mennyiségű és minőségű gyümölcsökből. Nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk, ha ilyen italokat szeretnénk fogyasztani, és nagy valószínűséggel elcsábítja a felnőtteket és a gyerekeket is a mindenhol jelen lévő gyári innivalók elől. Az édes horchata egy hagyományos dinnyemagital. Országszerte számos gyümölcsital-bár található. Előre jeleznünk kell, ha nem kérünk cukrot a kávénkba. Általános szabály, hogy a kávét (café) édesen fogyasztják, sőt számos étterem előre cukrozott kávét (café de olla) tart. Vehetünk viszont gyorsan elkészíthető kávét, és ilyenkor tőlünk függ, hogy kérünk-e cukrot. Nem kapható ellenben sem indiai, sem kínai kész tea (té), de érdemes megpróbálni a té de manzanillát (kamillateát) és a verba buenát (mentateát). Ritka, de ha van, kitűnő ízű a kókusztej, és nagyszerű ellenszer a turisták gyomorrontására. HELYI SZOKÁSOK, VISELKEDÉS Mexikó a fajok és kultúrák gazdag vegyülete. A mai lakosság legnagyobb részét a mestizók teszik ki - spanyol-indiánok -, de számos teljesen indián település létezik. Kb. 50 törzs alkotja az ősi indián törzsek leszármazottjainak magját, és közülük számos megmaradt a törzsi földeken, pl. az olyan közösségek, mint a tarahumarák, maják és yaquik és a tzotzilek és a tzeltalek a Chiapas-felföldön. A központi mexikói törzsek leszármazottainak legnagyobb része jelenleg a Mexikó- völgy körüli falvakban élnek. Három-négy millió ember tekinthető igazi indiánnak, akik még mindig az eredeti nyelven beszélnek, és kitartanak a hagyományaik mellett. Bár számos indián megkeresztelkedett, közel sem mindegyik, a legtöbben vegyítik a keresztény hagyományokat a saját vallásukkal és életvitelükkel. Általában a turisták barátságosnak és udvariasnak találják a mexikóiakat, de ugyanakkor nagyon távolságtartónak; nem valószínű, hogy sikerül elvegyülnünk közöttük azzal, hogy erőltetve akarunk hozzájuk közel kerülni. A szexuális szerepek még mindig elég szigorúak Mexikóban; különösen a mestizók körében, a machismo hatása még erős, és a férfiak agresszív, kérkedő képet mutatnak, amikor indulatosan védik családjuk hölgytagjait. Az anyai szerep ugyanolyan fontos, és az anya és a fia közötti kapocs különösen erős lehet. Külföldi nőknek, különösen a nyugatiaknak ha egyedül utaznak, fel kell készülniük a macho közeledésre, amit megfigyelhetnek Mexikóban (l. Személyes ügyek, alább). Az indián lakosság teljesen másképp viselkedik, és ez passzívabbnak tűnhet. Annak ellenére, hogy gyakran nagyon szegények, a teljesen indián származásúakban különös méltóság érezhető, amelyet valószínűleg az ősi származásuk örökített rájuk. Õk, mint más mexikóiak, szívesen fogadják az udvariasságot, és tisztelik a hazájukba látogatókat. Ha tudunk valamit Mexikó történelméről és politikai helyzetéről, és erről beszélgetni is tudunk, akkor azonnal barátokra lelünk. Szívesen fogadják, ha néhány szót a nyelvükön mondunk el. De leginkább a régi világ bűbáját és az udvariasságot kedvelik. Ha közelebbi barátságba kerülünk mexikóiakkal, akkor megfigyelhetjük, hogy kis ajándékokkal kedveskednek egymásnak. (Forrás: Cartographia)

FONTOSABB ESEMÉNYEK Ünnepek Mexikóban évente annyi az ünnep, hogy csak azokat tudjuk felsorolni amelyeket országszerte megtartanak. Január 1. - Újév. Vidéken számos mezőgazdasági és állattartási ünnepséget tartanak.Január 6. - Vízkereszt vagy Día de los Reyes (Királyok napja). Megemlékezés a gyermek Jézusnak adott ajándékokról. Ez az a nap továbbá, amikor a "Három királyok" ajándékot visznek a mexikói gyerekeknek, akik kiteszik cipőiket abban a reményben, hogy megtöltik azokat. Január 17. - Szent Antónia ünnepe, Az állatok megáldása. A házi kedvenceket, a háziállatokat, szarvasmarhát, sertést és baromfit feldíszítik virágokkal és szalagokkal, és elviszik a templomba, hogy megáldják őket. Február 2. - Gyertyaszentelő, vagy a Gyertyák megáldása a Szűz Mária megtisztulásának ünnepe. Szemet gyönyörködtető ünnepek kezdődnek Tlacotalpánban és Veracruzban. Február 5. - Alkotmány napja. Megünneplik a Nemzeti Alapokmányt, amely hivatalosan vetett véget az 1910-es forradalomnak. Február/március (változó időpont) a nagyböjt hetében - amely hamvazószerdán kezdődik - Mardi Gras fesztiválok zajlanak a tengerparti városokban. Március/április (változó időpont) - Szent hét. Gyertyás menet és passiójátékok. Április/május - Aquascalientes. Feria de San Marcos (San Marcos nemzeti vásár). Bikaviadalokat szerveznek. Május 1. - A munka ünnepe. Felvonulás, beszédek. Minden zárva. Május 3. - Szent kereszt nap. Az építőipari munkások ünneplik meg, akik kereszteket helyeznek a befejezetlen épületekre. Május 5. - A pueblai csata évfordulója (1862), melyben a mexikói csapatok leverték a napóleoni hódítókat. Ünnepségek országszerte. Május 10. - Anyák napja. Különleges ünnepségek Mexikó-szerte. Május 15. - San Isidro-nap. A mezőgazdasággal foglalkozók és a mezőgazdaság védőszentjének szentelt ünnep. Június 1. - Tengerészeti nap. A legnagyobb kikötővárosokban koszorúzási ünnepségek vannak.Május/június (Húsvét után 60 nappal) - Corpus Christi. Vallásos ünnepségek. Bennszülött ruhába bújnak Mexikóvárosban a gyermekek, és elmennek a zócalói katedrálisba, hogy megáldják őket. Papantlában, Veracruzban a híres "madáremberek" mutatják be lélegzetelállító táncukat, az El Voladort. Június 24. - Keresztelő Szent János. Vallásos szertartások, körmenetek és különleges vásárok jelzik. San Juan del Rióban, Querétaróban a szent szobrát leviszik a folyóhoz az éves megtisztulásra. Július 16. - A Carmel-hegy asszonyának ünnepe. Mexikó-szerte megünneplik, tűzijátékkal, játékokkal és bikaviadallal. A Mexikóvároshoz tartozó San Angelben gyönyörű virágkiállítás van ilyenkor. Július 25. - Santiago (Szent Jakab) ünnepe. Vallásos szertartások és körmenetek. Gyakoriak a mexikói stílusú rodeók. Augusztus 15. - Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe. Vallásos ünnepek és felvonulások, továbbá a híres huamantlai bikafuttatás. Szeptember 1. - Az elnök üdvözli egy egyesítést. Bankok és kormányhivatalok zárva tartanak. Szeptember 15-16. - Függetlenség napja. 15-e éjszakáján kezdődik, amikor egész Mexikóban állami hivatalnokok Hidalgónak a függetlenségi háborúra felszólító felhívását ismétlik el. Mexikóvárosban 15-én este 11 órakor Mexikó elnöke a Nemzeti palota erkélyéről a Zócalón összegyűlt több mint félmillió emberhez szónoklatot intéz. Ezt látványos tűzijáték követi. 16-án katonai felvonulás indul Zócalótól a Függetlenségi-szoborig. Október 4. - Assisi Szent Ferenc-ünnepség. Felvonulások és összejövetelek. A Francis vagy Frances nevű emberek ajándékot kapnak. Október 12. - Nemzeti ünnep vagy Kolumbusz-nap (Día de la Raza). A Faj napjának hívják, mert Kolumbusz felfedezése egy új faj kialakulását is jelentette a spanyolok és az őshonos népek keveredésével. November 1. - Mindenszentek napja. Vallásos ünnepek és felvonulások. November 2. - Mindenszentek napja (Día de la Muerta - Halottak napja). Gyertyafénynél virrasztanak a helyi temetőkben. November 20. - Az 1910-es mexikói forradalom évfordulója. Felvonulás az egész országban. December 12. - Guadalupe szűzének ünnepe. Mexikó védőszentje előtt tisztelegnek. December 16-25. Karácsony hetében éjszakánként posadasokat, azaz körmeneteket tartanak, néhány ember Józsefnek és Máriának öltözik, és szobát keresnek egy fogadóban (posada). Minden éjszaka más háznál áll meg a menet, és azt kéri, hogy eresszék be őket éjszakára. GYERMEKPROGRAMOK A mexikói nyaralás nagy élmény a gyerekeknek, mert számos gyönyörű tengerpart és különleges szórakozás vár rájuk. Különösen Mexikóvárosban, ahol egy vidámpark és egy állatkert van a Chapultepec Parkban és egy Atlantis nevű tengeri park. A parkban van néhány múzeum - technológiai, antropológiai és természettudományi. A Ballet Folklórico meglehetősen pezsgő világgal lepi meg a Képzőművészeti palotába látogatót. Mexikóvárosból elmehetünk hajóútra a lagúnákhoz a Xochimilco úszó kertjébe és a Reino Aventurába (Kalandra vágyók parkja), a Zacango állatkertbe és a Plaza Show-ba, ahol egy őstörténeti részleg és állatcsemeték láthatók. Kicsit messzebb bányászvárosok találhatók, barlangok és természetesen piramisok és egyéb romok, továbbá olyan látványosságok, mint a Cici tengervilág Acapulcóban, és a vidámparkok és állatkertek Pueblában, Monterreyben, Guadalajarában és Moreliában. Ha gyermekkel utazunk, érdemes magunkkal vinni a sűrűn használt gyógyszereket. Rendelkezésre áll viszont az eldobható pelenka és az előre elkészített gyermekétel. A mexikóiak imádják a gyermekeket, és nagyon családcentrikusak. A tömegközlekedés és a szállás áraiban jelentős engedményt kapnak a gyerekek. Számos szállodában ingyen szállhatnak meg, ha a szüleikkel alszanak. Sok étterem külön olcsó ételt kínál számukra. Turisták sűrűn elrontják a gyomrukat, ezért nézzük meg, hogy mit adunk a gyermekünknek. Ne vegyünk fagyit a strandon, és ne kóstoljuk meg a helyi készítésű édességet. Több száz kilométernyi homokos strand mentén, számos esetben közvetlenül a part mellett, erős áramlás van. Nézzük a strandon felhúzott szélzászló színét, és ha kétségeink támadnak, akkor fürödjünk inkább a medencében. Függetlenség Napja Szeptember 16. Az országnak nagyon sok nemzeti és egyházi ünnepe van, szinte minden hónapra jut egy. A karneválok a legtemperamentumosabb, legvidámabb felvonulások, melyeket február végén, március elején rendeznek. A Día de los Muertost november 2-án tartják, amikor a halottak lelkei visszatérnek a földbe. Ilyenkor minden család oltárt épít otthon és áldozatokat mutat be elhunyt szeretteik emlékére. (Forrás: Cartographia)

Beutazási szabályok: Az útlevélnek a visszautazástól számított 6 hónapig még érvényesnek kell lennie. Megérkezéskor turistakártyát kell kitölteni. A nyomtatványt gondosan meg kell őrizni, mert az országból történő kilépéskor le kell adni. Védőoltás: Kötelezően előírt nincs, de ajánlitt a sárgaláz és a malária ellenvédekezni. Pénz:Pénzneme a mexikoi peso. 1 MXN =0,1 USD ,1 USD = 9,43 MXN . A helyi papírpénz 500,1000.2000,5000,10000 és 20000 -es címletekben létezik.A pesot itthon nem váltják vissza.Ajánlott valuta bevitele:USA dollár. Pénzt elősorban a nagyobb bankokban,illetve repülőtéren váltsanak,mivel a szállodákban viszonylag magas kezelési költséget vonnak le. Ismertebb bankkártyákat elfogadják. Eurocsekket nem vesznek be. Vámszabályok:A vámvizsgálat során egy gombot kell megnyonia minden Mexikóba érkezőnek,ha zöldet jelez a gép,akkor az utas minden vizsgálat nélkül továbbhaladhat,piros esetén átnézik.Az országba tilos bevinni élelmiszert, ézert ha ezt megtaláják, joguba áll ezt elkobozni.Vámmentesen 400 db cigarettát vagy 50 db szivart és 3 l ital vehető be. A helyi és külföldi fizetőeszközök ki- és bevitele nincs korlátozva.. Nyelv: Hivatalos nyelv a spanyol, de a szállodákba angolul beszélnek. Öltözkodés:Érdemes a yári ruhák mellett egy hoszu nadrágot,pulóvert, vastag talpú vízálló cipőt is bekésziteni. Áramerősség: Hálozati feszültség 110 V 60Hz,hárompólusú dugajzat.Átalakitó szükséges. Víz:A veztékes víz fogyasztásra nem alkalmas!Gyümölcsökből is csak az fogyaszható amelyiket meglehet mosni. Telefon: 22 óra után olcsobban telefonálhat,ilyenkor Magyarországgal folytatott beszélgetés kb.20 peso/perc.Telefonkártyák 20,50,és 100 peso értékben vásárolhatóak.Érdemes utcai fülkét használni,merta szállodák ezesteben is kezelési költséget számolnak fel.Mentők 557-5758,tűzoltók 768-3700 és a rendőrség 06. Közlekedés : Egész Mexikoban a leggyakrabban használt és a legfontosabb használati eszköz a busz.A nagyvárosokban és vidéken is jó a hálozat,bár a külföldieknek igen nehéz eligazodni a jelőlésekben.Emiatt Mexikóban txit kell használni és a tarifa is olcsó.Cancunban és a hotelek környékén viszonylag drága.A viteldijba előre állapodjanak meg.Lehet akkár egész napra is bérelni.Cancunban nagyon egyszerű és olcso a buszközlekedés,4 peso6út független a hosszától. Az úthálozat minősége viszonylag jó..Mexikovárosban van metrohálozat.amely tiszta és egyszerű a használata , a jegyára kb 100 peso/út. Autóbérlés:Biztositással és szabad kilométer használattal kb 90 dem-tól naponta.Csak nagyon figyelmes és gyakorlót vezetőknek ajánljúk.Az autópályák fizetősek. Azútjelzések megfelelnek a nemzetkőzi normáknak. Étkezés:A mexikkói konyhai igen változatos.de főbb jelemző a magyar gyomornak nem idegen az erős füszerezés.Nagyonfontos , hogy csak olyan étteremben étkezzenek amit külfödieknek ajánlanak.Az utcán simmilyen ételt , italt ne vásároljanak. Vásárlás:Számos egzotikus ajándékot találnak,mint pl,ezüst,boráru és antiktárgyak.A legeredetibb vásárlási lehetőséger az indiápiacokon találhatok,ahol igen szép kerámiák ,fafaragványok,poncsoókat és maya kalendáriumokat vehetnek.Az ezüst olcsó és ekszereket készítenek belőle .Alkudni lehet. Borravaló:Mexikóban nagyon sokan ebből élnek,Akkadnak olyan mukahelyek ,ahol a dolgozók fizetésr ne is kapnak ,csak borra valót.Az étteremben 10 % az általános ,a szobalányoknak 1 usd/nap,a hodárnak i usd/csomag.A taxisnak nem szükséges adni ,mert a kialkudott árba ő ,ár eleve belekalkulálta. Biztonság:A repülőtereken és Mexikóvárosban fokozatos figyelemmel óvják értékeiket.Az ország egyéb területén nem jelemző a lopás,de az a legbiztosabb .ha dolgaikat a szálloda széfjében tartjál és csak annyi pénzt vissznek magukkal ,amennyi feltétlenül szükséges.Az útlevelüknek inkább csak a fény másolatát tartsák maguknál. Egészség:Ajánlatos lázra,hányingerre és fertőtlenitésre vló gyógyszereket vinni8,a klima- és étrendváltozás miatt. Fényképezés :Vigyenek magukkal eleegendő filmet,mert kint viszonylag drága.Sok mexikói és indián nem szereti, ha fotózzák őket,előtte kérjenek rá engedélyt.A videókamerák és fényképezőgép használatáért az ásatási teületeken,múzeomokban kb.30 pesoz kell fizetni. Szórakozás:A helyi emberek igen életvidámak.A nagyvárosokban diszkók,night clubok és számtalan étterem várja a szórakozni vágyokat. Időjárás:A főváros és környékét kellemes nem túl meleg hőmérséglet jellemzi,este hővös van.A téli hónapokban .ősszel és tavasszal átlag 25 – 31 fok van.A helgségekben valamivel enyhébb az idő,az esőerdőkben és a tengerparton párás,meleg a levegő.A száraz évszak októbertől májusig,az esős évszak júniustól szeptemeberig tart. Látnivalók MEXICO CITY ÉS KÖRNYÉKE A 20 millió lakosú főváros tengerszint felett 224o m-en fekszik a mexikói völgyben, mely már i.e. 10. 000 évvel lakott terület volt. Az akkor még hatalmas kiterjedésű Texcoco tó biztosított kiváló körülményeket a virágzó növény- és állatvilág számára, s ennek kapcsán az őslakosok számára is. Az ősi civilizáció nyomai megtalálhatók napjainkban is a vidéken, mint az úszó kertek Xochimilco-ban mely jelenleg Mexico City déli határánál található. A Zólaco-tól (Mexico City központjától) 20 km-re délre fekvő terület még a spanyol hódítás előtti időkben alakult ki. A lakosok úszó, gyékény-sár tutajokat "chinampas"-t építettek, melyen növényeket termesztettek a sekély Xochimilco tó vizén. A módszer olyan termékeny volt, hogy évente akár háromszor is aratni tudtak. Később, a tutajokat az alaphoz rögzítve közel 100 km hosszú csatornahálózatot alakítottak ki. Többek között ez a nagyon gazdaságos földművelési forma volt az alapja a híres azték birodalom sikerességének. Több mint 3000 tarka gondola szeli folyamatosan a csatornákat, melyekről látványos képet nyerhet az utazó a nyüzsgő, tarka mexikói élet e speciális formájáról. A későbbi kb. I. e. 2oo időkben a Texcoco tótól délre kialakult Teotihuacán városa vált a környék központjává, s az ősi Mexico legnagyobb városa volt a spanyol hódítás előtti időkben, több mint 200. 000 lakosával, közel 20 km2 területen. I. e. 200 és i.sz. 7oo között élte fénykorát a város, a VI. században a világ hatodik legnagyobb városa volt. Hanyatlása után is megmaradt az aztékok szent zarándokhelyének. Jelenleg a közel 2 km hosszú "halottak útja mentén három kiemelkedő fontosságú emlék tekinthető meg számtalan kisebb palota romon kívül: a híres Nap (mely a világ harmadik legnagyobb piramisa) valamint a Hold piramisok, valamint a Citadellának nevezett épület, mely feltehetően a város uralkodójának rezidenciája volt. A citadellán belül található a Quetzalcóatl templom gyönyörű faragásokkal. Az azték birodalom fővárosa a spanyol hódítás nyomán kb. 1550-ben már Új Spanyolország, spanyol stílusban átépített központjává vált. Ennek nyomai azonban már nem láthatók. A spanyol uralom 1821-ben - hosszú harc után szűnt meg. A hosszú ideig tartó spanyol hatás emlékei találhatóak meg Mexico szerte. Mexico City központja a Zólaco, egy széles tér, melyet a Nemzeti Palota, a Metropolitan katedrális és a Mayor templom határol. A Nemzeti Palota jelenleg is az elnök lakóhelye és a kormány hivatalos épülete. Az épület helyén már az aztékok idejében is palota állt, melyet a spanyol Cortéz lerombolt és új palotát emelt a helyén (hatalmas belső udvarral, mely bikaviadalok céljára is megfelelt). Többszöri átépítés után nyerte el jelenlegi formáját, de megtartva a régi spanyol alapokat. A központi kapun áthaladva, az udvar legfontosabb látnivalói Diego Rivera falfestményei, melyek a mexikói történelem főbb eseményeit jelenítik meg. Mexico City hatalmas "tüdeje" a Chapultepec park. Óriási kiterjedésű területén csodálatos, hatalmas fák, festői tavacskák és számtalan vezető múzeum található (pl. Történelmi, Antropolóliai). A Zólaco-tól délre, kb. 6 km-re található a főváros további kiemelkedő látnivalója a Guadalupe bazilika. Ezen a helyen jelent meg először 1531-ben Szúz Mária egy mexikói indiánnak. Ezt követően számtalan csodatétel hatására alakult ki az évszázadok során, elsősorban az indián hivők között a hely kultikus jellege. 1731-ben a tífusz legyőzését is Máriának tulajdonítva új Spanyolország első védőszentjévé vált. Guadalopi Szűz Mária és Mexico szerte számtalan emlékhely bizonyítja az őt övező tiszteletet. A látomás helyén 1700-ban templom épült a zarándokok számára. A hivők hatalmas száma azonban 1970-re "kinőtte" ezt, s új, hatalmas bazilikát emeltek Pedro Ramirez Vásquez (a híres Antropológiai Múzeum tervezője) tervei alapján. A bazilika közel 15000 zarándokot tud fogadni egyszerre. A bazilika közelében több kisebb kápolna emlékeztet a régi látomások tiszteletére. Mexico City-től délre, 42 km-re fekszik Cuernavaca városa. 450. 000 lakossal, 1542 m tengerszint feletti magasságon. A városnak egyedülálló klímája van: az örök tavasz városaként tartják számon világszerte. Noha már az aztékok idejében is a környék vezető települése volt, jelenlegi jellegzetes és megkapóan szép vonásait a spanyol uralom alatt szerezte meg, elsősorban hangulatos utcáiról, elegáns éttermeiről, számos régi és új híresség palotájáról, művészekről és írókról nevezetes. Egyik kiemelkedő műemléke a katedrális együttes, mely jellegzetes erődítmény stílusban épült, felkészülve az őslakosok támadásai ellen, s egyidejűleg impozáns látványával a hittérítést támogatva. A katedrális az első keresztény missziók egyike volt Mexicoban. A katedrális főépületén kívül több kisebb kápolna is tartozik az épületegyütteshez. Mexico középső területein járva ... Guanajuato állam történelme számtalan fontos eseményével tanúsítja, hogy ez a vidék Mexico történelmében mindig fontos szerepet töltött be. A környék indián törzsei erős hatással voltak a régmúlt idők történelmére, majd a spanyol uralom alatt a vidék hihetetlenül gazdag ásványi lelőhelyei tették kiemelten fontos s ezáltal kiemelten fejlődő területté. Több, mint két évszázadon keresztül a világ ezüstbányászatának több mint 30-40%-a származott erről a vidékről. De ezen túlmenően vas, arany, s egyéb fontos ásványi anyagok is gazdagították a spanyol bárókat. Guadajuato városa, mely 100000 lakossal, 2o17 m magasan fekszik a régi bányász élet élő emlékhelye. San Miguel de Allende a Guanajuato-tól 54 km-re fekvő kisváros 80000 lakosával 1840 tengerszint feletti magasságon fekszik. Többek között arról ismert, hogy a legnagyobb észak-amerikai kolónia lakik ebben a városban. A városka történelme a korai spanyol uralom idején kezdődött. A legészakibb spanyol település volt Mexico középső területén, beékelve az északi indián törzsek vidékébe. Később a városka lett a Zacatecas, az ezüstváros felé vezető út fontos állomása. A környező indián települések hatására a mai napig megőrizte központi szerepét a környék kézművességében, népművészeti termékeinek hatalmas piacával. Miachoacán állam csodálatos természeti adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus hegyvonulatok gazdagon termő földeket, sok tavat és vad hegyvidéki tájakat fognak össze. A terület fontos vonzereje az El Rosario Monarch lepkerezervátum, Morelia barátságos városa, a koloniális Pátzcuaro város, mely a festői Patzcuaro tó közelében fekszik, és számtalan jellegzetes indián falu. Morelia, Miachoacán állam fővárosa jellegzetes spanyol város, de egyben a terület modern kulturális, egyetemi és tudományos központja is. Története 1541-ben kezdődik, amikor a területén létesült egy ferences kolostor. Ezt követően számtalan spanyol telepes tipikus spanyol várost épített fel az ősi alapokon. Magával ragadóan barátságos, hangulatos, szemet gyönyörködtető város. Pátzcuaro 2175 m magasan fekvő városa is kiemelkedő példája a hódító spanyolok városépítő hatásának. A település ősi alapjait a környéken élő indián törzsek tették le. Sokáig a tarascan indián terület fővárosa volt. A területre érkező spanyol hittérítők egyike, Vasco de Quiroga ügyes kézzel és eredményesen szervezte meg a környező falvak életét, mindegyik településen saját, jellegzetes kézművességet kialakítva. A tevékenységi körök ezen szervezettsége a mai napig eredményesen működik a falvakban. A környék legszebb látnivalója a város mellett elnyúló pátzcuaro tó. A tó több kicsi szigete közül a legnagyobb a Janitzio sziget. A szigetre tett hajókirándulás bemutatja a parton sorakozó apró halásztelepüléseket, s megismerkedhetnek a helyi lakosok varázslatos halásztudományával, melynek egyik fontos eszköze a neves lepkeszárny formájú halászháló. Taxco mint az "ezüst város ismert világszerte. A régi ezüstbánya Mexico City-tól délre kb. 185 km-re található. Az egyik leghangulatosabb és legkellemesebb hely Mexico-ban. A koloniális stílusú városka hegyes-völgyes területén szűk, hangulatos, kanyargós utcácskákat váltanak fel festői terek. A helyszűke miatt szinte gyalogos-városként él belvárosa. Csupán a lassan, nyugodtan közlekedő taxis WV bogár rója az utcákat, parkolóhely híján még álló személygépkocsik sem rontják a városképet. Taxco város központját nemzeti örökségnek tekinti Mexico, mindent eredeti formájában őriznek meg. A várostól 32 km-re észak-keletre találhatók a neves Cacahuamilpa barlangok. A nemrégiben megnyitott barlangegyüttes lenyűgöző cseppkő alakzatokkal fogadja a látogatókat. 2 km hosszú bemutató útvonalon vezetik végig a látogatókat fény- és hangjátékkal kiegészítve a természet alkotásait. Tengerparton... Acapulco Mexico City-ből 370 km-re délre található, a Csendes-óceán partján, a Sierra Madre lábánál. a mexikói tengerparti üdülőhelyek "nagymamája". Neve egyet jelent a fehér homokú strandokkal, a színvonalas szállodákkal, a csillogó éjszakai élettel, a kalandos búvárkodással és mindenféle vizisportokkal. A város legfőbb iparága a turizmus. Több mint 1,5 m lakosa van. Keskeny sávban, a 11 km hosszú Acapulco-öböl partján terül el. Egész évben 27-32 C-fokos nappali és 21-27 C fokos éjszakai átlaghőmérséklet, s minimális csapadék biztosítja a gondtalan nyaralást. Acapulco három részre tagolódik, a régi u.n. tradicionális Acapulcóra, mely a város nyugati, öreg része, az u.n. Arany Acapulcóra, mely a középső partszakasz mentén fekszik, valamint az u.n. Gyémánt Acapulcóra, mely a legújabb, luxus terület a keleti partok mentén. A város partmenti főútvonala a la Costera Miguel Alemán számtalan szállodával, szórakozóhellyel. Az óváros magán viseli a spanyol hatás nyomait - központja a katedrális a hozzá kapcsolódó térrel. Az óváros mögött található a búvárok központja a La Quebrada szikláinál. A Las Playas félszigeten számtalan kedvelt strandszakasz található pl. Playa Caleta, Caletilla. Acapulcótól kb. 10 km-re észak-keletre található a csodálatos Coyuca Lagúna, mely hatalmas frissvizű medencéjével ideális fürdőhely, területe háromszor akkora, mint az Acapulcói-öböl. S.F. Mexikóváros, a főváros 2200 méter magasan fekszik, de levegője ennek ellenére borzasztóan szmogos. A helyiek többsége beszél angolul, és szívesen elkalauzol minket bármely nevezetességhez, mint például a Zona Rosaba, a Rózsanegyedbe, ahol több száz éves épületek és remek éttermek találhatók. A város történelmi belvárosa a Plaza de la Constitución, itt találhatók Mexikó legrégebbi épületei és templomai. Keleti részén található a a Palacio Nacional, mely ma az elnöki hivatalnak ad otthont. A csodálatos Catedral Metropolitanát 1520-ban építették. A főváros egyéb látnivalót se hagyjuk ki! Nézzük meg az azték piacteret, az Alamedát, a város legnagyobb parkját, a Bosque de Chapultepecet, a Guadalupe Bazilikát, és a Plaza Garibaldit is. Az utcákon pedig hallgassuk meg a tipikus mexikói zenészeket, a mariachikat. A Yukatán félsziget Mexikó egyik legizgalmasabb területe, itt terül el a toltékok fővárosa, Chichén Itzá, amely megőrizte a hosszú ideig tartó maja kultúra emlékeit. A Tollas Kígyókultusz jellegzetes emlékeke a Kukulkan-piramis. A félszigeten szinte minden látnivaló kőből van. Csodás látványt nyújt a Jaguár-templom, és a Harcosok Épülete is, melynek tulajdonképpen csak az oszlopcsarnoka maradt épen, mivel a fából készült szentély leégett. A félszigeten fekszik az Uxmal és a Quintana Roo, melyek szintén világhírű turistalátványosságok. Acapulcót is érdemes felkeresni, a Csendes-óceán partján elnyúló üdülőparadicsom a világ egyik leghíresebb tengerpartja, remekül kiegészíti a történelmi Mexikóban tett kirándulásokat. A partvidék leghíresebb látnivalója a La Quebrada és a Pie de la Cuesta. 



találat
Részletes találati lista
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!