pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár

E vidék kincse a napfény és a termálvíz: Magyarországon itt a legmagasabb, kétezer feletti évente a napsütéses órák száma, és harminc percen belül a térség bármely pontjáról gépkocsival elérhető valamelyik termálfürdő.

A régió természeti képe változatos. Három nemzeti parkja (a Duna-Dráva, a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Park) szigorúan védett, és szabadon vagy vezetővel látogatható értékeket vigyáz. Környezetükben vendégszerető falvak, lovastanyák várják hosszabb vendégeskedésre az ide érkezőket.

Természet, földrajz

A régió folyója, a Tisza három nagyobb térséget fog egybe: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye településeit.

A szelek, a vizek és az ember változatos tájformákat alakított ki a Dél-Alföldön. Ez a Kárpát-medence közepe - Szarvason áll ennek emléke -, ezért, amikor évmilliók alatt a környező hegyek vizeit ide vezető folyók feltöltötték, legfinomabban szemcsézett hordalékukat rakták le itt. A Duna, a Tisza, a Körösök és a Maros terjedelmes hordalékkúpokat építettek lelassult folyásukkal; óriás kanyarjaikkal új és új medret mélyítve maguknak, az elhagyott vízjárásokban pedig változatos élővilágot hagytak hátra.

A szárazra került felszínekről az erős szelek a finom port messzire röpítették. Ott, ahol a dús fűtakaró megkötötte a kicsiny szemcséket, lösz alakult ki. Másutt a durvább törmelékből futóhomok jött létre. Az eltérő alapkőzeten különböző élőhelyek, lösz- és homokpuszták biztosítják a növény- és állatvilág életfeltételeit. A táj alakításába később beavatkozott az ember is. Falut épített már hétezer évvel ezelőtt, amiről Hódmezővásárhely határában Gorzsa, Kökénydomb, Kopáncs leletei vallanak. Talán temetkezési célra óriási halmokat emelt főként a Tiszántúlon - ma ezeket kunhalmoknak mondjuk. Ha belegondolunk, hogy egy-egy közepes méretű halom akár százezer köbméter földből épült, fel kell tételeznünk a szállítóeszközök, a társadalmi szervezettség jelentős fejlettségét négy-ötezer évvel ezelőtt. Az idő tájt, amikor a piramisokat is építették.

Amikor azt mondjuk: "történelem alakította táj", az ember beavatkozását minősítjük, vagy éppenséggel jelenlétét hiányoljuk. Az elnéptelenedés következménye például a török kiűzésének idejére, a XVII. századra bekövetkezett dél-alföldi pusztásodás. A természet visszavette birodalmát, vadvizek, mocsarak, nádasok, puszták és ingoványok fogadták az új honfoglalókat. Csaknem ott kellett kezdeniük, mint a honfoglalás idején - félig nomád állattenyésztéssel.

Az itt élő ember azonban bebizonyította, hogy képes az elkövetett hibák helyrehozatalára. A Duna-Tisza közi erdős-ligetes-homokos pusztaságon a XVIII-XIX. sz. fordulóján a mértéktelen erdőirtások következtében "megmozdult a homok". Összefogva a széllel, a tájalakító embertől újra visszavette birodalmát. Akkor az ember válaszul "hozott bele akácfát, nyárfát, erdőt, eperfát, gyümölcsfát és szőlőt. Rászorította a szelet, hogy úgy tegyen, mint a gátfutó: mire nekiszaladna igazán, át kell ugrania az eléje rakott akadályt. Ha meg nem is állítja a fa, a homokot nem viheti magával, mert az ereje gyöngül. s a gyökér nemcsak megkapaszkodik a homokban, magához is köti." (Horváth Dezső)

E táj arculatát a XIX. században változtatta meg leginkább az ember, amikor a folyókat - kanyarulataikat átvágva - gátak közé szorította, s felgyorsította folyásukat. Óriási területek váltak így gazdálkodásra alkalmassá. A panorámaútként is szolgáló töltéseken belül az "élő" ágak - ökológiai folyosót alkotva - megőrizték élővilágukat. A folyóvíztől gáttal elrekesztett holtágaik pedig öntözővízként, ivóvíztartalékként, halastavakként, partjaik üdülőterületekként szolgálják tovább a tájalakító embert.

A Duna-Tisza köze puszta maradt, ám nem tengersík vidék. Régióbeli legnagyobb területe a Kiskunság - nevét a történelem adta. A XIII. században betelepült és a magyarságba beolvadt kunok egyik szállásterülete volt. Szabad és hullámos futóhomok-felszínek váltakoznak itt homokpuszta-gyepekkel, borókás nyárligetekkel, az akácosok időszakosan vízzel borított, szikes tócsákkal, zsombékos tocsogókkal. Van itt persze Petőfi pusztájából is. Végtelen a róna Apajon, a Csongrád melletti Bokroson, s jutott belőle a Tiszántúlra is, például Kardoskút környékére.

Még változatosabbnak látja a pusztát, aki nem rest meghajlítani térdét, hogy érzékelhesse: az 5-10 centiméteres szintkülönbség, padkamagasság itt olyan különbség, mint a hegyekben 50-100 méter. Más a vegetáció fent és lent, s a hangyaleső tölcsérei olyan "kráterek", mint a víznyelő mélyedések a mészkőhegyek között. Nem is véletlen, hogy a pusztát tarkázó, színes gyümölcsöskerteket, bár alig emelkednek a sík fölé, "högyeknek" nevezik szerte a Kiskunságban.

A két folyó közén másfajta tájélmény a szinte asztallap simaságú, lösszel fedett, országhatáron túlnyúló, kiváló termőképességű, "beteg, boros, bús lomha Bácska" - ahogy Kosztolányi látta. A 30-40 kilométeresre is kiszélesedő, Duna menti sáv, a Solti-síkság és a Kalocsai-Sárköz a török hódoltság korában - lakóinak búvóhelyet nem kínálhatván - szinte teljesen lakatlanná, utána aztán soknemzetségűvé vált. S megint más Bugac, ahol a legtovább maradt meg a hajdani nomád pásztorkodás, a külterjes állattartás.

A tiszántúli Békés-Csanádi löszhát az ország egyik legtermékenyebb vidéke, kiváló agráradottságokkal és gazdaságokkal. A török kiűzése utáni puszta térség itt változott a leggyorsabban gazdag kultúrtájjá.

A Tiszántúl délkeleti szöge, a Körös-Maros köze északon a Körösök vidékével (a Kis- és a Nagy-Sárréttel ) szomszédos. A Viharsarok elnevezés elsősorban agrármozgalmaival kapcsolatban használatos. Itt jött létre a mezőhegyesi Királyi Ménesbirtok, s e tájon, a megszelídített folyók mentén született meg egyik hungarikumunk, a besztercei szilva. A Körösök partján, a páratelt levegőben nincs kényszerérés, a szilva zamata a tökéletest könnyen eléri, s utolérhetetlen ízharmónia létrehozását ígéri az ilyet aszalni, ebből lekvárt, pálinkát főzni.

Északon határos a régió területével az ország legszárazabb vidéke, a Nagykunság - a Tisza és a Hármas-Körös között. A kanyargó folyók, a lefűződött holtágak, morotvák, a galériaerdők szabdalta tiszántúli táj vízparti üdülőhelyeit, artézi meleg vízre települt fürdőit a júliusi 22 fokos átlaghőmérséklettel jellemezhető klíma is vonzóvá teszi.

Sokszínű népesség, sokszínű hagyományok

A Magyarország területének egyötödét kitevő régió 42 városában, 211 községében mintegy 1 millió 365 ezer ember él.

A Dél-Alföld települései közül már igen korán óriási előnyre tettek szert, amelyek nemcsak a legfontosabb árucikkekkel, hanem megfelelő közlekedési kapcsolatokkal, folyami átkelőhellyel is rendelkeztek. Ilyen árucikk volt a só mint királyi monopólium, a hal, a gabona, a jószág és a bor. Általuk vált e vidék legfontosabb városává e szerepkörét máig megőrizve Szeged.

A Dél-Alföld etnikai sokszínűsége a XVIII-XIX. században teljesedett ki. A magyarokhoz és a magyarságba akkorra már beolvadt kunokhoz újabb népcsoportok csatlakoztak. Előbb a szultáni városok által kibocsátott rajok, aztán a Duna mentén és Kelet-Békésben németek, Békéscsaba környékén szlovákok, Méhkeréken és Battonya környékén románok. Baja és Szeged vonzáskörzetében szerbek, bunyevácok, sokácok tarkázzák a régió sokszínű etnikai virágját.

E sokszínűség a településformákban is tükröződik. A telepes falvak általában mérnöki "alkotások", előre megrajzolt, kimért utcarendszerrel, szemben a magyar "ősfalvakkal", amelyek az adott természeti viszonyok között természetes módon növekedtek, a lélekszám gyarapodása és a lakosok igényei szerint. Ezekből a falvakból csak a Duna és a Tisza menti mocsarak-vizek között maradt néhány hírmondó.

A méretekben nem tér vissza a középkori kis falu. A nagy lélekszámú, később a falu tágas határába kirajzó, tanyákat alapító (a török kort is átvészelni képes) településforma lett e táj jellemzője. Erős, igyekvő faluközösségek alakultak, amelyek az urasághoz fűződő kapcsolatok lazításában, a piaci kapcsolatok építésében és a polgári fejlődésben érdekeltek. Várossá is válnak, többek között a magyar Orosháza, a sváb Bácsalmás, a vegyes lakosságú Mezőberény és Elek, a szlovák Tótkomlós, Szarvas és Kiskőrös. Várossá fejlődött az egykori tanyaközpontok közül is több, pl. Izsák, Kecel, Lajosmizse. Ez az ország legnagyobb tanyás térsége, ahol a lakó és munkahely egybeesésének eredménye az intenzív mezőgazdasági kultúra. A legtöbb ember azonban kétlaki. A "termelőüzem" mellett falusi, városi házat tart fenn. A lakosság kétharmada városban, a régi mezővárosok mai utódaiban él, így ez a régió az ország leginkább városiasodott része.

A táj népi építkezésében a leggyakoribbak a helyben hozzáférhető építőanyagok: a vályog, a sár, némi fa, a nád és a gyékény. A folyókhoz közelebb, ahova a nemesebb faanyagok könnyebben eljutottak, változatos deszka oromdíszek hirdették a gazda tehetősségét és igényességét. A sváb telepesek inkább a vakolatdíszes házvégekkel, és a tornácok megépítésével tették megkülönböztethetővé házaikat. A szlovákoknál a faoszlopos, olykor csipkeszerű, deszkadekorációs podsztyenya az utcafrontra, a végfalra kerül.

A deszkaoromzatok legnagyobb számban a "szögedi nemzet" (Bálint Sándor) területén maradtak fönn napsugárdíszítéssel. A kör alakú vagy négyszögletes szellőzőnyílás a házvég felső harmadában van, innen indulnak a szélesedő sugárdeszkák. Az alsó sáv gyakran zsalugáteres, rekeszes díszítést kap. A "szöbb lögyön, mint a szomszédéké" megrendelői óhaj e díszes oromzatok rendkívüli változatosságát hagyományozta az utókorra.

Kétféle törekvés él egyszerre e táj lakóiban. Az egyik saját jellegzetességeik minél harsányabb, minél megkülönböztetőbb jegyeinek kimunkálása. Erre a házvégeken, tornácokon, kerítéseken kívül a legalkalmasabbak a szintén sokak által látható ünnepi viseletek, a hímzések. A kalocsaiban és a szerb fémhímzésekben az egymás túllicitálásának szándéka is benne rejlik. Lakodalmakkor az újasszony bútorát (hozományát) lovas kocsin szállítva mintegy közszemlére tették. Talán ez is oka, hogy e táj festett bútorai nemcsak országosan tartoznak a legszebbek közé, hanem a legnagyobb európai gyűjteményekben is előkelő helyet kaptak.

"A tálas lelke tele van a mező és a virágoskertek virágaival és leveles száraival... csak a szép vezeti, csak a szépet keresi, s ha elkészül egy-egy edény, bírálva szemléli, forgatja egy ideig" - fogalmazza meg az alkotói lelkiállapotot Kiss Lajos néprajztudós.

A népi alkotókedv és az egymásra licitálás büszkesége tetten érhető a lószerszámok és karikás ostorok fonásaiban, sallangjaiban és bőrrózsáiban. Ott van a kovácsmesterek "bevert" díszítéseiben, a baltákon, sarlókon, a kocsivasalásokban. A fafaragók formagazdagsága nem vetekedhet ugyan a dunántúliakéval, mívességük azonban - ahogyan megmunkálják a napi használati tárgyakat, a kékfestők vagy mézeskalácsosok dúcait - igen. A vessző-, gyékény- és szalmamunkák a gazdag alapanyag-ellátás okán is máig éltetik a táj piacra is dolgozó népi kismestereit, többek között Tápén és Makón.

A táj lakóinak másik természetes törekvése a faluközösségben és a tágabb közösségben együtt élők tudatos vagy ösztönös egymásra hatása nyelvben és kultúrában egyaránt. Az anyanemzettől elzártság és a környezettel való intenzív, sokszínű kapcsolat ad sajátos hangulatot és nagy változatosságot a táj népi kultúrájának. Talán ezért oly gyakoriak itt a tájházak, ezért olyan nagy a megőrzésre érdemes alkotások, a hagyományápoló együttesek száma. A településképek persze lassan egymáshoz hasonultak. A különbségek napjainkra kiegyenlítődtek, s csak az emberi lelkekben, viselkedésben, kultúrákban élnek tovább.

Sajátos jegy maradt az "ő"-zés a Dél-Alföld két legnagyobb városában. "Hírös város az Aafődön Kecskemét" - írja Petőfi, s ugyanezt önti dallamokba a legnagyobb magyar nótaköltő, Dankó Pista a "Szöged hírös város"-ról szóló dalában. A kecskeméti és a szögedi "nemzethez" tartozók - éljenek bárhol a világban - sosem tévesztik, hogy a mekegő nyelvhasználatot miként színesíthetik az e-k ő-re váltásával. Egy példával szemléltetve: a tű - "högyös"; a vidék - "högyes". A köznyelvben mindkét jelző egyformán "hegyes".



találat
FőoldalEurópaMagyarországDél-Alföld2024 április

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!