Belgium Nyugat-Európa kis területű, ám sűrűn lakott országai közé tartozik. Területe 30.518 km2, lakóinak száma 10,1 millió, népsűrűsége egész Európában a legmagasabbak közé tartozik, 331 fő/km2. Kétnemzetiségű ország, lakóinak nagyobb része (kb. 6,5 millió fő) flamand, kisebb hányada (kb. 3,5 millió fő) vallon. Az ország délkeleti részén német anyanyelvű kisebbség él. Hivatalos nyelvei a flamand, a francia és a német.
Az országnak a tengert leszámítva mesterséges határai vannak: délről Franciaország, keletről Luxemburg és Németország, északról pedig Hollandia határolja. Nyugati partjait az Északi-tenger mossa. Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelről, Liége-ről vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak előttünk: bonboniérekre emlékeztető piacterek, dús legelők kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetők, rozsdás kapuzatú palotákban működő gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne. Csak nem annyira divatos; itt nem hódolnak be azonnal az új irányzatoknak. Így aztán az Ardennek és az Északi-tenger partja között elterülő minden táj, a Charleroi szénvidéke és a Londonra emlékeztető Antwerpen, amely világhírű kikötőjéről, gyémántcsiszoló negyedéről és a híres festőről, Rubensrol ismert, messzemenően megőrizte egyéni arculatát. Aki Belgiumot keresi, leginkább egyes részeiben fogja megtalálni.
Az ország északi és nyugati részén a Flandriai síkság terül el, amely kelet felé haladva Brabant területén fokozatosan dombvidék jelleget ölt. Déli részén az Ardennek röghegység helyezkedik el.Legmagasabb pontja: Botrange 694 m. Jelentős folyói: Meuse, Schelde, Sambre. Éghajlata óceáni, sok csapadékkal. A téli és nyári átlagos hőmérséklet közötti különbség mértéke nem túl nagy, a nyár általában hűvös, a tél viszont enyhe (a januári középhőmérséklet 3 fok, a júliusi 17 fok). Az átlagos évi középhőmérséklet 11 fok, a csapadék éves mennyisége 900 mm körül alakul, eloszlása egyenletes.
Köztudott, hogy Belgiumban készítik a legfinomabb csokoládékat. Törvény vagy előírás ugyan nincs rá, de a belgák azt tartják igazi csokoládénak, amelyben legalább 70 százalékos a kakaótartalom. Galler, Charlemagne, Café-Tasse és Jacques négy márkanév, amely miatt a belga csokoládé igazi ínyencségnek számít világszerte. A Jacques csokoládégyár Eupenben található üzeme azért különösen érdekes, mert nemcsak gyár, hanem turistalátványosság is egyben. Nemrégiben kiderült, hogy a belgák nagy részének fogalma nincs, miből és hogyan készül a csokoládé, ezért az üzemben kisebb múzeumot létesítettek, valamint függőhidat építettek, s ezen végigsétálva a látogatók valamennyi munkafolyamatot megA múzeumrészben megkóstolhatják a meleg és folyékony kakaómasszát, miközben kiállított képeken és videofilmen tekinthetik meg a kakaóbab leszedésének és válogatásának folyamatát. Különleges csokoládépapírok mellett megtalálhatók itt a századfordulós csokiautomaták és eszközök abból az időből, amikor még kézzel végeztek minden munkát. A függőhídon a munkafolyamat legapróbb részlete is szemügyre vehető, a dolgozóknak pedig meg kellett szokniuk, hogy minden mozdulatukat figyelik. De csak nézni szabad, fényképezni tilos, az erős konkurenciaharc miatt. A Jacques gyár 23.000 tonna csokoládét gyárt évente, ennek 70 százalékát exportálja, főleg Kanadába és USA-ba.
Étkezési szokások A belga étrend igen gazdag választékot rejt magában, beletartozik a sertés, a szárnyas, a hal, a tengeri ételek, a sajt, a gyümölcs, a zöldség és a leves is. Az étkezésekhez sört, bort és ásványvizet isznak. Belgium méltán híres a tengeri ételeiről (például a kagylójáról), csokoládéjáról, több mint 300 féle söréről és a sült krumpliról (frites), amiről azt állítják, hogy ők találták fel, és inkább majonézzel, mintsem ketchuppal fogyasztják. A reggeli rendszerint egy forró italból és lekváros zsemléből vagy kenyérből áll. Délben nagy adag ebédet fogyasztanak. A vacsora rendszerint este 7 vagy 8 óra körül kezdődik.