Kirgizisztán a Tien-san nomádjainak földje

1. nap: Kiutazás
Találkozás a Ferihegy 2/B. terminálon 12:00-kor. Elrepülés Isztambulba 13:45-kor. Átszállással továbbutazás Biskekbe 19:50-kor. Várakozás közben a török népek családjának áttekintése, a jelenleg állam-alkotó és kisebbségben élő türk népek rövid bemutatása, szemelvények segítségével. Ebéd és vacsora a repülőgépeken. Éj a repülőn.

2. nap: Biskek „A Hegyek alatti hely” vagy „Kumiszkeverő”
Megérkezés Biskek nemzetközi repülőterére hajnali 4:00-kor. A város neve a szogdiai „peshagagh – A hegyek alatti hely” vagy a türk „kumiszkeverő” kifejezésből ered… Mindkettő jogosságáról azonnal meggyőződhetünk, amint a főváros főteréről is elénk tárulnak a Kirgiz-Alatau 4.500m magas vonulatai – vagy kóstolót tartunk a megannyi kumisz árus egyikénél. Biskek lakosságszáma ma megközelíti az 1.000.000 főt. Az első üzbég vályog-erődöt 1825-ben építtette Kokand kánja, a Tien-san felé tartó karavánok védelmére. A cári csapatok 1862-ben foglalták el a vidéket, majd a Csuj-folyó termékeny völgyének megművelésére orosz parasztokat telepítettek le. Rövid pihenő a hotelben, majd városnézés: Alatau tér, Manas emlékmű – a nemzeti újjászületés szimbóluma. Látogatás a Nemzeti Múzeumban (a néprajzi és őstörténeti kiállítás megtekintése), majd a Fehér Ház (Kormányzati és parlamenti épület) környékén. Séta és vásárlási lehetőség a Selyemút kora óta fennmaradt Osh Bazárban. Közös vacsora és vodka-kóstoló. Éj Biskekben.

3. nap: Gleccserek és hómezők földjén
Egész napos látogatás az Ala Archa Nemzeti Parkban. A Kirgiz-hegység örök jéggel fedett vonulatai között létrehozott nemzeti parkban 1 nap alatt is elérhető gleccserek „csikorognak alá” a szikrázó jégmezőkről. Időjárástól és látási viszonyoktól függően 7 órás könnyű túra, 2 X 1 óra pihenővel az elérhető gleccsernyelvekhez, menet közben az alapvető glaciológiai ismeretek áttekintése, illetve az Altáj – Tiensan rendszer vonulatainak topográfiai bemutatása. Koraesti visszaérkezés a hotelbe. Éj Biskekben.

4. nap: Kazakisztán déli határvidékén; A szkíta Arany Ember
Reggeli indulás a Kjünggöj („Napos”) –Alatau és a Zailijszki-hegység „közé préselt” Csong Kemin Nemzeti Parkba. A park nevét adó, Ny-K irányú Csong Kemin völgy sűrű fenyvesei felett mindkét oldalon 4.000 m feletti vonulatok emelkednek. Az északi oldal főgerince a kazak határ. Útközben ismertető a hatalmas kiterjedésű északi szomszéd, Kazakisztán természetföldrajzi-, és gazdasági viszonyairól. Fotószünetek és rövid séták a 2.400 m magasságban kígyózó völgy legszebb pontjain. Látási viszonyoktól függően a Chok-Tal (4.770m) csoport hómezőinek fényképezése. Séták Shabdan és Tegirmenti látogatható szkíta kurgánjainál, majd a VII. századi türk település nyomainál. Vázlatos ismertető a Kr. e. VIII. – Kr. u. I. sz.-ig tartó szaka (szkíta) korról. Kazakisztán szimbóluma, az Eszikben talált, világhírű „Arany Ember” leleteinek bemutatása, könyvből. Időnktől és erőnktől függően túra a szállásunk körüli hegytetők valamelyikére. Panoráma fotók készítése, majd közös vacsora, szkíta legendák meghallgatásával. Éj a Csong Kemin völgyben.

5. nap: A végtelen Isszik-kul; A Manasz világa
Reggeli indulás a „Mennyei hegyek szeme” az óriás Isszik-kul tó északi partjára. (A Mennyei hegyek a Tien-san hun és kínai megnevezése). Útközben fényképszünet a titokzatos, XI. századi Burana toronynál. Ismerkedés a toronynak valaha helyet adó, mára rombadőlt nagyváros, Balasagun múltjával. A torony körüli türk balbalok (kőszobrok) és középkori muszlim sírok fényképezése. Megérkezés az Isszik-kul észak-nyugati partjára Balykcsi városánál. Fotószünet Pjotr Szemjonov Tiensanszki (1827 – 1914) a Tien-san első európai feltárója emlékművénél. A Kjünggöj -Alatau és a Terszkej („Árnyas”) – Alatau hófödte vonulatai közé ékelődött enyhén sós víztömeg a Titicaca után, a világ második legnagyobb magashegyi tava. Hossza 180 km, szélessége 60 km. Átlagos mélysége 270m, eddig feltérképezett legmélyebb pontja 668m (!). A lefolyástalan tó vizének só-koncentrációja a tengeri értékek 20%-a, partján több forró-vizes forrás fakad, így 1.606 m tengerszint feletti magassága ellenére sem fagy be. Az Isszik-kul több endemikus halfaj otthona, a tó teljes felülete, illetve partvidéke UNESCO bioszféra rezervátum. A történelmi idők folyamán a víz szintje több métert emelkedett. A mai partoktól nem messze számos szkíta települést „nyeltek el” a habok. Útközben ismerkedés a „Manas” – „a sztyeppék Iliásza” mondavilágával, Megérkezés Csolpon-Ata városába. Ismerkedés Csolpon, a névadó – kék szemű kirgiz szépség – meséjével, majd látogatás a városi múzeumban. A város feletti szkíta sziklarajzok fényképezése a 40 hektáros, kultikus kőmezőn, majd koraesti pihenés a tóparton, fürdőzési lehetőséggel. Éj az Isszik-kul északi partján.

6. nap: Timúr Lenk vízalatti erődje; Karakol, határőrváros Kína határon
Reggeli után fakultatív hajókirándulás és búvárkodás a világhódító Timúr Emír elsüllyedt erődjénél. (!) Ismerkedés Timúr Kína ellen tervezett hadjáratának történetével. Továbbutazás az óriástó keleti csücskébe. Látogatás Ak-Bulung szkíta kurgánjainál, majd Tüp-ben ismerkedés a legendás Vörös Völgy fővárosa, a vízalatti Csingu történetével. A The Great Game – az orosz-brit gyarmati versengés korának áttekintése, a környék legfontosabb cári határőrvárosa, Karakol (Przewalsk) bejárása segítségével. Karakolt a cár rendeletére 1869-ben kezdték építeni az ide vezényelt orosz katonatisztek, szibériai kozákok és az ide menekült dungan-ok (mohamedán kínai). A fiatal városba számos tatár és ujgúr bevándorló is érkezett, így gyorsan igazi belső-ázsiai multikulturális teleppé vált. 1900-ban már 2 fűrészmalma, 3 sörfőzdéje és 7 szappangyára működött, faházai száma pedig meghaladta az 1.000-et. Látogatás a legszebb cári műemlékeknél: Szentháromság Ortodox Templom, Kínai Mecset. Időtől függően látogatás a városi múzeumban, majd Nikolaj Michajlowicz Przewalski (1839 – 1888), a legendás hírű cári katonatiszt-felfedező emlékművénél. Ismerkedés Przewalski fantasztikus expedícióival, közös fotózással a nagy utazó sírjánál. Éj Karakolban.

7. nap: Dr. Almásy György (1867-1933) és Dr. Prinz Gyula (1882-1973) Turkesztán és a Tien-san feltárói
Egész napos séták a festői Karakol-völgyben. Gyönyörködés a nemzeti park végtelen fenyveseiben és a felettük csillogó hómezők látványában. Ismerkedés Almásy György 1900. és 1906. évi turkesztáni expedícióival, az itt készített, eredeti rajzok és fotók bemutatásával a „Vándor-utam Ázsia szívébe” című könyvéből. A Tien-san vonulatainak általános természetföldrajzi bemutatása Prinz Gyula munkái segítségével. (A DNy – ÉK irányban 2.500 km hosszan tornyosuló vonulatok a Himalája hegységképződési övezetének részét képezik, déli folytatásuk a Pamír, a délkeleti lábaknál pedig már a Takla-Makán sivatag húzódik. A „Mennyei-Hegyek” áthatolhatatlan természetes határt alkotnak Közép- és Belső-Ázsia között.) Prinz Gyula a környékről készített térképeinek megtekintése „Utazásaim Belső-Ázsiában” c. művéből. Éj Karakolban.

8. nap: Az Aranysas vadászok tudománya
Utazás az Isszik-kul déli partján nyugatra, Barskoon városkájába. Rövid látogatás az Ak Orgo jurtakészítő műhelyben, majd továbbutazás Tamga irányába. Útközben ismerkedés a Shaitan Mazar-nál (a Sátán Sírja) 1991. augusztusában történt UFO katasztrófa körülményeivel. Kirgizisztán jelenleg ismert ásványkincs készleteinek és aranykitermelésének bemutatása. Fotószünetek ésrövid séták a Tamga és Kaji Saj közötti festői pontokon. Az útviszonyoktól függően a Skazka-völgy vörös homokkő szikláinak fényképezése. Ismerkedés a berkütcsik – az aranysas vadászok ősi tudományával. Látogatás Bökönbajev híres berkütcsijénél, sas bemutatóval. Késő délutáni utazás a Selyemút magashegységi szakaszán, Kocskor városába. Látogatás egy shyrdak (nemez szőnyeg) műhelyben, majd vásárlási lehetőség (antik tárgyak, prémek, kendők, szőnyegek, kucsmák). Bemutatkozás és beköltözés kirgiz vendéglátóinkhoz. Éj Kocskorban, kirgiz vendégházban.

9. nap: A Selyemút magashegységi szakaszán; Timúr Lenk emlékezete
Utazás a Moldo-tau keleti hágóin át Narin irányába. A nap folyamán átkelés 4 magashegységi hágón, rövid sétákkal és fotószünetekkel a legszebb pontokon. Átutazás Narin városán, majd haladás a jég-és hómezőkkel fedett At-Bashy vonulat északi előterében a történelmi Selyemút egyik legfestőibb szakaszán. Ismerkedés a Selyemút történetével, magashegységi nyomvonalával, a legfontosabb szállított termékekkel és keleti luxus-cikkekkel. Történetek Timur Lenk, a nagy hódító életéből, ismerkedés hadseregével, stratégiai lépéseivel. Timur legendás győzelmeinek (Delhi 1398, Damaszkusz 1399, Bagdad 1401, Ankara 1402) vázlatos ismertetése. Késő délutáni megérkezés a XII. századi Tash Rabat karavánszerájhoz. Jurtáink elfoglalása, majd látogatás az ősi magashegységi kőpalotában. Időjárástól és erőnktől függően séta a karavánszeráj feletti csúcsok valamelyikére. Éj jurtában, a Tash Rabat karavánszerájnál.

10. nap: Nyugat Turkesztán határán: a Csatir Köl és a Torugart-hágó

Egész napos látogatás a 3.500 m feletti magasságban lévő Csatir Köl tónál. A gleccsertejjel táplált zöldes vizű tóban az évi 9 hónapos jégtakaró következtében nem élnek halak. Mocsaras, permafrosztos partjain a vándormadarak és a nomádok nyájai osztoznak. A tópart időjárása rendkívül változékony, nyáron 1 napon belül megtapastalható mind a 4 évszak. Szeptember végétől – május elejéig teljesen lakatlan, fagyba és jégbe zárt világ. A talajviszonyoktól függően séta és fotózás a drámai szépségű tóparton, majd továbbutazás a 3.752 m Torugart-hágó irányába. A kirgiz-kínai határzónában történő tartózkodás engedélyköteles. Utunkat addig folytathatjuk – ameddig a névre szóló speciális engedélyünk szól. Kína (Újgúria) hegyeinek fényképezése, majd koraesti visszautazás tash rabati jurtatáborunkba. Útközben rövid ismertető Kasgárról és Ujgúria kirgizek által lakott magashegyi területeiről. Éj jurtában, a Tash Rabat karavánszerájnál.

11. nap: Hunok nyomán
Reggeli után visszautazás északra, Kara-Bulungon át. Ismerkedés Vámbéry Ármin (1832-1913), Berzenczey László (1820-1884), Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) és Ujfalvy Károly (1842-1904) kalandos életével, a térségben tett utazásaik történeteivel és munkásságával. Szemelvények bemutatása Dr. Erdélyi István és Dr. Obrusánszky Borbála a hunokra és a türk kultúrákra vonatkozó munkáiból. Utazás a 3.700 m magas Moldo-Ashu hágó vidékén át az érintetlen, 3.016 m magasan lévő Szong-köl tóhoz. Útközben a szerencsétől függően a legelésző jakcsordák fényképzése (a biztos távolságot megtartva…). A Szong-köl mérete 29 X 18 km. Az átlagosan 10 m mély tó körül nagyszerű nyári legelők zöldellnek, több tucat nomád közösséggel és jurta táboraikkal. Jurtáink elfoglalása, kipakolás, s közben modern életünk magunk mögött hagyása legalább erre a kis időre…Éj jurtában a Szong-köl partján.

12. nap: Egy nap 1500 évvel ezelőtt…
Reggeli után séták, fényképezés és pihenő a csodálatos havasi legelőkön.
Napi program lehetőségek: Részvétel a ménesek és a nyájak körüli napi munkában, utazás a tó körül, sétákkal és fényképszünetekkel, 3 órás lovaglás a tó körül, gyakorlati ismerkedés a hagyományos lószerszámokkal. Ismerkedés a lovak kiemelt szerepével a hagyományos kirgiz kultúrában, illetve a világ egyik utolsó félnomád népességének mai életkörülményeivel. A kumisz receptjének megtanulása, majd kumisz és joghurt-kóstoló. Betekintés a nagyállattartó életformába, párhuzamok keresése a honfoglaló magyarság lovas-kultúrájával, Dr. Kun Péter „A szelek szárnyán” című munkája alapján. Este hagyományos kirgiz vacsora, majd éjszakába nyúló tábortűz. Éj jurtában a Szong-köl partján.

13. nap: A régmúlt lovas nomád birodalmai
Reggeli után visszaindulás Biskekbe. Folyamatos utazás 2 óránkénti rövid pihenőkkel. Menet közben ismerkedés a régmúlt idők nagyállattartó, lovas népeinek (hunok, magyarok, kunok, mongolok) életmódbeli hasonlóságaival. Históriák és mondák a múlt lovas-íjász népeinek uralkodóiról (Attila; Avar kagánok; Álmos és leszármazottai; Kötöny; Batu kán; Özbek kán; Timur Lenk). Ismerkedés a XIII. századi Mongol-birodalom kiterjedésével, berendezkedésével, Dr. Obrusánszky Borbála „A mongol népek története” című munkája alapján, majd emlékezés a magyarországi mongol invázióra (1241), a korabeli krónikákban leírtak, illetve B. Szabó József „A tatárjárás” című könyve alapján. Koraesti megérkezés a kirgiz fővárosba. Búcsúvacsora. Éj Biskekben.

14. nap: Hazautazás
Kora reggeli utazás a repülőtérre. Elrepülés Isztambulba 5:40-kor. Átszállással megérkezés a Ferihegy 2/B. terminálra déli 12:45-kor.