Kazahsztán és Kirgizisztán

1. nap: Budapest - Almati
Elrepülés Almatiba, Kazakisztán legnagyobb városába, menetrend szerint, a délutáni órákban. Útközben vázlatos áttekintés az „áttekinthetetlenül óriási” sztyeppei ország természetföldrajzáról, topográfiájáról. Ismertető a város néhai vadalma erdőségeiről, illetve aport alma ültetvényeiről, s hogy hogyan vált az „almák atyjává”, vagyis Alma-Atává. Éj a repülőn.

2. nap: Alma Atya városa
Hajnali érkezés után utazás a hotelbe, korai bejelentkezés és reggeli. Rövid pihenő déli 12:00 óráig. Megismerkedés a számos alkalommal nevet változtatott metropolisz történetével, a Kr.e. 7. századi szkíta időktől 1997-ig, amíg az ország fővárosa volt. Városnézés közben igaz mesék a Zailijszki erőd építéséről, a szibériai kozákok betelepüléséről és Vernij (a város időrendben harmadik neve) 1854. évi átnevezéséről. Séta a Tudományos Akadémia épületénél, majd a Köztársaság téren. A Függetlenségi Emlékmű megtekintése. (Az állam szimbóluma a hópárduc hátán álló szkíta Altin Adam – vagyis Arany Harcos, Arany Ember.)
Látogatás a Nemzeti Archeológiai Múzeumban. A több ezer arany pikkelypáncéllal díszített Altin Adam másolatának megtekintése, ismerkedés a szkíta kor leleteivel. A balbal–ok (sztyeppei kőszobrok, „kunbabák”) és a nomadizálás eszközeinek megismerése. Áttekintő a sztyeppe ősi kazak sportjairól: Aranysas vadászat, lovasbirkózás, súlyemelés, kamcsi eldobás, lovasíjászat.
Közös látogatás az óriási Központi Mecsetben, majd rögtön utána a fából épített Zenkov katedrálisnál. Koraesti feljutás felvonóval a Kök-Töbe hegyre, a város, illetve a délre tornyosuló jég- és hófödte Kjungoj-alatau fényképezése. Vacsora egy helyi étteremben, közös visszatérés a hotelbe. (2 éj)

Tervezett szálloda: KazZhol Hotel 4*

3. nap: Szkíta ősöktől – az űrkutatás koráig (kb. 150 km)
Reggeli után utazás Talgar körzetébe, látogatással a Hunok Ethno Skanzenben. A bemutatók megtekintése, majd informális „tapasztalat-csere” és beszélgetés a házigazdákkal.
Továbbutazás az Issyk Múzeumba, vázlatos ismertetéssel a hatalmas ország ókori (szkíta kori), illetve népvándorlás-kori (4-10. század) nomád temetkezési helyszíneiről, s azok páratlan kincseiről. Közös látogatás a múzeumban. Hazaúton néhány szó Kazakisztán páratlan ásványkincs vagyonáról, az ultramodern épületcsodáiról, illetve a Bajkonuri űrrepülőtér működtetéséről. Vacsora, majd visszatérés a szállásra. 

4. nap: Altyn-Emel Nemzeti Park - sztyeppei határokon (kb. 350 km)
Reggeli után indulás keletre, az Altyn-Emel Nemzeti Park (Altyn Emel Ulttig Baghi) vidékére. Kapcsagajnál átkelés az óriásharcsák folyóján, az Ilin. A Balhas-tóba ömlő folyó néhai – és mai - faunájának vázlatos bemutatása, külön tekintettel a 2017-ben elindított Turáni (Kaszpi) tigris visszahonosítási programra. (A tervek szerint 2025-ben engedik szabadon az első tigriseket az Ili-Balhas Rezervárumban.) Szerencsés esetben az egyedülálló, arid (félsivatagi) vadállomány fotózása… (Pl: jieran gazella, vadszamár, vadló, arkhar juh, bukhara szarvas.) Haladás az Ili-ből felduzzasztott Kapcsagaji-tó északi partján. Menet közben kitekintéssel a kazah léptékkel „karnyújtásnyira lévő” szomszédos területek, a Dzsungár-alatau, illetve az azon is túl lévő Dzsungária és Ujgurisztán természetföldrajzára. A 4.600 km2 területű Altyn-Emel Nemzeti Park neve mongol eredetű, magyar fordítása: „arany nyereg”. A legendák szerint Dzsingisz kán seregei itt vonultak keresztül Közép-Ázsia meghódításakor, s a lemenő nap fényében, aranyszínben táncoló, elsárgult fűvel borított hegyhátakra tekintve a nagykán egy óriási arany nyereghez hasonlította őket. Látogatás az Éneklő dűnéknél. Felkapaszkodás a mozgó homokdűnék egyikére vagy másikára, a sivatagi- és hegyi panorámák élvezetével. Vacsora és szállás egy vendégházban az Altyn-Emel Nemzeti Parknál. Éj az Altyn-Emel Nemzeti Parknál. (1 éj)

5. nap: A Charyn-kanyon - a Jenyiszej kirgizek vándorútja (kb. 440 km)
Utazás „Kazakisztán Grand Canyonja” a Charyn-kanyon irányába. Séta a helyenként 300 m mélységű kanyon peremén, rövid pihenőkkel a legszebb kilátópontoknál. A 2 km hosszúságú Kastélyok-völgye hihetetlen sziklaformációinak fényképezése. Délutáni utazás a kirgiz határra, áttekintéssel a Qırqız bodun (Kr.e. 539–1219), vagyis a Jegyiszej kirgizek törzsszövetségeinek másfél ezerévnyi történetéről, vándorlásairól. Megérkezés Kirgizisztánba a Karkara-völgyben.
Rövid fotószünet a titokzatos Santash kurgán kőhalomnál, okfejtésekkel, hogy vajon Dzsingisz kán (1206-1227) vagy inkább Tamerlán (1370-1405) lovas hadseregei hordhatták-e ide a megszámlálhatatlan mennyiségű lecsiszolt követ.
Utazás Karakolba, a mai modern Isszuk-kul Régió, Kirgizisztán legkeletibb és legvadregényesebb tartománya „fővárosába”. A város a 19. században a legfontosabb kiindulópont volt Kelet-Turkesztán területeire, lakossága a kirgizeken kívül tatárokból, üzbégekből és betelepült dunganokból, valamint oroszokból-ukránokból áll. Néhány fordulatos történet a cári szolgálatban állt Nikołaj Michajłowicz Przewalski (1839–1888) expedícióiról, illetve a Great Game „magashegységi játszmáiról” (Tibet, Pamír). Vacsora, majd éj Karakolban. (2 éj)

Tervezett szálloda: Green Yard Hotel 3*

6. nap: Almásy György és Prinz Gyula: Turkesztán és a Tien-san magyar feltárói (kb. 320 km) 
Reggeli után utazás a Turuk-hágóra (3.360 m). A fenyvesek és a felettük csillogó hómezők fotózása. Ismerkedés Almásy György 1900. és 1906. évi turkesztáni expedícióival, az itt készített, eredeti rajzok és fotók bemutatásával a „Vándor-utam Ázsia szívébe” című könyvéből. A körülöttünk tornyosuló Központi Tien-san vonulatainak „térképezése” a terepen, Prinz Gyula „Utazásaim Belső-Ázsiában” c. művének segítségével. (A 2.500 km hosszan tornyosuló vonulatok a Himalája hegységképződési övezetének részét képezik, déli folytatásuk a Pamír, a délkeleti lábaknál pedig már a Takla-Makán sivatag húzódik. A „Mennyei-Hegyek” áthatolhatatlan természetes határt alkotnak Közép- és Belső-Ázsia között.) Aláereszkedés a Száridzsaz folyó völgyébe. Felhőtlen időjárás esetén az óriási Inilcsek gleccser és a Khan Tengri (7.010 m) márványpiramisának fényképezése. Panoráma napunk utolsó állomása a Chon-Ashuu (3.795 m) átjáró. Esti visszaérkezés Karakolba, vacsora. 

Figyelem: 

1) Ez az útvonal hosszú és nagyon időigényes az útviszonyok miatt. Általában az utazás 8.00 órakor kezdődik és 19.00 körül érkezik Karakolba.
2) Ezen a napon az útviszonyok miatt katonai teherautóval utazunk, amin nincs légkondicionálás és a rugózása is merevebb, mint egy minibusznak. 
3) Mivel ezen a napon az útvonal egy ellenőrzött határzónán halad át, a belépéshez külön engedélyre lesz szükségünk. Az engedély megszerzéséhez az érkezés előtt legalább 30 nappal rendelkeznünk kell minden utas útlevélmásolatával. 

7. nap: A Hét Bika szikláinál – A végtelen Isszik-kul (kb. 235 km)
Reggeli után látogatás a bazárban, majd a Dungan Mecsetben. Séta a szögek nélkül, fából készített székesegyháznál, majd indulás a Dzseti-Ogüz-szoroshoz (Hét Bika-szoros). A különleges vörös sziklák és szirtek (szerencsés esetben kerecsen sólymok, esetleg szirti sasok) fotózása, rövid sétákkal.
A déli órákban megérkezés a „Tien-san párduc szeme” az óriási Isszik-kul tó déli partjára. A Kjünggöj-Alatau és a Terszkej–Alatau hófödte vonulatai közé ékelődött enyhén sós víztömeg a Titicaca után, a világ második legnagyobb magashegyi tava. Hossza 180 km, szélessége 60 km. Átlagos mélysége 270 m, eddig feltérképezett legmélyebb pontja 668m (!). A lefolyástalan tó vizének só-koncentrációja a tengeri értékek 20%-a, partján több forró-vizes forrás fakad, így 1.606 m tengerszint feletti magassága ellenére sem fagy be. Az Isszik-kul több endemikus halfaj otthona, a tó teljes felülete, illetve partvidéke UNESCO bioszféra rezervátum. A történelmi idők folyamán a víz szintje több métert emelkedett.
Utazás a Barszkún-völgyben a Hópárduc könnyek vízeséshez, majd rövid séták a legszebb kilátópontoknál. Koraesti megérkezés jurta-táborunkba, közvetlenül a tó partján. Éj jurtában az Isszik-kul partján, vacsora. 

8. nap: Berkütcsik tudománya: hogyan készül a jurta?
Reggeli után látogatás egy jurta készítő műhelyben, rövid betanulási lehetőséggel. Vezetés felfelé a Terszkej-Alatau magashegységi sivatagába, amíg az útviszonyok megengedik. Aláereszkedés a Skazka kanyon (Tündérmese kanyon) valószínűtlenül vöröses–sárgás völgyébe, könnyű túrával.
Látogatás egy berkütcsinél, vagyis kirgiz aranysas vadásznál. „Bevezetés” a sassal történő vadászat tudományának alapjaiba – majd rövid bemutató. Visszautazás a jurta-táborunkba. Strandolási lehetőség, majd közös vacsora. Éj jurtában az Isszik-kul partján.

9. nap: A Szong-köl égi legelői - A magyar keletkutatás hagyománya (250 km)
Egész napos utazás az érintetlen, 3.016 m magasan lévő Szong-köl tóhoz. Útközben betekintés a magyar keletkutatás hagyományába, néhány méltán nagyhírű tudós és utazó életútjának igaz meséin keresztül: Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Bálint Gábor, Zichy Jenő és Széchenyi Béla expedíciói. Felkapaszkodás” a Szong-köl legelőire, útközben fotószünetekkel a legszebb panorámapontokon és a legkíváncsibb jakcsordák közelében…
A Szong-köl mérete 29 x 18 km. Az átlagosan „csak” 10 m mély tó körül nagyszerű nyári legelők zöldellnek, több tucat nomád közösséggel és jurta táboraikkal. Jurtáink elfoglalása, kipakolás, s közben modern életünk magunk mögött hagyása - legalább erre a kis időre… Vacsora, éj jurtában a Szong-köl partján.

10. nap: Egy nap 1500 évvel ezelőtt…
Reggeli után séták, fényképezés és pihenő a csodálatos havasi legelőkön. Napi programok: közös látogatás a Tash Tulga köveknél, majd egy félnomád családnál. A táborunkba visszatérve részvételi lehetőség a ménesek és a nyájak körüli napi munkában. Majd 3 órás lovaglás a tó körül, gyakorlati ismerkedés a hagyományos lószerszámokkal (a lovaglás nem kötelező).
Ismerkedés a lovak kiemelt szerepével a hagyományos kirgiz kultúrában, illetve a világ egyik utolsó félnomád népességének mai életkörülményeivel. A kumisz receptjének megtanulása, majd kumisz és joghurt kóstoló. Betekintés a nagyállattartó életformába, párhuzamok keresése a honfoglaló magyarság lovas-kultúrájával, Dr. Kun Péter „A szelek szárnyán” című munkája alapján. Este hagyományos kirgiz vacsora, majd éjszakába nyúló tábortűz. Éj jurtában a Szong-köl partján.

11. nap: A Moldo Ashuu panorámái - A Khoqand Khānligi emlékezete (kb. 170 km)
Rövid vezetés a festőien szép Moldo Ashuu-hágóhoz. A végtelen panorámák élvezete, majd utazásunk megkezdése Kocskor városába. Utazás közben néhány történet a néhai Kokandi Kánság (1706–1876) időszakából, illetve, hogy hogyan vált a terület orosz gyarmattá.
Kocskorba érve látogatás egy nemezkészítő kisüzemben, s a bazárban. Megismerkedés vendéglátóinkkal, majd közös vacsora. Éj Kocskorban családi vendégházakban.

12. nap: A Selyemúton – Biskek, „A hegyek alatti hely” (kb. 250 km)
Látogatás a titokzatos, 11. századi Burana toronynál. Ismerkedés a toronynak valaha helyet adó, mára romba dőlt nagyváros, Balasagun, a néhai török Karahánida Kánság (840-1212) volt fővárosa múltjával. A torony körüli türk balbalok (kőszobrok) és középkori muszlim sírok fényképezése, történetekkel a valaha itt áthaladó Selyemút hajdan volt zsibongó életéről.
Továbbutazás Biskekbe. A város neve a szogdiai „peshagagh – a hegyek alatti hely”, vagy a türk „kumiszkeverő” kifejezésből ered. Mindkettő jogosságáról azonnal meggyőződhetünk, amint a főváros főteréről is elénk tárulnak a Kirgiz-Alatau 4.500 m magas vonulatai – vagy kóstolót tartunk a megannyi kumisz árus egyikénél. Biskek lakosságszáma ma megközelíti az 1.000.000 főt. Az első üzbég vályog-erődöt csak 1825-ben építtette Kokand kánja, a Tien-san felé tartó karavánok védelmére. A cári csapatok 1862-ben foglalták el a vidéket, majd a Csuj-folyó termékeny völgyének megművelésére orosz telepeseket telepítettek le. Megérkezés után közös fővárosnézés: Alatau tér, Manas emlékmű (a nemzeti újjászületés szimbóluma), Fehér Ház (Kormányzati és parlamenti épület) és környéke. Rendelkezésre álló időtől függően látogatás a Nemzeti Múzeumban (a néprajzi és őstörténeti kiállítás megtekintése). Közös búcsúvacsora és kirgiz folklór program. Felkészülés a másnap hajnali hazaindulásra. Éj Biskekben.

Tervezett szálloda: Plaza Hotel 4*

13. nap: Biskek - Budapest
Éjszakai utazás a repülőtérre. Elrepülés Isztambulba 02:50-kor. Átszállással megérkezés a Liszt Ferenc repülőtérre a reggeli órákban.

UNESCO Világörökségi helyszín:

• Isszik-kul (bioszféra rezervátum)

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!