Kanada második legnagyobb városa a Szent Lőrinc-, és az Ottawa-folyó összefolyásánál alakult ki, mely erősen meghatározza a város látképét is: a Montrealt körülvevő agglomeráció 75 szigetből áll, melyek közül maga a város a legnagyobb földdarabon terül el. Érdekessége - ahogy ez a környező földrajzi elnevezésekből is kiderül - hogy ez a város Párizs után a második legnagyobb francia nyelvű település, bár jelentős számú angol nyelvű kisebbség is él itt. A hivatalosan 1535-ben alapított Montreal már a XVI. század előtt is lakott volt, hiszen jelentős indián település virágzott a helyén. A XIX. században 100 tornyú városnak nevezték, hiszen panorámáját számtalan templomtorony uralta. Mivel a város Kanada egyik legmeghatározóbb ipari és pénzügyi központja volt, így nem meglepő a rengeteg ipari műemlék jelenléte sem: gyárak, raktárházak, malmok, melyek főként a Régi kikötő környékén találhatók. Kanada Nemzeti Történelmi Helyszíne közül 50 található a városban, ezzel a legelső a műemlékekkel büszkélkedő városok közül. Legfontosabb történelmi nevezetességei a Notre-Dame de Montreal bazilika, a Bonsecours piac (egy két szintes, kupolás, nyilvános vásárcsarnok), valamint a Rue Saint Jacques, ahol a legfontosabb kanadai bankok központjai sorakoznak. 1976-ban itt rendezték a nyári olimpiai játékokat, melynek központi épülete, a "The Big O"-nak becézett olimpiai stadion szintén a kortárs építészet kimagasló példája.