pl. Ciprus, Bécs stb...
Budapest után az egyik legismertebb magyar város, a történelmi borvidék ″fővárosa″. Kevés település dicsekedhet a világon azzal, amivel Tokaj: neve bora révén a nemzeti himnuszban is szerepel. 2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett.
A Tisza és a Bodrog összefolyásánál lévő városban, Tokajban tett séta az itt található borospincékkel kezdődhet. Majd egy építészeti műemlékekben gazdag belvárosban folytatódhat.
A Tisza szabad strandja, a hajókikötők a vízi sportok kedvelőit várják, a város fölé magasodó Kopasz-hegy védett természeti értékei pedig a kirándulóknak kínálnak látványosságokat.
A város tavasztól őszig számos kulturális és szabadidős rendezvényt kínál: borfesztivált (május-június fordulóján), ősszel szüreti hetet (szeptember végén-október elején). Júliusban a Tisza túlpartján található kempingben megrendezett Hegyalja Fesztivál a fiatalok egyik legrangosabb könnyűzenei rendezvénye. De Tokaj az otthona az Írótábornak is.
Múltidéző
A város neve régi okmányokban Tokota, Tochol, Tokoyd és Tucota formában olvasható. A város neve a feltételezések szerint a szláv "sztokaj" (folyó összefolyás) szóra utal a név. Emellett szól, hogy a város a Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekszik. Anonymus szerint Árpád ajándékként adta a földet vezérének, Tarcalnak.
Az első hiteles adat 1074-ből származik, amikor Géza herceg a Salamonnal vívott csata után a tokaji várba menekült, és itt kelt át a Tiszán.
Szinte valamennyi magyar király járt a városban Zsigmondtól Mátyás királyig. Megfordult benne a török, Bocskai hajdúi, Bethlen csapatai, Rákóczi kurucai, Basta és Caprara német és egyéb nemzetiségű zsoldosai. A szatmári béke után mint elkobzott Rákóczi-birtok a kincstárra szállt, és azé is maradt 1860-ig, amikor a község megváltotta magát.
Tokaj a XIX. század végétől a hegyaljai borászat egyik központja. A település kisvárosi hangulatát megőrizve emellett vonzó idegenforgalmi célpont. Nem csak természeti környezete lenyűgöző, de építészetében is tükrözi az évszázados virágzó gazdagságot, az igényességet.
