A város legismertebb műemléke a XIII-XIV. században kiépített Nádasdy-vár, amely ma vár és a város történetét is bemutató múzeum mellett a könyvtárnak és művelődési háznak is otthont ad. De figyelemre méltóak a város további műemlékei, templomai is.
A magas fluorid és metaborsav tartalmú, 44 °C-os sárvári termálvíz gyógyhatását már régen felismerték. Ennek a természeti értéknek köszönhetően épült ki a korszerű fürdő, amely már élményelemekkel és wellness-szolgáltatásokkal is gyarapodott.
Területe már ősidők óta lakott hely. A források szerint amikor a római birodalomhoz tartozott a terület, Bassiana volt a neve. A mai Sárvár területén a középkorban még több kisebb település létezett. Néhány erődítménynek a nyomait is feltárta már a kutatás.
A ma álló sárvári vár őse is a XIII. század végén épülhetett. Eredetileg feltehetően királyi birtok volt, 1390-ben a Kanizsaiak tulajdonába került, tőlük pedig 1534-ben házasság révén jutott a Nádasdy család birtokába. A család 1671-ig birtokolta a várat. Ennek az időszaknak a magyar kultúrtörténet szempontjából igen nagy jelentősége van: Nádasdy Tamás 1534-ben Sárvár-Újszigeten nyomdát alapított, melynek vezetésével Sylvester Jánost bízta meg. A nyomda elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar nyelvű könyvnyomtatás meghonosítása terén. Itt nyomtatta ki az első Magyarországon megjelent magyar nyelvű könyvet Abádi Benedek.
A feltételezések szerint a Sárvár részét alkotó egykori Sári település templomában temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a XVI. század kiváló énekmondóját, aki Nádasdy Tamás pártfogoltjaként többször is megfordult a sárvári udvarban, és aki 1556 januárjában halt meg Sár faluban. (Az ő emlékét idézik a kétévente megrendezett Históriás Napok.)
A város a Rákóczi-szabadságharc alatt szinte teljesen elpusztult, csak a XVIII. század második felében indult meg újra a fejlődés.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj időben a legújabb akcióinkról, a legjobb utazási ajánlatokról!