pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár
Kőszeg legnevezetesebb műemléke a vár, amely korábban sem csak védelmi, hanem - uradalmi központként - reprezentatív célokat is szolgált, ma számtalan rendezvény helyszíne.

A kőszegi vár nevét a török idők várvédő kapitányáról, Jurisics Miklósról kapta. A történelme során leghosszabban (236 éven át) birtokló család után Esterházy-várként is emlegetik. A várban ma a Jurisics Miklós Művelődési Központ működik, valamint itt vannak a Vármúzeum kiállítótermei. A történelmi városmag nevezetes műemléke a Fő téren álló, neogótikus stílusú római katolikus templom, de érdemes felkeresni a barokk és gótkus jegyeket egyaránt őrző Öregtemplomot is. A XIV-XV. századi eredetű kőszegi városháza az ország legrégebbi, ma is változatlan funkcióban működő városházája.

Várostörténet

A város alapításának idejét (1263-1274) és az alapító személyeket (a Héder nemzetség Volfer ágából kivált Kőszegi család két tagja, II. Henrik és Iván nevű fia) jól ismerjük. Ide érkezésükkor már állt a Kwszug nevet viselő Felsővár az Óház-tetőn. A Kőszegi grófok azonban a hegység lábánál, a Gyöngyös-völgyben építették fel székhelyüket, erődítményüket, mely az Alsóvár nevet kapta. A várost magát Kőszegnek hívták. Uraik német telepeseket hívtak be. A város ma is élő német neve: Güns.

A Kőszegiek uralmának (Anjou) Károly Róbert vetett véget 1327-ben, s rá egy évre királyi város lett a település. Az Anjou uralkodók alatt megerősítették a város védelmi rendszerét, kialakult a kettős városszerkezet, megszilárdult a város birtokhatára, a település bekapcsolódhatott a távolsági borkereskedelembe, jelentős kézműves és kereskedőréteg született.

1392-ben Garai Miklós nádor lett a 13 falut és a várost magába foglaló váruradalom birtokosa. Ő kezdeményezte a Szent Jakab-templom újjáépítését. A Garai korszak után, III. Frigyes uralkodása alatt került az uradalom, a vár és a város a Habsburgok kezére mintegy 200 esztendőre (1445-1648). Csak Mátyás királynak sikerült e zálogból rövid 7 évre (1483-1490) - Nyugat-Magyarországgal együtt - Kőszeget is visszavenni. Az 1491-es pozsonyi béke azonban visszaállította Kőszeg zálogstátusát.

A város legmarkánsabb történelmi szerepét az 1532. év török elleni harcaiban játszotta. Ezt követően még erősebb védelmi rendszer épült, és a város számos kiváltságot kapott. Két országos vásárt is tartott.

A megerősödött polgárság a reformáció híve lett. A vár és a város bizonyos értelemben elkülönült, hisz például a vár birtokosai (Nádasdy Tamás és Széchyné Forgách Margit) a rendi felkelések oldalára álltak, a város pedig - Bécs bosszújától félve - ellenállt.

A magyar rendi országgyűlés kérésére III. Ferdinánd 1648-ban a szabad királyi városok közé emelte Kőszeget. A felerészt német, illetve magyar ajkú város részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. Bécs nem alkalmazott retorziót, de elérte a jezsuiták letelepítését. Ez a rend hívta életre 1677-ben a katolikus gimnáziumot.

A vár és az uradalom 1695-ben az Esterházyak hercegi ágának birtokába került, s ott is maradt 1931-ig. Kőszeg a Rákóczi-szabadságharcban (1703-1711) a kuruc hadvezetés egyik legfontosabb erősségévé vált. A bukás utáni időszakban hosszú, békés fejlődés zajlott. Számos polgári és közintézmény létesült, fellendült a céhes ipar, terjedt a barokk ízlésvilág, melynek szellemében átépítették a várat és számos polgári házat.

A város létfontosságú bortermelő gazdálkodását a XX. század eleji filoxérajárvány tönkretette, a századfordulón mégis jelentős mértékben fejlődtek az idegenforgalmi szolgáltatások, hisz a Kőszegi-hegység fontos turisztikai célponttá vált.

A város az I. világháború utáni trianoni békeszerződés következtében elvesztette vonzáskörét és piacai legnagyobb részét. Bár a II. világháború bombázásai megkímélték, az államhatárok lezárásával 1949-től intézményrendszerét visszafejlesztették. Számottevő ipar telepítésére nem is gondolhatott, néhány könnyűipari üzem működött csupán. A határátkelő építésével fellendült viszont az idegenforgalom, nagy lett a belföldi turizmus, és az 1970-es évektől az osztrák bevásárló turizmus. Fejlett kiskereskedelmi és idegenforgalmi hálózat (vendéglők, szállodák, borozók stb.) alakult ki.

A város az építészeti örökség megőrzéséért 1978-ban Hild-díjat kapott.



találat

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!