pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár

Az Alföld, a Tisza és a Duna által határolt észak-magyarországi régióban három világörökségi helyszínt is találni. Három nemzeti park védi a természeti értékeket, amelyek mellett gazdag történelmi, kulturális és népi hagyományokat őriz ez a régió.

Az Aggteleki-karszt barlangjai, a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék és Hollókő - valamennyi a Világörökség része. Értékeiket az Aggteleki Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park is védi.

Hegyek között

Észak-Magyarország tájat az Északi-középhegység vonulata határozza meg:a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység. AMátrában található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékestető (1014 méter) és a Galyatető (964 méter).

Geológiai szempontból rendkívül változatos a vidék: a Börzsöny, a Mátra és a Zempléni-hegység vulkanikus eredetű - utóbbi bár alapvetően középhegység jellegű, éghajlatában, növény- és állatvilágában sok helyütt magashegyi jegyeket mutat. A Mátrától északra a Karancs andezit, a Medves bazalt képződmény, a Bükk részben, az Aggteleki-hegység egészében mészkőből épült. A Mátra nyugati szomszédja, a Cserhát szelíd dombvidék, ahol az egykori vulkánok mészkőrögökkel váltakoznak. A Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt között húzódó, nagyrészt agyaggal fedett Cserehát alig két-háromszáz méter tengerszint feletti magasságot elérő kiemelkedéseivel a hegyvidék és az alföld közötti átmenetet képviseli.

A Cserhát vidéke, amely a Börzsönytől a Zagyva völgyéig terjed, magában hordozza az Északi-középhegység szinte valamennyi morfológiai elemét - találunk itt középkori üledékekből álló rögöket, harmadkori vulkáni képződményeket, valamint harmad- és negyedkori üledékeket, agyagot, homokot és löszt is. Markánsan különbözik egymástól a Börzsönytől a Galga völgyéig húzódó Nyugati-Cserhát és a Mátra-vidékkel szomszédos Keleti-Cserhát. Az előbbire jellemző a dombsági tájból kiemelkedő mészkő- és dolomitrögök sora (Naszály, Romhányi-hegy, Csővár-nézsai rögcsoport), amihez délről a Duna-Tisza közébe mélyen benyúló Gödöllő-monori dombság csatlakozik. A Keleti-Cserhátot lávatakarók, romvulkánok, andezittelérek borítják. Andezittelér alkotja például a Tepkét és a Szandát, de hasonló vonulaton épült HollókőBuják és Ecseg vára is. Ide tartozik az északkeleten kiemelkedő, andezitból épült Karancs is.

A Mátra-vidék három jól elkülönülő részből áll. A Központi Mátrában találjuk a kedvelt üdülőhelyeket. Déli oldalát patakok szabdalták, gerinceket formálva a felszínből, északi oldalán periglaciális kőtengerek alakultak ki, köztük a Tatármező, amely Magyarországon a legnagyobb ilyen képződmény. A Központi Mátrához délről csatlakozik a Mátraalja, a hegység Alföldre tekintő része. Itt a lesüllyedt vulkáni tömegeket harmad- és negyedkori üledékek takarják, jelentős lignitvagyont rejtve a felszín közelében. Mátralábának nevezzük a hegység északi oldalát. Itt a lepusztult vulkáni takaró alól harmadkori üledékek kerültek a felszínre, csak néhány telér és szubvulkán (például Lahóca-hegy) maradt meg.

Az ország legmagasabb és legszebb karszthegységét keletről és északról a Sajó, nyugatról a Tarna völgye, délről az Alföld határolja. A Bükkvidék az Északi-középhegység egyik legidősebb tagja: a hozzá tartozó Upponyi-hegység ókori röghegység maradványa. A hegység a harmadkortól, a környéken lejátszódó vulkáni tevékenység időszakától folyamatosan emelkedett - erre részben a magasan található barlangok, részben az egyes vízfolyások teraszos völgyei utalnak. A Bükköt is három részre oszthatjuk. A Központi Bükk része a Bükk-fennsík, itt sorakoznak a bükki kövek - Őr-kő, Bél-kő, Tar-kő, Istállós-kő. A Garadna völgye által két részre osztott fennsík karsztos képződményekben gazdag - ide tartoznak például azok a barlangok is, amelyekben az ősember is menedéket talált. A fennsík nagy része védett, a Bükki Nemzeti Park része. A Mátrához hasonlóan a Bükkalja a hegység Alföldre néző déli széle, teraszos völgyekkel tagolt dombvidék; a Bükklába pedig az északi oldalon húzódó dombság, amiből rögszerűen emelkedik ki az Upponyi-hegység. Festői szépségű vidék itt a Csernely patak völgye, az Upponyi-szoros.

A Bükktől északkeletre találjuk az Aggtelek-rudabányai hegységet, ezt a karsztformákban különösen gazdag vidéket, amely az országhatáron túl is folytatódik a Gömöri-karsztban. Az Aggteleki-karszt rendkívül gazdag tárházát vonultatja fel a karsztjelenségeknek: találunk itt víznyelőket, dolinákat, dolinatavakat, zsombolyokat, karrmezőket, karsztforrásokat - és persze barlangokat is. Ez a hihetetlen formagazdagság tette ezt a vidéket - a szlovákiai területekkel együtt - a Világörökség részévé. A legnagyobb barlang az aggteleki Baradla - teljes hossza a szlovákiai ággal együtt 24 kilométer. A délre folytatódó Rudabányai-hegység mészkőből és dolomitból álló röghegység. A XV. századtól egészen 1985-ig bányászták itt a felhalmozódott vasércet. A bánya melletti üledékes rétegekben emberelőd-maradványokat találtak (Rudapithecus), ezt a területet védetté nyilvánították.

A Kárpátok belső vulkáni ívéhez tartozik a Tokaj-Zempléni-hegység, amely északra az országhatáron túl a Szalánci-hegységben folytatódik. Kialakulásában a medence peremén keletkezett szerkezeti törések játszottak szerepet - a hasadékok mentén vulkáni és szubvulkáni képződmények jöttek létre. Az Alföld süllyedésével egy időben a vulkáni hegységekhez hasonlóan ez is kiemelkedett, a mozgások hatására utóvulkáni működés zajlott le. Úgynevezett hidrotermális ércesedés figyelhető meg Telkibánya környékén, Sárospatak mellett gejzírekre utaló képződményeket találunk; miközben a boldogkőújfalui kőtenger a jégkorszaki aprózódás jellegzetes emléke. A vulkáni eredetű anyagok, a lösztakaró, és a sajátos éghajlati tényezők együttesen kiváló szőlőtermő tájjá változtatták a vidéket.

Az Északi-középhegység vonulatának északi oldalán medencesor húzódik, szinte végigkísérve az országhatár vonalát. A Börzsönytől indul a Cserhát és a Mátra északi lezárásaként a széntelepekben gazdag Nógr ádi-medence, ezt követi a Gömöri-hevesi dombság, amelynek egyik érdekes képződménye a suvadással keletkezett Arlói-tó. Tovább haladva, a Sajó völgyén át érjük el a Borsodi dombságot, majd a Bódva és a Hernád völgye által közrezárt Cserehátot. Ennek északi részén a pannon üledékből ókori rögök kerültek felszínre - ez a Szendrői-rögvidék, a kristályos mészkő, a "rakacai márvány" lelőhelye.

Gyógyító vidékek

Bár Észak-Magyarország nem elsősorban a gyógyfürdőiről híres, ezen a vidéken is akad néhány, a gyógyturizmus iránt érdeklődők figyelmére érdemes helyszín. Legjelentősebb ezek közül a Mezőkövesd határában fekvő Zsóry-fürdő, ahol a kénes gyógyvíz elsősorban a gyomorbántalmakra, reumatikus megbetegedésekre és a nőgyógyászati problémákra javallott. Hasonló összetételű és hatású a közeli Bogács gyógyvize, míg az egri gyógyforrás a mozgásszervi betegségekre, a bükkszéki Salvus víz gyomorbántalmakra és reumatikus betegségekre, a parádfürdői pedig nőgyógyászati betegségekre ajánlott, utóbbi ivókúra formájában a gyomorbántalmakat is enyhíti.

miskolctapolcai barlangfürdő gyógyhatású vizét gyulladásos betegségekre, illetve ízületi kopásokra ajánlják az orvosok, egyébként az európai különlegességnek számító fürdő látogatása az egyedi élmény miatt bárkinek ajánlható.

A légúti betegségekben szenvedőkön segít a Mátra magaslati levegője (Mátraházán működik az erre a célra létrehozott Állami Gyógyintézet); a jósvafői Béke-barlangban pedig már évtizedek óta működik az asztmások gyógyítására kialakított részleg, de több gyógybarlang is található a térségben.

Történelem, néphagyomány

A hegycsúcsokon magasodó várromok, a műemlék templomok, kastélyok, korábbi századok hangulatát őrző városrészek jelzik, hogy az ország történelmében is fontos szerepet kapott ez a vidék. Miskolc mellett, Muhinál vesztett csatát IV. Béla a tatárok ellen, hogy aztán a hegyek között menedéket keresve később éppen ezekre a hegyekre építtessen kővárakat. Szondi György Drégely várában vívott hősi harcot a törökök ellen, Dobó István Egerben meg is állította őket. Bocskai Istvánt Szerencsen választották fejedelemmé; a Zemplén a Rákócziak birtoka volt.

S ha már a neves személyiségeknél tartunk: a Szerencshez közeli Monokon született Kossuth Lajos,Göncön volt lelkész a bibliafordító Károli Gáspár, közismertek Madách Imre és Mikszáth Kálmán nógrádi kötődései. A költő Tompa Mihály Gömör vármegyében, Keleméren teljesített lelkészi szolgálatot, a természettudós Herman Ottó élete egy részét Miskolc környékén töltötte - hogy csak néhány példáját említsük a régió szellemi örökhagyóinak.

Utazásaink során számos bemutatóhelyet, tájházat találunk, ahol megismerkedhetünk a szűkebb vidék néprajzi, népművészeti értékeivel. Az észak-magyarországi régió e szempontból két legjelentősebb népcsoportját alkotják a matyók és a palócok.

Matyóknak nevezik a református környezetben katolikus vallásukat megtartó közösség tagjait, pontosan meghatározható három településen: Mezőkövesden, valamint két közeli faluban, Tardon és Szentistvánban. A matyó népművészetet a gazdagon díszített, színpompás hímzés jellemzi. Leghíresebb képviselője Kisjankó Bori (1876-1954) volt, akinek kultuszát ma is ápolják Mezőkövesden. A Matyó Múzeum teljes áttekintést ad a matyóság életmódjáról, kultúrájáról, hagyományairól.

A matyókkal ellentétben a palócok földrajzi elhelyezkedése nehezen meghatározható, de a kutatók szerint Borsod megye nyugati, Heves megye északi részén, főként pedig Nógrád területén lelhetők fel az erre a kultúrára jellemző hagyományok. Ezek nem annyira az egységes népviseletben, mint inkább a nyelvi sajátosságokban, valamint a jeles napokhoz kötődő népszokásokban jelennek meg. A népcsoport hagyományainak legátfogóbb bemutatását a balassagyarmati Palóc Múzeum vállalta.

Mátraaljai borvidék

A ma hétezer hektárnyi borvidék szőlőterületeiről a leírások már a XI. században említést tesznek. A borászkodás az 1200-1300-as években alakult ki, a XV. században pedig már szervezett borkereskedelem folyt a térségben.
A talaj, a klíma, a Mátra közelségének jótékony hatása mind közrejátszik abban, hogy az illatos, szép savú fehérborok kedvelői igazi paradicsomra lelhetnek GyöngyösNagyrédeGyöngyöstarján,GyöngyöspataAbasár-Pálosvörösmart, Domoszló és Kisnána térségében. A Rizlingszilváni, az Olaszrizling, a Hárslevelű, az Ottonel muskotály, a Tramini, a Leányka, a Chardonnay és a Sauvignon blanc szőlők borait az ország legjobbjai között tartják számon.
A vörösborok készítése az utóbbi évtizedekben visszaesett, de azért a mátraaljai borászatok mind igyekeznek a helyi Zweigelt, Kékfrankos és Cabernet fajták boraival az országos élvonalhoz felzárkózni.

Egri borvidék

A bő négyezer hektáros történelmi borvidék az ország leghíresebb vörösborának, az Egri Bikavérnek a bölcsője.
A szőlőművelés kezdetei már a XI. században megjelentek, amikor a Szent István király által Egerben alapított püspökség szerzetesei magukkal hozták a hazájukban honos fajtákat. A szőlőművelés és borkészítés ismereteit a tatárjárás után Egerbe telepített vallonok mélyítették el. A borkészítés lendületét a város kilencvenegy éves török uralma sem törte meg, mivel a hódítók számára a bor komoly bevételi forrást jelentett.
A törökök kiűzése után a vidék borászata fejlődésnek indult, aminek időlegesen az 1886-os filoxéravész vetett véget. A teljesen kipusztult szőlők újratelepítésekor igyekeztek korábban nem ismert fajtákat is meghonosítani. 
Az Egervin Rt. muzeális borkészletet gondoz, és ők adták a helyet az Ezredforduló Egri Bikavére elkészítéséhez, amelyet a borvidék száztizenkilenc termelőjének boraiból állítottak elő.
A múlt évtizedben az egri borászok külföldön is bebizonyították, hogy az itt termett Leányka, Királyleányka, Hárslevelű, Olaszrizling, Muskotály, Tramini, Szürkebarát és Chardonnay szőlők leve bármely hazai vagy külföldi vetélytárssal állja a versenyt. A szakemberek szerint az egri Kékfrankos, Blauburger, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Pinot Noir szőlők borai is nagy nemzetközi sikerre számíthatnak, ha a vidék lehetőségeit a borászatok jól aknázzák ki.

Bükkaljai borvidék

A Bükk Magyarország sokak szerint legszebb hegysége. Az erdőkben, mezőkben, dombokban, hegyekben gazdag táj kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. A Bükkalja borvidék létrehozását egy 1970-es rendelet tette lehetővé, amely a korábbi években a térségben megindult szőlőtelepítések eredménye volt. Harminc év persze még kevés ahhoz, hogy a borvidék igazi arculata kialakuljon. A termelők inkább igyekeznek eladni szőlőjüket más vidékek termelőinek, holott a jó borhoz szükséges természeti feltételek náluk is adottak. A kilencszáz hektárnyi terület szinte az Egri borvidék határán kezdődik, és Miskolc széléig tart.
Az északról érkező hideggel szemben a Bükk vonulata megvédi a szőlőültetvényeket, amelyeken többnyire kellemes savösszetételű fehérborok születnek. Az Olaszrizling, a Rizlingszilváni, a Cserszegi fűszeres és a Chardonnay fajták borai kellemes élményt nyújtanak, a Zweigelt és a Kékfrankos fajtákból pedig élvezetes vörösborok születnek.
A borvidék e téren élenjáró települései BogácsCserépfalu, Cserépváralja és Tibolddaróc. Csupán ebben a négy faluban összesen több mint kétezer kisebb-nagyobb pincét számlálhatunk össze, néhol emeletszerűen a tufába vájva. Bogács közkedvelt pincesora a Cserépi úti, amely az idelátogató fürdővendégeket hivatott boraival kiszolgálni.

Tokaj-hegyaljai borvidék

Tokaj-Hegyalja Magyarország világszerte ismert és elismert borvidéke. Hatezer-hatszáz hektárnyi területén minden feltétel adott ahhoz, hogy a világ legnemesebb édes borát, a Tokaji aszút elkészíthessék. Már a honfoglaló magyarok is találtak szőlőt e területen, bár az első hiteles említés a Turóczi prépostság 1251-es alapítólevelében szerepel.
Mitől kiválóak az abaújszántói Sátor-hegy, a tokaji Kopasz-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy által bezárt terület borai? A válasz rendkívül összetett. A vulkanikus talaj, a Kárpátok vonulata által védett terület, a déli fekvés, az aszusodásnak kedvező őszi időjárás, a Bodrog és a Tisza közelsége, a Furmint, a Hárslevelű, a Sárga muskotály, az Oremus szőlőfajták, a késői, október végi szüret, a borok egyedi kezelése, a gönci és szerednyei hordók használata, valamint a nemes penésszel borított hegyaljai pincék egytől egyig fontos szerepet játszanak ebben.

A száraz és édes szamorodni, a 3-6 puttonyos aszúk, valamint az aszúeszencia és a nektár elkészítésének különleges módját a hegyaljai borászok évszázadok óta alkalmazzák. A tokaji aszúról szóló legenda szerint 1630 húsvétján Szepsi Laczkó Máté ajánlotta fel az Oremus dűlő szőlőjéből készített bort Lorántffy Zsuzsannának. Bár korábbi leírásokban is szerepelnek utalások az aszúborra, a tokaji aszú keletkezésének időpontját e dátumhoz kötik.

Tokaj-Hegyalja történelme mindig szorosan összefonódott a borral. Számos magyar főúrnak (Báthoryaknak, Bethleneknek, Rákócziaknak, Thökölyeknek) volt pincéje Hegyalján. Közülük a leghíresebbek, a tokaji és a sárospataki Rákóczi-pincék a mai napig fogadják a látogatókat. A tokaji bor ismertsége és népszerűsége már a XII. században is rendkívüli volt. XIV. Lajos (a Napkirály), Cromwell, Nagy Péter cár és Katalin cárnő is a tokaji borok szerelmese volt. (Az oroszok még kisebb helyőrséget is állomásoztattak Tokaj környékén, hogy biztosítani tudják az állandó ellátást.) A hegyaljai bor gyógyító hatását I. Pius orvosai is vallották: előírták a pápának, hogy egészsége megóvása érdekében rendszeresen igyon belőle.
1995-ben Hegyalján létrejött a "Tokaj Renaissance", a Tokaji Nagy Borok egyesülete, azzal a nem titkolt céllal, hogy a tokaji aszú egykori hírnevét visszahozzák.

 A száraz és édes szamorodni, a 3-6 puttonyos aszúk, valamint az aszúeszencia és a nektár elkészítésének különleges módját a hegyaljai borászok évszázadok óta alkalmazzák. A tokaji aszúról szóló legenda szerint 1630 húsvétján Szepsi Laczkó Máté ajánlotta fel az Oremus dűlő szőlőjéből készített bort Lorántffy Zsuzsannának. Bár korábbi leírásokban is szerepelnek utalások az aszúborra, a tokaji aszú keletkezésének időpontját e dátumhoz kötik.

 Tokaj-Hegyalja történelme mindig szorosan összefonódott a borral. Számos magyar főúrnak (Báthoryaknak, Bethleneknek, Rákócziaknak, Thökölyeknek) volt pincéje Hegyalján. Közülük a leghíresebbek, a tokaji és a sárospataki Rákóczi-pincék a mai napig fogadják a látogatókat. A tokaji bor ismertsége és népszerűsége már a XII. században is rendkívüli volt. XIV. Lajos (a Napkirály), Cromwell, Nagy Péter cár és Katalin cárnő is a tokaji borok szerelmese volt. (Az oroszok még kisebb helyőrséget is állomásoztattak Tokaj környékén, hogy biztosítani tudják az állandó ellátást.) A hegyaljai bor gyógyító hatását I. Pius orvosai is vallották: előírták a pápának, hogy egészsége megóvása érdekében rendszeresen igyon belőle.

1995-ben Hegyalján létrejött a "Tokaj Renaissance", a Tokaji Nagy Borok egyesülete, azzal a nem titkolt céllal, hogy a tokaji aszú egykori hírnevét visszahozzák.



találat

A keresés az alábbi szűrőkkel nem hozott eredményt:

Töröld a nem kívánt szűrési feltételeket!

Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!