pl. Ciprus, Bécs stb...
A megye névadó települése, Békés, napjainkig megőrizte az 1900-as években kialakult kisvárosi arculatát. Fürdőjének vizét már 1943-ban gyógyvízzé nyilvánították. Békés ismertségét a városban kialakult kosárfonó iparnak köszönheti, melyhez a Körös menti füzesek szolgáltatták az alapanyagot. A békési parasztság életében századokon át a kender és len termesztése, valamint e növények rostjainak feldolgozása,...
A megye névadó települése, Békés, napjainkig megőrizte az 1900-as években kialakult kisvárosi arculatát. Fürdőjének vizét már 1943-ban gyógyvízzé nyilvánították.
Békés ismertségét a városban kialakult kosárfonó iparnak köszönheti, melyhez a Körös menti füzesek szolgáltatták az alapanyagot.
A békési parasztság életében századokon át a kender és len termesztése, valamint e növények rostjainak feldolgozása, fonallá fonása, textíliává szövése jelentős szerepet játszott. A kenderfeldolgozás melléktermékeként sokfajta kötelet és madzagot is készítettek. Innen ered a Madzagfalva elnevezés.
A népi építészet örökségét több épület is őrzi a településen, köztük az egyik 1970 óta tájmúzeumként működik. Benczúr kékfestő háza késő romantikus-kora neoreneszánsz stílusú polgárháznak épült az 1870-es években, belsejében romantikus mennyezeti díszítőfestés látható.
Értékes helyi műemlék a görög ortodox templom, amelyet a XVIII. században görög kereskedők alapítottak. Egységes copf berendezése és ikonképfala 1795-ben készült, aranyozott pálmalevél-koszorúval keretezett ikonjai kiemelkedő értékűek.
A városhoz is kötődik a ma már önálló Tarhossal együtt megrendezett Békés-tarhosi Zenei Napok rangos programsorozata.
A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Törökszentmiklósig, aztán a 46-os úton Mezőberényig, onnan 12 kilométer, de ide vezet a 47-es út is. Vasúton a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza vonalon fekvő Muronyról induló vonatokkal érhető el.