pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Japánba elfogulatlanul és meglepetésekre felkészülve érdemes utazni. Japán bámulatra méltó és bonyolult ország, ahol a régi és az új szövevényes keveredésben él egymás mellett. A külföldi számára még mindig furcsa és szokatlan hely, elsősorban a sajátos japán szokások miatt, ám a turisták többsége mégis élményekkel gazdagon távozik, és máris újabb látogatásokat tervez. Akár turistaként, akár üzleti célból utazzunk ide, ez az ország felettébb érdekes és egzotikus célpont. Japán ugyanakkor modern, nyugati típusú kapitalista állam, jól működő gazdasággal, gyors és hatékony szolgáltatásokkal, kiváló infrastrukturális hálózattal. Itt elenyésző mértékű a bűnözés, lopás, kábítószer-kereskedelem, sőt többnyire a környezetszennyezés is. A biztonságos és tiszta országban a látogató szabadon átadhatja magát a szüntelen meglepetések, a szépség és rendkívüliség élvezetének. Könnyedén közlekedhetünk a nyüzsgő, fejlett városok között, melyek kulturális élmények és a mindennapi kényelem gazdag választékát kínálják, a kortárs művészeti képtáraktól a kabuki színházakig, a hamburgerbüféktől a sushi vendéglőkig. Ellátogathatunk a pazar kilátást nyújtó, távoli hegyvidékekre, ősi kastélyokba és buddhista templomokba, ahol szívesen fogadnak, és csekély fizetség ellenében szállást kaphatunk. Japán igen drága ország, ám az ellátás színvonala mindenütt oly magas, hogy még ha a legszerényebb hotelban szállunk is meg, a japánok által naponta felkeresett éttermekben eszünk és csupán a tömegközlekedési eszközöket vesszük igénybe, mindenütt kifogástalan szolgáltatásban lesz részünk, és maradéktalanul élvezhetjük ott-tartózkodásunk minden percét, annyit láthatunk az országból, amennyi csak kedvünkből és időnkből telik.

A Japán szigetvilág vonzó célpont a növény- és állatvilág iránt érdeklődők számára. A hosszú szigetláncolat Ázsia keleti partjai mentén húzódik, Dél-Koreától északi irányban Oroszország felé. A kiterjedt földrajzi szélesség miatt országszerte rendkívül különböző éghajlati és természeti zónák találhatók, a déli szubtrópusi erdőktől kezdve Hokkaidó északi csúcsának télies vidékéig, hózáporokkal és zajló jégtáblákkal. Japán felszínét főként hegyek alkotják, közülük legmagasabb a Fuji-san (3776 m). A hegyek lejtőit erdők borítják, s bár jelenlétük természetesnek tűnik, az emberi kéz munkáját is jelzik, hiszen többségüket kiirtották, majd újratelepítették. Az emberi közbeavatkozás sehol sem annyira nyilvánvaló, mint az alföldi síkságokon: virágzik a mezőgazdaság, a tájat pedáns farmergazdaságok és rizsföldek sora jellemzi. Mindez éles ellentétben áll a Tokióhoz hasonló nagyvárosok nyüzsgő forgatagával. A japán tájban ez az ellentét újra meg újra felbukkan, érzékelhető a természet és környezet iránti emberi viszonyban. A művészet és irodalom bővelkedik az állatok és növények tiszteletteli ábrázolásában, ami láthatólag nem zárja ki a természeti környezet mielőbb kiaknázandó nyersanyagforrásként való pragmatikus, szinte rideg felfogását. Ez nem csupán a művészetet inspiráló japán táj és környezet nagyarányú pusztításához vezetett, de a természeti világnak az ország határain túli kifosztásához is. Japán például a délkelet-ázsiai esőerdők trópusi keményfájának egyik legnagyobb felhasználója. A kereskedelmi célú bálnavadászatot is csupán azért halogatják, hogy a bálnanépesség kissé magához térjen az elmúlt öt évtized mészárlásai után. Mindezen ellentmondások miatt a Japánba látogató, a környezetvédelem fontosságát már belátó turisták többségében igen vegyes érzelmek ébrednek a japán életmód, a gazdasági sikerek és ezek környezeti haszna iránt. (Forrás: Cartographia)

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS ÉJSZAKAI ÉLET ¼KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS ÉJSZAKAI ÉLET Japán kulturális élete gazdag és változatos, a klasszikus előadó-művészeti formák, mint a no és a kabuki, valamint az előkelő szórakozási módok, így a teaszertartás, továbbra is élnek és virulnak. ¼Kultúra Noh (No) színház A nó stilizált táncdráma, melyet zene- és énekkísérettel adnak elő. A színpad kopár, a színészek maszkot és pazarul díszített kosztümöt viselnek. Mozgásuk lassú, a történetet sajátos szimbolika közvetíti, amit némi háttérismeret nélkül nehéz követni. A külföldi a látottakat nehezen tudja értékelni. Mégis érdemes megtekinteni látványosságáért, egyben betekintést nyerünk Bunraku A bunraku (bábszínház) Japán harmadik klasszikus előadóművészeti formája. A főszereplő bábokat összesen három bábművész mozgatja, megjelenésük élethű. A darabok témája a kabuki történetekhez hasonlít. Szövegük hagyományos, a nézőközönség általában jól ismeri. Oszakát tekintik a bunraku szülőhelyének és fővárosának, bár Tokióban és Kjótóban is kiváló előadásokat láthatunk. A japánok a nap túlnyomó részét otthonuktól távol töltik, így még egy kisvárosban is bőséggel megtalálhatók a legkülönfélébb találkahelyek és szórakozóhelyek, mint a kávézók, teaházak, éttermek, italbárok és büfék. Mozik, diszkotékák és intim klubok sorakoznak a belvárosi szappannegyedek-ben, ahol sztriptízbárok és masszázsszalonok váltakoznak gyorséttermi büfékkel és hamburgeres pavilonokkal. Az éttermek és bárok árai széles skálán mozognak, különösen magasak az árakat nem közlő létesítményekben. Bármely bárban az ital drágább, mint otthon, ahol pedig hölgyek töltik újra a poharakat és cseverésznek gondtalanul, az árak igen magasra szökhetnek. A japánok nem szórakoznak otthon, s ha meghívnak valahova, elvárják, hogy álljuk a számlát, éppúgy, mintha házigazdák lennénk. A japán kávézók kitűnő kávéval és első osztályú zenével büszkélkedhetnek. (Forrás: Cartographia)

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETÕSÉGEK A mondás szerint a kínai étel a hasnak gyönyöre, a francia az illatával bűvöl el, míg a japán étel szépséges látvány a szemnek. Utóbbi csak részben igaz, hiszen ha valóban élvezni akarjuk a japán ételeket, akkor nyelvünkkel, szívünkkel és szemünkkel egyaránt meg kell ízlelnünk. A hagyományos ünnepi ételek elkészítése és tálalása a japán szakács szándéka szerint a vendég érzékeire és szellemére egyaránt hat. Az étrend összeállításánál tekintetbe kell vennie az évszakot, a helyet, vallási és/vagy kulturális tényezőket. A felszolgálandó étel és tálalásának módja szabja meg a kínáló meghajlások jellegét, a tányérok kiválasztását. Minden fogáshoz külön kerámia, fa vagy lakkozott étkészletet használnak attól függően, hogy esztétikailag melyik illik legjobban az étel színéhez, állagához vagy elrendezéséhez. Az ételt a kiválasztott tányér vagy mélyebb tálka közepén halmokban rendezik el, tálalás előtt ízlésesen feldíszítik. A fogások filozófiai, valamint szakácsművészeti nézeteket tükröznek. Persze még egy japánnak is ritkán van alkalma hagyományos étkezésen részt venni, ám a fennkölt ételkompozíciókon túl is sok ínycsiklandó japán fogást kóstolhatunk meg. Egy korai kínai hatástól eltekintve a japán konyhaművészet elszigetelten fejlődött. Stílusa egyedi. A húsételek fogyasztását tiltó buddhista tanok erősen hatottak a japán étrendre, mely főként rizsből, zöldségfélékből, savanyúságból, tengeri halból, szójababkészítményekből és gyümölcsből áll. Furcsa módon manapság, mikor a táplálkozási szakemberek az effajta étrendet javasolják, a japánok egyre több húst, tejterméket s a világ legegészségtelenebb fehér kenyerét fogyasztják. A tokiói McDonald's állítólag az egész étteremláncolat legnagyobb forgalmát bonyolítja le. A japán étkezéseknél a fogások kicsi, de változatos adagokból állnak. Az ételeket egyidejűleg, nem külön fogásokként tálalják fel, elfogyasztásuk sorrendje a vendég döntésétől függ. Az ételeket főként elkészítésük módja, semmint alapanyagaik szerint osztályozzák. Egy kiadós vacsora akár hat-hét fogásból is állhat. A mushimono párolt ételt jelent, közülük legkedveltebb a chawanmushi, azaz hal- vagy zöldségdarabokkal díszített krémleves. A yakimono grillételekre utal, ez a hal elkészítésének kedvelt módja. Grillezéskor a halat hosszában nyársakkal szúrják át, közben megőrizve eredeti alakját. Elkészítés közben a nyársak ki-be járnak, azt a benyomást keltve, mintha a hal úszna. A legízletesebb yakimonók izzó szénparázs fölött készülnek. Az agemono kifejezés sült ételeket jelöl, legismertebb és legkedveltebb válfaja a tempura. A legfinomabb tempura híg palacsintatésztába mártott friss rákból, filézett halszeletekből vagy finomra vágott zöldségfalatokból készül. Ezeket aztán a megfelelő hőfokon, megfelelő ideig sütik. Az aranysárgára pirult, forró tempurát szójamártással tálalják, daikon (japán retek) szószba mártogatják, gyömbér-, esetleg friss lótuszgyökérszeletekkel díszítik. A nimono vízben vagy valami más folyadékban, pl. szákéban párolt ételre utal. A vékony hal- vagy hússzeleteket gyakran így készítik el. A vendégek evőpálcikáikkal halásszák ki a falatokat a gyöngyöző folyadékból, amit később tálkákból lehet kiinni, akár a levest. Egy másik ételtípus a sashimi, amikor is friss nyers halszeleteket szolgálnak fel wasabival, zöld japán mustárral; a sushi különféle ételfajtákkal, főként nyers hallal burkolt ecetes rizsgombóc; és ott vannak még a nabe-monók, vagyis az egytálételek, mint például a sukiyaki. A japán étkezések elengedhetetlen része a miso leves, általában rizskörettel tálalva. Igen kedvelt levesfajta a miso-shiru, reggelire is fogyasztják. Alapja a makrélából készült halleves. A hallevest misokrémmel fűszerezik, benne apró tofudarabkák, tengeri növények rostjai vagy apróra vágott zöldségek úszkálnak. A levest japán szokás szerint a mély tálkából kortyolgatják, miközben a szilárd darabokat evőpálcikákkal tartják vissza. Az étkezésekhez, még a reggelihez is, hozzátartozik a rizs. A rizs japán megfelelőjéhez, a han szócskához az előkelő go előképzőt kapcsolják, így lesz belőle go-han, vagyis tiszteletre méltó rizs. Az étkezésnél rendszerint utolsó fogásként, semmint körítésként eszik. A japánok általában két-három tálkával is elfogyasztanak belőle. Akik nem ismerik a japán konyhát, e tényt néha úgy értelmezik, hogy a fogások kevéssé laktatóak. Pedig a rizs az étkezések lényegéhez tartozik. Rajta kívül a hajdinából és fehér búzalisztből gyúrt tészta, háromféle szójatermék - tofu, miso és shoyu -, valamint a tengeri növények sorolhatók az alapvető japán ételekhez. A japánok a főtt tésztát éppúgy kedvelik, mint a rizst. Felejthetetlen élmény betérni egy tál tésztára egy olcsó tésztavendéglőbe, mely még a legkisebb faluban is megtalálható. Hajoljunk a tálkánk fölé, és az evőpálcikákkal tuszkoljuk szájunkba a tésztaszálak nagyobbik részét. Ha ez sikerült, a fennmaradó mennyiséget egyszerűen kiszürcsölhetjük a levesből, melyben úszkál. Ha a tésztával végeztünk, a tálkát a szájunkhoz emelve igyuk ki a maradék levest. A kínai éttermekben babkocsonyaként ismert tofu áztatott és ledarált szójababból készül. A keletkező pépből nyert levet kocsonyásítják, majd szeletekre vágják. Így jön létre a puha állagú, finoman ízesített, enyhén krémszerű tofu. Az elkészítés napján, frissen árulják. A miso alapját a néhány évig fahordóban erjesztett szójababmassza alkotja. Adalékanyagok, pl. árpa- vagy búzaszemek hozzáadásával különféle ízek jönnek létre, az enyhétől egészen az erőteljesig. A miso gazdag vitaminokban és fehérjékben. Igen finom levesekben, szószokban és pácolt fogásokhoz, hűtés nélkül is sokáig eláll. A misoleves igen tápláló. A shoyu japán szójaszósz, mely a szokás szerint természetes módon erjesztett szójababból készül. A japán boltokban készen kapható. Napjainkban, sajnos, a szójaként feltüntetett termékek többsége mesterségesen ízesített, szintetikus keverék. Ajánlatos tehát olyan szójaszószt vásárolni, melynek címkéjén a "természetes módon erjesztett" megjelölés található. Japánban a mindennapi táplálkozás magától értetődő részét képezik a tengeri növények. Vacsorameghíváskor az udvarias vendégek díszdobozba csomagolt tengeri növényeket visznek ajándékba. A zöldségfélékhez hasonlóan ezek minőségét és ízét is megszabja az a környék, ahol teremnek, de rendszerint gazdagok ásványi sókban és vitaminokban. Tápanyagértékükön kívül ízesítőszerként is kiválóak, Japánban elsősorban így kedvelik. A tengeri növények három leggyakoribb típusa a nori, hijiki és a kombu. A norit megszárítják, lapokká préselik, és rizzsel töltve belőle készül a norimaki sushi. Rizsre vagy levesbe szórva jellegzetes ízt ad. A hijikit mártásban főzik meg, és mellékfogásként eszik; salátákban vagy sütve és rizskörettel is kitűnő. A kombu közismert alapanyaga a dashinak azaz a japán levessűrítménynek, de számos rizsfogás díszítésére, különféle A japánok szeretnek vendéglőbe járni zöldségek ízesítésére és számos más módon is használják. A japán konyha feltűnően kevés fűszert és ízesítőszert ismer, az ételek elkészítésénél a jó minőségű, friss alapanyagok természetes íze, aromája és esztétikus látványa fontosabb az ízesítőszerek hozzáadásánál. Az említetteken kívül kedvelt japán fűszer a goma, pirított és összetört szezámmag és só keveréke, a mirin, sherry típusú erős, édes bor gyömbérgyökérrel, a togarashi, ami különféle fűszerek keveréke, ízében a fekete bors keveredik a cayenne-i borssal, és a wasabi, azaz tormás mustár. HELYI SZOKÁSOK, VISELKEDÉS A japánok nem várják el az idegentől, hogy ismerje szokásaikat és beszélje nyelvüket, méltányolják viszont, ha hajlandó megtanulni néhány alapvető kifejezést, és tiszteletben tartja hagyományos szokásaikat. A cipőviselés és a fürdés a japán élet két olyan területe, mely meghökkentheti a turistát, zavarba hozva vendéglátóit is. Cipő A japán házakban, egyes templomokban, kisebb szállodákban és éttermekben a cipőviselést konkrét előírások szabják meg, erre ajánlatos tekintettel lennünk. A házba lépve cipőnket hagyjuk a ház szintjénél rendszerint alacsonyabban fekvő előtérben, menjünk fel a lépcsőn a házba, melynek bejáratánál a családtagok és vendégek számára papucsokat találunk. Húzzunk papucsot, hacsak nem tatami szőnyeges szobába tessékelnek, mert ide csak harisnyában léphetünk be. A WC ajtajánál papucsunkat másikra kell cserélnünk (ennek orrán rendszerint WC felirat díszlik). Dolgunk végeztével papucsunkat ismét visszaváltjuk. Soha ne járjunk mezítláb. Fürdés A japánok nem ugyanabban a vízben mosakszanak, amelyben fürdenek, s eléggé furcsállják, hogy mi így teszünk. Fürdéshez egy kis törülközőt és egy pamutköntöst (yukata) kapunk. Vetkőzzünk le a fürdőszoba előtti kis előtérben. Vigyük be magunkkal a törülközőt. Üljünk le a forró vizes fürdőkád előtti alacsony zsámolyra, és az odakészített tálkával merítsünk vizet magunkra a kádból, vagy használjuk a térdmagasságban a falba épített zuhanyt. Szappanozzuk be a törülközőt, mossuk le vele magunkat, majd samponozzuk be a hajunkat, borotválkozzunk meg, és így tovább. Végezetül zuhanyozzunk le, vagy a tálka segítségével öblítsük le magunkról a szappant, mossuk ki a törülközőt. Lépjünk be a fürdőkádba, nyúljunk el és lazítsunk. Ha kiszállunk a kádból, először facsarjuk ki a törülközőt, majd töröljük magunkat szárazra. Vegyük fel az alsóneműnket, majd a yukatát. Ha elkészültünk, jöhet a következő fürdőző. Meghajlás A japánok találkozáskor vagy búcsúzáskor többször is meghajolnak. A meghajlás mélysége és gyakorisága az illető személyek társadalmi rangjától függ. A külföldinek egyértelműen magas rang dukál, ám a biztonság kedvéért nem árt minden meghajlást viszonoznunk, így biztosak lehetünk abban, hogy senkit se sértünk meg. Meghajláskor karjainkat a törzsünk mellett kinyújtva hagyjuk, és felsőtestünket döntjük meg. A bemutatkozás másik lehetséges módja, a kézfogás, a japánok számára újdonság. Az erős kézrázás szükségtelen. Ajándékok A japán életmód és szokásrend lényeges része az ajándékozás. Ha ebédre vagyunk hivatalosak barátunk otthonába, ha elbúcsúzunk, ha először találkozunk egy fontos személlyel, köszönetünket akarjuk kifejezni valamely segítségért vagy szolgálatért, és ezernyi más alkalommal is illő szokás az ajándékozás. Elutazásunk előtt ajánlatos néhány apró ajándéktárgyat beszerezni. A nemzeti jellegű ajándékokat különösen értékelik. Sokat számít a szép csomagolás, de a világért se sürgessük a megajándékozottat, hogy rögtön bontsa ki az ajándékát. A japán élet számos más területéhez hasonlóan az ajándékozásnak is megvannak a maga apró gesztusai, amit egy európai nehezen tud megérteni, de itt is aranyszabálynak számít, hogy egyik felet se szabad zavarba hozni vagy megszégyeníteni. Illemhelyek A japán WC-k guggolós típusúak. Mindig legyen nálunk vécépapír, minthogy a nyilvános illemhelyeken csak ritkán adnak. Az öblítőtartály egy lefolyó fölötti csapból kapja a vizet. A csap alatt kezünket is leöblíthetjük. Ez az eredeti megoldás víztakarékos. Ha nem szeretjük a "guggolós" vécéket, a nagyobb szállodákban és a nagyvárosokban manapság egyre több nyugati típusú illemhelyet találhatunk. Néhány nyilvános vécét nők és férfiak közösen használnak, megszokott dolog, hogy a nő a vécéfülkébe menet egy férfivizelde mellett halad el. Megfázás Megszokott dolog, hogy megfázáskor vagy náthásan az ember megköszörüli a torkát vagy szipákol (sőt az utcán még diszkréten köpni is lehet). Nem illik viszont nyilvános helyen orrot fújni. Azok, akik szájuk és orruk felett kötést viselnek, a megfázás miatt s nem a légszennyezéstől félve teszik. Hasznos tanácsok A japánok segítőkészek a külföldi turistával szemben, a kritikát azonban nem szeretik. Ha tehát fenntartásainkat akarjuk közölni, kezdjük mindig dicsérettel. A közismert idegenforgalmi látványosságokat a japánok is előszeretettel keresik fel. Lehetőleg hét közepén utazzunk, a hétvégét kevésbé ismert helyeken töltsük. Ily módon elkerülhetjük a tömeget. Próbáljunk megtanulni néhány alapvető kifejezést. A kiejtés nem nehéz, s ha megkockáztatunk pár japán szót, vendéglátóink is leküzdik elfogódottságukat, és rendszerint angolra váltanak. Ha útbaigazítást vagy más segítséget akarunk kérni, forduljunk fiatal, ill. középkorú nőhöz, férfihoz vagy tizenéves fiúhoz. Az idősebbek elfogódottak az idegenekkel szemben, a tinédzser lányok zavarba esnek. Ha megszólítjuk őket, egy szót se tudnak kinyögni, vagy elvegyülnek barátaik közé. Személyes biztonságunk vagy vagyontárgyaink miatt szükségtelen aggódnunk. A szállodában, üzletben, taxiban stb. becsületes elbánásban lesz részünk. Ne alkudjunk, ne adjunk borravalót - mindkettő szokatlan dolog, nem is értik meg. Éttermek A japán éttermekben étkezés előtt egy kis forró vizes törülközőt kapunk. Töröljük meg a kezünket, frissítsük fel az arcunkat, az étkezés során beletörölhetjük az ujjainkat. Étkezés előtt mindenki itadakimast (jó egészség) kíván, a végén gochiso-sama-deshita (köszönöm, ez mennyei volt) járja. Alkohol A japánok nem vetik meg az alkoholt, egyáltalán nem szégyen, ha valaki enyhén berúg. Bizonyos esetekben a házigazdák a vendégtől egyenesen elvárják, hogy sokat igyon. Ezt a japán szokást, tetszés szerint, figyelmen kívül hagyhatjuk, még akkor is, ha esetleg sértést okozunk. Az étkezést rendszerint sör és/vagy szake kíséri. Magunknak nem töltünk italt, e megtiszteltetést másnak engedjük át, másoknak viszont mi töltünk. Az üres pohár azt jelzi, hogy inni szeretnénk. Hogyan találjunk meg egy címet Japánban még a taxisofőröknek is nehéz dolog egy helyet csupán a címe alapján megtalálni. Ennek oka: a házszámozásnak, út-, ill. utcaneveknek a rendszere nem logikus. Az 1950-es évek derekáig a házakat felépülésük időrendjében számozták, nem fekvésük szerint. Sok helyütt a számozás rendszerének megváltoztatása előtt épült házak máig megőrizték eredeti számukat. Az utcáknak nincs névük, kivéve néhány forgalmasabb főutat vagy sugárutat; a címek kerületek szerint vannak megadva, azon belül minden épület egy, illetve két számjegyű (kötőjeles) házszámmal van ellátva. A legkisebb körzeti egység a chome, a legnagyobb a ku. E kettő között számos eltérő nagyságú közigazgatási egység létezik. Ezek elnevezése néha cho vagy machi. A városnevek elé shi, a prefektúrák neve elé ken szócskát ragasztanak. Ez igen hasznosnak tűnik, ha a város és a prefektúra neve azonos. Vidéki címekben szerepelhet a mura szó, jelentése "falu", valamint a gun, mely a prefektúránál kisebb közigazgatási egységet jelöl. Egy adott cím meghatározásának legjobb módja, ha megkeressük a helyi térképen. Ezt segíti elő az a gyakorlat is, hogy a névjegyek, gyufaskatulyák hátára apró térképeket nyomtatnak. Ha először megyünk egy adott címre, ajánlatos busszal vagy vonattal megközelíteni, amennyire lehet, az út hátralevő részét viszont inkább taxival tegyük meg. Szex A japánok hite szerint az embernek két lelke van, az egyik szellemi természetű, a másik földhöz kötött és gyönyörre szomjazik. Mindkettőt táplálnunk kell; a férfi és női szexualitást egyformán értékelik, bár az elmúlt korokban a hangsúly a női szemérmességre, valamint a férfias merészségre és szenvedélyre esett. Az átlagos nagyságú városokban mindenütt megtalálható a szórakozónegyed (más néven "szappannegyed", utalva a masszázsszalonok azon szokására, hogy a "hölgy" beszappanozta testét, mielőtt kliensét megmasszírozta volna vele). A nagyvárosok hasonló negyedeiben kávézók, zenés mulatóhelyek, mozik és borozók is találhatók, nők éppúgy látogatják, akár férfiak. A szexuális élményt kereső férfiaknak az effajta létesítményeket nem szabad összekeverni a hagyományos bárral, ahol pincérnő szolgál ki, tölti meg a poharunkat, és megpróbál beszélgetésbe elegyedni. Ezeken a helyeken az italért többet kell fizetni, a pincérnő viszont nem nyújt "extra" szolgáltatást. A számla általában 10-20 dollárra rúg. A masszázsszalonokban és más szexuális létesítményekben az árak igen magasak, több száz dollárban mérhetők. Randevú A japán nőkkel randevúzó nyugati férfi sokkal gyakoribb jelenség Japánban, mint fordítva, bár társadalmilag mindkét kapcsolattípus elfogadott. Hogy a viszony platonikus marad-e vagy sem, elsősorban a személyektől függ, általános szabály nincs. Az érzelemnyilvánítás nyilvános módja japánok számára meglehetősen zavaró. A végső határ, ameddig elmerészkednünk ajánlatos, nem több a kézfogásnál. Ha Japánban szexuális viszonyt kívánunk létesíteni, vagy csak elővigyázatosak akarunk lenni, férfiaknak és nőknek egyaránt ésszerű kondomot vinni magukkal. Fogamzásgátló tablettákat csak elvétve kapni, a japán kondomok pedig nyugati férfiak számára túl kicsik. Szorult helyzetben jó, ha tudjuk, hogy a japán óvszerek dobozos csomagolásban kaphatók, akár a csokoládé, nevük angolul "csupasz bőr", a japán szlengben pedig boshi (kalap). (Forrás: Cartographia) Környezet, éghajlat: Ázsiától keletre található. Kb. 1O ezer évvel ezelőtt a tengerszint annyira megemelkedett, hogy az ár elöntötte a szárazföldet Japánnal összekötő hidat. Ma Japán egy olyan szigetláncolatot alkot (négy nagy sziget és kb. ezer kisebb), amely 3OOO km-en keresztül fut hegyeken keresztül (amelyek közül a legmagasabb a tökéletesen szimmetrikus alakú, 3776 m magas Fuji). Ezen hegyek többsége vulkanikus eredetű, ennek következtében a szigetek bővelkednek melegvízű forrásokban és látványos tájakban, de ugyanakkor fennáll a földrengés és a tsunami (árhullám) veszélye is. Japán a világ egyik olyan területe, ahol a legtöbb szeizmikus mozgás zajlik le. Évente kb. ezer földrengés sújtja az országot, a legtöbb persze túl kicsi ahhoz, hogy észrevehető legyen szeizmográf nélkül. Japán hosszúsági kiterjedése nagyon változatos állat- és növényvilágot eredményez. Amit ma ott láthatunk, persze nem volt mindig ugyanígy részben a modernitás elérésére alkalmazott eszközök (erdőirtás, szennyezettség és savas eső), részben pedig a nagyfokú, Európából és Amerikából történt növénybehozatal miatt. Szerencsére azonban az ország domborzatának köszönhetően maradtak olyan területek, amelyek pompás természeti szépségükben csodálhatók meg mindmáig, elsősorban Honshu középső részén és Hokkaido természetvédelmi parkjaiban. A legnagyobb itt honos emlősök a medvék - egy barnamedve akár 2 méter magasra és 4OO kg súlyúra is megnőhet. Tipikus japán állatok a makákó és az óriás szalamander. Az ipari lég- és vízszennyezettséget visszaszorították a '7O-es évek óta, bár a szmog még ma is problémát jelent Tokióban és más nagyvárosokban. Japán hegyvidékes domborzata, a szigetcsoport hossza és az ország szárazföldhöz való közelsége együttesen nagyon összetett klímát alakítottak ki. Északon rövid nyarak és hosszú, hóesésben gazdag telek váltakoznak, míg a déli szigetek időjárása enyhébb és párásabb. A téli hónapokban (decembertől februárig) a szibériai hideg, száraz levegő Japán nyugati felén okoz erős hóesést. A nyári hónapokra (júniustól augusztusig) meleg, csendes-óceáni levegő jellemző, és ennek köszönhetően magas a hőmérséklet és a páratartalom egész Japánban. A késő nyár a tájfunok szezonja, elsősorban a partszakaszokon. Népsűrűség: 325,8 fő/km2 Népcsoportok: japán (99%), koreai Közigazgatási beosztás: 44 prefektúra, 2 nagyvárosi kerület, 1 fővárosi ke Fekvés: Kelet-Ázsia, szigetlánc az Északi-Csendes-óceán és a Japán-tenger között, a Koreai-félszigettől keletre fekszik.

GYERMEKPROGRAMOK Japánban a gyermekekről odaadóan gondoskodnak, az ország minden vidékén találhatók játszóterek, akváriumok, állatkertek, kifejezetten gyermekeknek szánt programok. Tokió határában még Disneyland is létesült, népszerű a Tobu Játékváros Kinugawánál. A helyi idegenforgalmi hivatalok részletes felvilágosítást nyújtanak a gyerekek szórakozási lehetőségeiről. Japánban a gyerekek nincsenek különösebben kitéve a molesztálóknak, már kis koruktól kezdve egyedül járhatnak az utcán, utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön vagy biciklizhetnek. Az iskolák és nevelőintézetek a városközpontokban találhatók, az ember reggel-este a legkülönbözőbb korú gyermekekkel találkozhat a belváros üzleteiben, a metrón, buszokon és kerékpárutakon. A japán gyerekek szeretnek külföldi fiúkkal és lányokkal megismerkedni, később szívesen leveleznek is velük. FONTOSABB ESEMÉNYEK, NEMZETI ÜNNEPEK A japánok számos ünnepet tartanak, minden városnak és falunak megvan a maga rendezvénysorozata. A történelmi kosztümök, a zene és a rituálé fontos szerepet játszik, elősegítve a japán kultúra gazdag hagyományainak továbbélését. Az ünnepségek többsége vallási fogantatású, de rendszerint harsány események, vidámsággal, szakeivással és sok nézővel. A tokiói és kjótói idegenforgalmi irodák havi kiadványban ismertetik az esedékesebb fesztiválokat és ünnepségeket. Ha egy várost vagy vidéket éppen egy ünnepség idején kívánunk felkeresni, nem árt előre gondoskodnunk szállásról és menetjegyekről. A helyi ünnepségeken kívül Japánban 12 nemzeti ünnep van. Ha az ünnepnap vasárnapra esik, a rákövetkező hétfő szünnap. Ilyenkor a bankok és a hivatalok bezárnak, de a szállodák, nagyobb áruházak és éttermek nyitva tartanak. Alább felsoroljuk a nemzeti ünnepeket, esetenként némi részletezéssel. Nemzeti ünnepek Január 1.: Újév (hivatalosan csak január 1. számít ünnepnek, ám a hivatalok és a gyárak december 29. és január 3. között zárva tartanak). Január 15.: Felnőttek napja. Február 11.: A nemzetalapítás emlékünnepe. Március 21.: Tavaszi napéjegyenlőség ünnepe. Április 29.: A növények ünnepe. Május 3.: Az alkotmány ünnepe. Május 5.: Gyermeknap. (Ez idő tájt a japánok többsége hosszabb szabadságot vesz ki, a három közel eső ünnepet a hétvégékkel vonja össze. Az április 29.-május 6. közötti hetet "Arany Hét"- nek hívják, lényegében nemzeti ünnep. Ilyenkor nem ajánlatos utazni.) Szeptember 15.: Az öregek tiszteletének ünnepe. Szeptember 23.: Õszi napéjegyenlőség ünnepe. Október 10.: Az egészség és a sport ünnepe. November 3.: A kultúra napja. November 23.: Hálaadás a munkáért. December 23.: A császár születésnapja. Nyár Július 13-16. O-Bon ünnepe Az évnek ebben az időszakában a japánok előszeretettel keresik fel szülővárosukat vagy -falujukat, hogy részt vegyenek az elhunyt ősök földi visszatérését ünneplő O-Bon szertartásokon. A rituálék végén, az ősök túlvilágba való visszatérésének jelzéseként világító papírlampionokat bocsátanak útjukra a folyókon, ki a tengerre. A tokiói Yasukuni-szentélyben, a Wakaywama prefektúrabeli Katsuura Nachi szentélyében díszes szertartásokat tartanak. Július 16-17. Gion Matsuri Talán a legismertebb japán ünnep. Színhelye Kjóto, eseménysorozata egy hónapig tart. Fénypontja a július 17-i színpompás felvonulás. A közel 1000 éves hagyományra visszatekintő ünnep őse a pestisjárvány megszűnését kieszközlő tisztulási szertartás. Július 24. Soma-nomaoi A vadlovak fesztiválját Haranomachiban, Fukushima prefektúrában tartják. Hagyományos kosztümbe öltözött ezer lovas kísérli meg elkapni a fejük fölé a levegőbe lőtt díszes zászlókat. Mások megkísérlik megkaparintani és megülni a még karámba zárt vadlovak egyikét. Augusztus 1-7. Nebuta Észak-Honsú Aomori prefektúrájának legfőbb ünnepe. Befejezéseképp Aomori város utcáin hatalmas és látványos papírmasé figurákat vonultatnak fel. Õsz Október 7-9. Kunchi Nagaszaki Suwa-szentélyének fesztiválja a város Kínához, újabban a hollandokhoz fűződő ősi kapcsolatát ünnepli. A vidámságot növeli az oroszlán- és kígyótánc, a durranó cukorkák és a bő holland pantallóba öltözött japánok fura látványa. Október 22. Kurama-No-ItiMatsuri Kurama Tűzünnepét Kjóto Sakao-ku negyedében tartják. Fő látványossága a fáklyát vivő emberek ünnepi felvonulása a Yuki-szentély bejáratáig. A menet az út két szélén felállított máglyák között halad. November 22. Jidai Matsuri A Kjóto megalapításának emlékére rendezett nagyszabású körmenet a Heianszentélytől indul. A különféle korok viseletébe öltözött több ezer ember hangos jókedvvel járja végig a város utcáit. November 15. Shichi-Go-San Ezen a napon a 3-7 éves kislányokat és az 5 éves kisfiúkat felöltöztetik legszebb ruháikba, és templomokba, ill. szentélyekbe viszik, ahol egészségükért imádkoznak. Tél December 31./Január 1. Joya-No-Kane és Ganjtsu Újév előestéjén mindenki éjfélig fenn marad, hogy megünnepelje az új esztendő beköszöntését. Mikor az óra elüti az éjfélt, a templomharangokat 108-szor megkondítják. Újév napját a megújulás és az újrakezdés lehetőségének tekintik. Az adósságokat kiegyenlítik, a vitás kérdéseket rendezik. Az ünnepségek hét napig tartanak, a munka szünetel. Január 2-án a tokiói Császári Palota erkélyén, hatalmas tömeg előtt, megjelenik a császári család. Február 1-5. Yuki Matsuri Hófesztivál A Hófesztivált először 1950-ben rendezték meg a hokkaidói Sapporóban. Fénypontja a látványos hószobrok versenye. A különös tárgyakat a városközpont melletti Odori parkban állítják ki február első hétvégéjén. Minden évben más témát választanak, a műremekek rendszerint hatalmas, bonyolultan kifaragott, élethű alkotások. Február 3. szombatja. Eyo ünnepe Az Eyo egyike a megtisztulási vagy "mezítelen" ünnepségsorozatnak, melyet az évnek ebben a szakában Japán több vidékén megtartanak. Az Okayama prefektúrához tartozó Saidaji templomában ágyékkötőt viselő ifjú férfiak százai merítkeznek a Yoshii folyó vizébe a sötétség beállta után. Ezután összegyűlnek a templomkertben, ahova egy magas ablakból egy pap két speciális botocskát dob le, melyet a férfiak megszállott versengéssel próbálnak megkaparintani, hogy visszajuttassák neki. Küzdelmük heves, hiszen a két férfi, akinek sikerül a botocskát megszereznie, szerencsés évnek nézhet elébe. A holdnaptár szerint a tél utolsó napja, melyet országszerte minden nagyobb templomban megünnepelnek. Fő látványossága a babszórás, mikor is papok vagy más kitűnőségek, például sumo birkózók marok számra szórják a babot a tömeg közé, mely egyhangúan szavalja: "Jöjjön a jó szerencse, távozzék a gonosz." Tavasz Március 1-14. Omizutori A narai Todaiji-templom ünnepén a szerzetesek égő fáklyákkal táncolnak. Később vizet húznak egy rejtett kútból, és Buddhának ajánlják fel, így jelezvén a tavasz kezdetét. Április 5-8. Kagura-sai Ise szentélyeiben ünneplik. A Nagy szentélyben sinto zenét, táncokat és no darabokat adnak elő. Április 8-a táján Japánszerte megemlékeznek Buddha születésnapjáról, a templomokban szertartásokat tartanak. Április 29. és május 3. Hata-Age A Nagaszakit övező hegytetőkről az emberek csapatostul eregetik a levegőbe hatalmas sárkányaikat. Május 4-5.-én sárkányfesztivált tartanak Nakatajima tengerpartján. Április 30. Cseresznyevirágzás A cseresznyevirágzásünnepségeket az egész országban megrendezik. A virágzásnéző estélyeket különböző időpontokban tartják, a virágzás eltérő idejének megfelelően. A televízió helyi időjárás-jelentései előre közlik a virágnyílás várható idejét. Május 5. Kodomo-No-Hi (Gyermeknap) E nemzeti ünnep az ország minden gyermekét ünnepli, közülük is elsősorban a kisfiúkat. Néha Fiúk Napjaként is emlegetik. Ezen a napon a családok óriási papír koi (ponty) figurákat eregetnek fel a levegőbe. A koi a férfias erő jelképe, legnagyobbja a legidősebb fiút szimbolizálja, majd csökkenő nagyságban a többi gyermeket. Május 15. Aoi Matsuri Az aoi vagy mályvarózsa állítólag hathatós szer a hurrikánok és földrengések távol tartását célzó szertartásokban. Ennek az ősi kjótói fesztiválnak az eredete a hagyomány szerint a 6. századra nyúlik vissza. A gyönyörű udvari ruhákba öltözött több száz fős tömeg hosszú körmenetben vonul a Császári Palotától a két sinto szentélyig, ahol vallási szertartásokat tartanak. (Forrás: Cartographia) Japán legnagyobb ünnepei a szilveszter és az új év köszöntése december 29-től január 6-ig, és az Aranyhét április 27-től május 6-ig. Január 15-én ünneplik a Felnőttek napját (2O. életévüket betöltött nagykorúvá vált fiúk és lányok tiszteletére), és ezzel együtt köszönnek a téltől. A július 17-i kyoto-i Gion Matsurai talán a legismertebb japán ünnep. Január 2O-án van a chiba-i Niramekko Obisha, kora februárban az owase-i Matsuri ünnep, március 14-én pedig a Valentin-nap bizarr utóünnepe, amikor a férfiak bugyit ajándékoznak a nőknek.

Aktuális valuta árfolyamok a Magyar Nemzeti Bank alapján.

VÁSÁRLÁSI LEHETÕSÉGEK A Japánba látogató külföldi turisták vámmentes árut vásárolhatnak minden olyan áruházban, mely ezt "tax free" felirattal jelzi. Ilyen lehetőséget kínál a nagyáruházak többsége, a szállodák árkádsorainak üzletei, az idegenforgalmi körzetek kisebb boltjai. A megtakarítás 5-40% között mozog. Vásárláskor fel kell mutatnunk az útlevelet, és az árukat részletező kiviteli nyomtatványt kapunk. Kiutazáskor a japán vámosoknak joguk van megtekinteni ezeket az árukat, hogy megbizonyosodjanak róla, nem egy japán barátunkat ajándékoztuk-e meg vámmentesen. A "tax free" üzletek kínálatában elektromos készülékek, fényképezőgépek, órák és drágakövek szerepelnek. A nagyvárosokban ilyen cikkekhez a diszkontkereskedésekben jóval olcsóbban hozzájuthatunk. Címeket Tokió és Oszaka címszavaknál találunk. Ha ajándékot, szuvenírt kívánunk venni, ajánlatos egy nagyáruházba (depato) betérni. Megkímél a felesleges járkálástól, a dúsgazdag áruválaszték ötletekkel is szolgál. Minden áruház önálló világ, a csecsemőruháktól a temetkezési kellékekig minden emberi szükségletre előzékenyen és előrelátóan gondolnak. Minden áruháznak megvan a maga stílusa és árfekvése. Válasszuk akár a közepesen olcsó üzletházakat, a szolgáltatások és az áruk minősége nem okoz csalódást. Néhány ajándékötlet: japán fazekastárgyak, lakkmunkák, babák, cloisonné (fémlapra erősített finom sodronyminta, közeit színes tűzzománc tölti ki), konyhakések és papíráruk. SZÁLLÁSHELYEK A Japánba látogató turista bőségesen talál szállást. A városokban széles a választék, vidéken kisebb hotelek, minshukuk (a reggelivel egybekötött szállás japán változata), szállást adó templomok, helyenként ryokanok várják a vendégeket. E témát bőven lehetne részletezni, de a néhány napig tartózkodó turista számára elegendő a vázlatos bemutatás. A nagyobb szállodákban a kiszolgálás első osztályú és drága (akárcsak Londonban vagy New Yorkban). A jellegzetesebb, egyedi szolgáltatást nyújtó hotelekre a Látnivalók címszavak alatt tértünk ki. Ha szervezett út keretében vagy üzleti célból látogatunk Japánba, szállást a patinásabb hotelekben foglaltathatunk. Néhányukban japán, ill. nyugati stílusú szobák egyaránt találhatók, de ha tatami szőnyeges szobát, beépített fürdőkádat szeretnénk, japán stílusú szobát kell kérnünk. Az egyénileg utazók választása a pénztárcától függ, skálája a nemzetközi luxushotelektől a menedzserszállodákon keresztül az olcsó, de tiszta, lakályos helyi létesítményekig terjedhet. Az intim szállodákra később térünk ki. Youth Hostelek A legolcsóbb szálláslehetőséget az ifjúsági szállások kínálják. Japánban szép számmal akadnak, szabályaik és előírásaik hasonlóak a nyugati youth hostelekéhez. Ez a szállásforma egy éjszakára megfelel, de főidényben túlzsúfolt és kényelmetlen. Ryokanok (japán vendégházak) A ryokanokban tapasztalhatjuk meg a hagyományos japán ízlést, életformát és étkezést. Rendszerint gyönyörű környezetben fekszenek, az ablakok csodálatos kertekre nyílnak. A kiszolgálás mértéktartó és kifogástalan, mindenben megfelel a korrekt viselkedés szabályainak. A szállás nagyon drága, mégis érdemes legalább egy éjszakát eltölteni a különleges élményért. A vendégektől kifogástalan modort várnak el, a külföldiekkel szemben elnézőbbek. A Japán Nagykövetség idegenforgalmi osztályán valószínűleg beszerezhető a Japan Ryokan Guide prospektus. Minshuku Az egyénileg Japánba látogató, némi költőpénzzel rendelkező turista ideális szálláshelye. A minshukuk vendégeket fogadó családi házak, ha itt szállunk meg, valóban betekintést nyerünk a mindennapi japán életvitelbe. Az árban benne foglaltatik a szoba, ágynemű, reggeli és a vacsora. A külföldi kicsit kuriózumnak számít, a házigazdák igazi vendégszeretettel és barátságosan bánnak vele, amint a vendég jelét adta, hogy ismeri, tiszteli és megérti alapvető szokásaikat. Közülük is legfontosabb, hogy cipőnket ne feledjük el levenni a bejáratnál, és ne használjunk szappant a fürdőkádban. A többit apránként megtanulhatjuk, ha körültekintően viselkedünk és nyitott szemmel járunk. Szállásfoglalást intézni, ill. minshuku címeket kapni a nagyobb pályaudvarok információs irodáiban lehet.  SZÓRAKOZÁS A japánok a nap túlnyomó részét otthonuktól távol töltik, így még egy kisvárosban is bőséggel megtalálhatók a legkülönfélébb találkahelyek és szórakozóhelyek, mint a kávézók, teaházak, éttermek, italbárok és büfék. Mozik, diszkotékák és intim klubok sorakoznak a belvárosi "szappannegyedek"-ben, ahol sztriptízbárok és masszázsszalonok váltakoznak gyorséttermi büfékkel és hamburgeres pavilonokkal. Az éttermek és bárok árai széles skálán mozognak, különösen magasak az árakat nem közlő létesítményekben. Bármely bárban az ital drágább, mint otthon, ahol pedig hölgyek töltik újra a poharakat és cseverésznek gondtalanul, az árak igen magasra szökhetnek. A japánok nem szórakoznak otthon, s ha meghívnak valahova, elvárják, hogy álljuk a számlát, éppúgy, mintha házigazdák lennénk. A japán kávézók kitűnő kávéval és első osztályú zenével büszkélkedhetnek. Méregdrága itt egy csésze kávé, de ha már rendeltünk, kedvünk szerint elücsöröghetünk, magazinokat és élclapokat olvasgatva (mindig kaphatók), és jó dzsessz, klasszikus vagy egyéb stílusú zenét hallgathatunk.  OLCSÓBB LEHETÕSÉGEK Japán drága ország, de takarékosságra itt is nyílik lehetőség, és nem lehetetlen, hogy ugyanannyi pénzből tudjunk kijönni, mint otthon. Ha ott-tartózkodásunk során sokat kívánunk utazgatni, elutazásunk előtt okvetlenül szükséges megvenni a japán vasúti bérletet. Ez díjmentes utazást biztosít minden japán vasútvonalon, kivétel a Nozomi Shinkansen, busz- és hajójáraton. Japánban még az olcsó szállás is tiszta és kényelmes, szükségtelen bizalmatlankodnunk. A minshukuk és a japán vendégfogadók jutányos áraiért még a hagyományos japán életmódba is betekintést nyerhetünk. Az ifjúsági szállások szintén olcsók és tiszták. Főidényben nagyon zsúfoltak. Ha a szállásdíjban reggeli nem szerepel, térjünk be egy kávézóba, és rendeljünk angolul "Morning service"-t. Ilyet délelőtt 11-ig szolgálnak fel, egy kávé áráért kávét, pirítóst, lágy tojást, hideg salátát kapunk. A japánok éppoly gyakran esznek étteremben, akár otthon, minden ízlésnek és pénztárcának megvan a maga étteremtípusa. A tésztavendéglők és a büfék, különösen a pályaudvarokon, laktató és ízlésesen elkészített tésztafogásokat kínálnak. A különböző ételtípusokat viaszmodellek mutatják, alattuk az ár is fel van tüntetve, mint a hasonló árfekvésű vendéglőkben. A gyümölcsök és zöldségek árát nagymértékben befolyásolja a minőségük. A kissé hibás vagy túlérett példányokat olcsón árulják. Ezeket általában egy tálkába gyűjtik, és egységenként adják el. A nyugati típusú élelmiszerek, például a kenyér, sajt és tortafélék, jóval drágábbak a hagyományos japán ételeknél. Ne rendeljünk addig, míg az árat nem tudjuk. Az ár csak a legdrágább éttermekben nincs feltüntetve. A szeszes italok mértéktelenül drágák a japán bárokban és klubokban. Ha pénzünk ki van számítva, mégis inni szeretnénk, ajánlatos egy szupermarketből vagy italautomatából vásárolni, és az italt a szállodaszobánkban elfogyasztani. Kisebb vagy tarisznyából való étkezéshez vásároljuk a fűszerüzletekben kapható előre elkészített ebédcsomagot (rizs, ecetes savanyúság, halpogácsa stb.). Végezetül egy jó tipp: a különböző láncolatokhoz tartozó japán hamburgerbárok között szinte mindig lázas konkurenciaharc folyik. Kísérjük figyelemmel különlegesen olcsó ajánlataikat.  Áruházak A hét hat napján reggel 10.00-kor nyitnak. Néhányuk 20.00-kor, de legtöbbjük 18.00-kor zár szombaton, vasár- és ünnepnapokon. Bizonyos áruházak hétfőn, mások szerdán, ill. csütörtökön zárva tartanak. Múzeumok A múzeumokba általában záróra előtt félórával engedik be az utolsó látogatókat. Ha egy nemzeti ünnep a heti szünnapra esik, a múzeum a rákövetkező napon zárva van. Üzletek Általában 10.00 óra tájt nyitnak. Néhányuk 18.00-kor, egyesek jóval később zárnak. A városközpontok bevásárlónegyedeiben egyes üzletek vasár- és ünnepnapokon is kinyitnak. Személyes biztonság Japánban ritkán történik rablás, erőszakos bűncselekmények még kevésbé valószínűek. Szükségtelen aggódnunk személyes biztonságunkért. A higiénia mindenütt magas színvonalú, az étel és az ivóvíz minősége kifogástalan. Nők A Japánba látogató nyugati turista igencsak elcsodálkozik, ha belelapoz az újságosstandokon bőséggel kapható ponyvaregényekbe, melyeket gyerekek és felnőttek (főként férfiak) egyaránt mohón olvasnak. A történet fő vonalaiban a következő: a női főszereplőt egy aljas gazember szexuálisan megalázza, a főhős a megmentésére siet, majd megmenekülésüket ünneplendő egymáséi lesznek. Hasonló nőábrázolások láthatók a televízióban, a mozikban, ám a dolog furcsa iróniája, hogy a fejlett nyugati államokhoz képest Japánban a nők elvétve vannak kitéve a férfiak molesztálásának. A nemi erőszak gyakorlatilag ismeretlen, a nők a nap bármely szakában, akár éjjel is, biztonsággal járhatnak az utcákon, anélkül hogy támadástól vagy rablástól kellene tartaniuk. Előfordul persze, hogy késő éjjel egy részeg kikezd egy nővel, vagy csúcsforgalmi időben a metró tülekedésében egyes férfiak "tapogatnak", ám ilyenkor néhány keresetlen szó (bármely nyelven) meghozza a kívánt hatást. Gyógyszertárak A japán gyógyszertárak árukínálata megegyezik a hasonló típusú angol/amerikai üzletekével. Bármely városban könnyen megtalálhatók. Tokióban létezik olyan gyógyszertár, ahol angolul beszélnek. Címe: American Pharmacy, Hibiya Park Building, 1-8-1, Yurakucho, Chiyoda-ku (tel.: 33 3271-4034/5).
Rendőrség: A japán rendőrök és rendőrnők előzékenyek és segítőkészek, de csak kevesen beszélnek angolul. Minden japán kerületnek megvan a maga rendőrőrse (koban), általában a pályaudvarok közelében és az útkereszteződéseknél találhatók. Az ügyeletes rendőr segít egy adott cím megkeresésében, feltéve, hogy térképen meg tudjuk mutatni.
Posta: Hétfőtől péntekig 9.00-17.00-ig tartanak nyitva, pénzbefizetés és -felvétel 15.00 óráig. Szombaton délig (9.00-12.00) vannak nyitva.A Japánba küldött vagy ott feladott romaji írásmóddal címzett leveleken a címet nyomtatott nagybetűvel kell feltüntetni. Ha Japánból levelet vagy képeslapot kívánunk küldeni, a postán méressük le. Az alkalmazottak tudják olvasni a romaji-t.
Idő: Japán összes szigete ugyanabban az időzónában fekszik, tíz órával több van, mint Budapesten.
Borravaló: Borravalót nem szokás adni, nem is várják el. Nagyobb szállodákban és éttermekben viszont előfordul, hogy a számlához 10-15%-os kiszolgálási díjat számítanak.
Gasztronómia: A japán konyha sokkal többet jelent, mint a sushi, a tempura és a sukiyaki, amelyek a legismertebb nemzeti étkek. A shokudo-k (mindenfelé megtalálható evőhelyek) és az izakaya-k (vendéglőféleség) kivételével az éttermek többsége egyfajta konyhára szakosodik. Az okonomiyaki nevű főzd-magad éttermekben a vendégek választják ki a húsokat, tengeri herkentyűket és zöldségeket és maguk főzik meg őket egy káposztás-zöldséges masszában; a robatayaki falusias stílusú étterem, melynek fő specialitása a faszénen grillezett hús. Nagy a választék azokból az éttermekből, ahol a vendégek asztalánál főzik a sukiyaki-t (húslevesben főtt vékony marhahússzeletek, zöldség és tofu), a shabu-shabu-t (marhahús és zöldségek húslevesben főzve, majd szószokba mártogatva) vagy a nabemono-t (a vendégek teszik bele az előkészített nyers hozzávalókat a főzőedénybe). A shokudokban, kifőzdékben és kávézószerű helyeken olcsón lehet étkezni. Az ivás tartja össze a japán társadalmat: a felnőttek és a tizenévesek jó része iszik alkoholt. A kedvencük a sör, amit országszerte mindenhol lehet kapni. A szakét (rizsbor) hidegen és melegen egyaránt felszolgálhatják, de igyuk óvatosan, mert emlékezetes a szaké okozta másnaposság. A japán zöld tea sok C-vitamint és koffeint tartalmaz - nagyon egészséges és frissítő, és sokak szerint megelőzi a rákos betegségek kialakulását.
Látnivalók: 

Tokió A japán főváros - lakótelepek és irodaházak, felettük forgalmas autópályák - ez a japán sikertörténet. Nem jellemzők viszont a szupermarket-kultúra: az utcákat inkább kisebb, szakosodott üzletek és éttermek szegélyezik, amelyek többnyire késő estig nyitva tartanak. Ehhez a városképhez közel azonban ugyanúgy megtalálhatók a öreg faházak, kimonóüzlet, japán fogadó és a kimonót viselő asszony, amint a háza előtt söpri a járdát. Tokió élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekből. A II. világháborús amerikai bombázások után Tokió szó szerint a hamvaiból nőtt ki. A várost durván a nyugati kereskedelmi- és üzleti negyedre, és a keleti felén lévő, földhözragadtabb, lakott városrészekre osztható. Ginza a híres bevásárlónegyed, de ha már túl vagyunk a pénzköltésen, még mindig végigjárhatjuk a számos kis magángalériát. A legjobb múzeumok és képtárak az Ueno-koen parkban vannak, a városközponttól északra. A tokiói Nemzeti Múzeum ad otthont a világ legnagyobb japán művészeti gyűjteményének; a Nemzeti Tudományos Múzeum; és a Shitamachi Történelmi Múzeum is itt találhatók. A régi belváros az Asakusa, itt van Senso-ji templom, amely Japán legéletteltelibb buddhista kegyhelye. A város szórakozónegyede a Shinjuku, a városközponttól nyugatra. Fuji-hegy Japán legmagasabb hegye, tökéletesen szimmetrikus alakú vulkántölcsér, utoljára 17O7-ben tört ki, amikor Tokió utcáit 1OO km-es körzetben ellepte a vulkáni hamu. Júliusban és augusztusban van a hegymászószezon; a hegytetőre érni pedig legjobb hajnalban: ilyenkor nincs sok felhő és a napfelkeltét is látni. Kyoto Ez volt az eredeti főváros, és még ma is a fő japán kulturális központ. A legfontosabb látnivalók: a Császári palota, a Sanjusangen-do templom, a Kinkaku-ji templom és a Himeji-jo kastély. Többszáz ünnepet, fesztivált tartanak itt az év során. Daisesuzan Nemzeti Park Hokkaido középső részén található ez az 23O9 km2 területű park, számos hegy, vulkán, tó és erdő otthona. Sounkyo a fő turistalátványosság, melegvízű forrás és egy hasadék található itt. A parkon belüli Furano Japán fő síelőhelye. Nagasaki Forgalmas, tarka város, amely a leginkább az őt ért atombomba-támadásról ismert. Ukrami, az atomrobbanás epicentruma ad otthont az Atombomba Múzeumnak és a Fukusai-ji Zen templomnak, ahol 11.O2-kor, a robbanás időpontjában harangoznak naponta.
Pénz és költségek: Pénznem: yen. Ha rövid idő alatt nagy távolságokra szeretnénk eljutni, érdemes vasúti bérletet váltani. Még mindig a készpénz az uralkodó Japánban, bár a hitelkártyákat is elfogadják szinte mindenhol.A borravaló és az alkudozás nem szokványos Japánban. Hála kifejezésére borravaló helyett illik inkább ajándékot adni. Az alku a kedvezményes elektronikus árukat árusító üzletekre korlátozódik, az udvarias kérés kb. 1O %-kal leviheti a vételárat.
Időjárás: A márciustól májusig tartó tavasz a legjobb időpont a Japánba látogatásra, de a japánok is ekkor mennek nyaralni, így a népszerű nyaralóhelyeket ilyenkor általában elárasztják a hazai turisták. A szeptembertől novemberig tartó ősz is remek idő az utazásra: kellemes a hőmérséklet és fantasztikusak az őszi színek a vidéki tájakon. Decembertől februárig a tél hideg, júniustól augusztusig pedig a nyári hónapok túl forróak a kirándulásokhoz. Gondoljunk rá előre, hogy újévkor, a késő áprilisi-kora májusi Aranyhét alatt és a nyári O Bon ünnepek alatt nagyon nehéz szállást találni az egész országban.  A repülés a leggyorsabb módja annak, hogy a fő szigetekről eljussunk a kisebbekre - és gyakran nem is sokkal drágább, mint a vasút. Érdemes ellenőrizni, hogy nincsen-e számunkra valamilyen kedvezmény (léteznek olyanok pl., amelyek 3 nő együtt utazása esetén érvényesek, vagy olyan házaspároknak, akik együttes életkora eléri a 88 évet, stb.). A vonat a legjobb közlekedési eszköz Japánban: gyors, tiszta, kényelmes, gyakori sűrűséggel jár - és gyakran nagyon drága, ezért is érdemes vasúti bérletet váltani, melyet a tengerentúlról elővételben kell megvásárolni, és amely majdnem az összes japán vasútvonalra érvényes. A távolsági buszok általában lassabbak a vonatnál, de jelentősen olcsóbbak is. Az autóvezetés a hírével ellentétben keresztülvihető Japánban, bár Tokióban nehézkes, de a többi országrészben nem - angol feliratok segítik, a többi autós türelmes és óvatos, a benzin pedig nem drágább, mint Európában, és a parkolás sem okoz gondot. A motorozás is nagyszerű módja a belföldi közlekedésnek. Japánban baloldali közlekedés van. A helyi tömegközlekedés jó: a nagyvárosokban a leggyorsabb és legkényelmesebb a metró. Majdnem minden japán városnak van buszközlekedése is, de külföldieknek a használata általában bonyolult. A villamosokon viszont könnyebb kiigazodni. A taxizás is kényelmes, de drága.



találat
FőoldalÁzsiaJapán
Részletes találati lista
Japán

Dél-Korea és Japán

12 napos körutazás Ázsiában
978.510 Ft/fő

Japán - A Felkelő Nap országa

10 napos körutazás Japánban
1.010.960 Ft/fő

Körutazás Japánban - ahonnan a Nap ered

12 napos körutazás Japánban
1.492.120 Ft/fő
Nem találja amit keres?
Kérjen ajánlatot!
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!