Irodáink:
Budapest, V. ker, Kossuth Lajos u. 7-9.
Budapest, Lövőház u. 2-6. Mammut I. 3. emelet
Szigetszentmiklós, Bajcsy Zs. u. 57/4
Legnépszerűbb: Törökország Egyiptom Tunézia Szilveszter




Szlovénia

Szlovénia képek

Tovább Szlovénia galériájába

Országinformáció

Az Alpoktól az Adriáig Kicsi ország sok-sok szépséggel. Röviden akár így is jellemezhetnénk Szlovéniát, amelyet északról a Karavankák és a Pohorje közel háromezer méter magas csipkés csúcsai határolnak. A hegyek ormán évszázados várak, a völgyekben pompás kastélyok mesélnek a gazdag történelmi múltról. A sziklák mélye káprázatos, mészkô és cseppkôbarlangok labiritusait rejti, a postojnai és a s... tovább

Szlovénia térkép

Kattintson ide a térkép megtekintéséhez

Élménybeszámolók

Hotel Lucija Portoroz

Nekem egy kissé csalódás volt a portorozi üdülés,tekintve hogy többet vártam volna akár a helytõl, akár a szállodai szolgáltatásoktól. A Hotel Lucija jó választás volt, központi szálloda , a GH Me... tovább


Végre eldöntöttük,hogy szilveszterkor elutazunk...és választásunk Szlovéniára (Bled) esett. Ahol ilyenkor mindig esik a hó,párom nagy örömére! Egy romantikus kisváros,egy kis tó partján lévő városka. ... tovább


Szlovénia

Szlovénia mindenki számára értékes desztináció lehet, aki szereti a változatosságot. A mindössze 20 ezer négyzetkilométeres, fél Dunántúl nagyságú Közép-európai ország, amely természet, illetve társad... tovább


Maribor

Csodálatos hegyek,emberek és ételek. Életem első tenger gyümölcseiből készült ételek azóta sem tudom abbahagyni!!!! Maribor és környéke sokszor lenyűgözött,és az emberek barásága,nagyon kedvesek. Ö... tovább


Céges kiránduláson vettünk részt 2008-ban. Uticélunk a következő volt: Horvátország /Plitvicei tavak/ Szlovánia / Postojnai cseppkőbarlang/ Blédi vár, Ausztria /Sóbarlang, Jégbarlang/ Németország / Hi... tovább


Szlovénia

2009 nyarán utaztunk párommal Szlovéniába. Bohinjska bistrica-ban szálltunk meg 5 napig egy apartmanban. Az ország gyönyörű volt, tiszta, egy igazi gyöngyszem. Nem érdemes kihagyni a postojnai cseppkő... tovább


Minden élménybeszámoló: Szlovénia

Szlovénia nyaralás 2014



Kiemelt utazási ajánlatok

Legolcsóbb ajánlat

Legdrágább ajánlat

Régiók


Szlovénia

Az Alpoktól az Adriáig Kicsi ország sok-sok szépséggel. Röviden akár így is jellemezhetnénk Szlovéniát, amelyet északról a Karavankák és a Pohorje közel háromezer méter magas csipkés csúcsai határolnak. A hegyek ormán évszázados várak, a völgyekben pompás kastélyok mesélnek a gazdag történelmi múltról. A sziklák mélye káprázatos, mészkô és cseppkôbarlangok labiritusait rejti, a postojnai és a sklocjani az UNESCO védelme alatt áll. Innen, Lipicáról, Európa egyik leghíresebb lótenyészetébôl származik a fehér-szürke lipicai ló, melyet a kecses arabs és a mokány pireneusi lovak keresztezésével tenyésztettek ki több, mint 4oo éve.

Az Alpokból lezúdulô folyók kristálytiszta vízű festôi tavakat táplálnak, Ilyen a Bledi-tó is, melynek alján melegvízű források fakadnak, így nyáron 25 Celsius fokig melegszik a vize. De nemcsak ezért látogatják a turisták: a tó közepén lévô kicsiny szigeten áll a csodatévô madonnáról elkeresztelt bájos barokk templom. A Bohinji-tavat a Cavica folyó hatvan méter magasról lezúduló vize táplálja, s a tó partján álló Keresztelô Szent János templomban a 14. század óta fohászkodnak a hívek.

De bármíly festôiek az Alpok vonulatai, a völgyekben meghúzódó falvak, városok, sokan meg sem állnak, míg el nem érik az Adriai-tenger partját. A hegyek fenyveseit az Isztriai-félszigetre érve felváltják a nyúlánk ciprusok, az illatozó leánderek, s idôrôl idôre újult erôvel zendítenek rá énekükre a kabócák. A mélykéken csillogó Adria partján a velencei idôk emlékét örzô városok, mint Koper és Piran, valamint hangulatos halászfalvak várják a turistát. No és persze az Isztria egyik gyöngyszeme, a nemzetközi hírű gyógyüdülôhely Portorozs.<>

Általános információk A 20.251 négyzetkilométer alapterületű ország nyugaton az olasz, északon az osztrák, észak-keleten a magyar, a fennmaradó részen pedig a horvát határtól övezve terül el. Magyarországgal 88 km hosszú a közös határszakasz. Szlovénia alpesi jellegű terület, földrajza változatos arculatú, főképp középhegységekből áll. Észak-nyugati sarkában tömörülnek az Alpokhoz tartozó magas hegységei, míg a Dráva folyótól délre egy nagyobb különálló középhegység, a Podgorje emelkedik. Szlovénia öt nagy tájegységre osztható: a fővárostól észak-nyugatra levő magas hegységek által körülvett rész a "Gorenjsko" (vagy Hegyvidék). A fővárostól és a Száva folyótól északra a Mura folyóig elterülő rész a "Stajersko", a Maribor és Ptuj közötti rész a "Drávai Mezőség", ettől észak-keletre terül el a "Slovenske gorice" vagy Szlovén-dombvidék, valamint a "Pomurje", vagyis a Mura folyó két partján elhelyezkedő Mura-vidék. Szlovénia éghajlatát szubalpin és alpesi klíma jellemzi. Hosszú, hideg és havas a tél, rövid és hűvös a nyár. Az ősz melegebb, kiegyensúlyozottabb, mint a tavasz. A hegyeket hosszú időn át borítja hótakaró, a magas hegységekben pedig egész éven át megmarad a hó. Az alig több mint 40 km-es Adriai tengerparton földközi-tengeri klíma érvényesül. Szlovénia lakóinak száma 1994 végén 1.989.447 volt. A lakosság 88%-a szlovén, a maradék 12% horvát, olasz, szerb, bosnyák és magyar (ez utóbbi mintegy 9 ezer fő). A népsűrűség az ország területén négyzetkilométerenként 98 fő. Szlovénia fővárosa Ljubljana, lakóinak száma 269.972. Idegenforgalom Szlovénia idegenforgalma nagy múltra tekint vissza. 1990-ben több mint kétmillió hazai és külföldi turista kereste fel a szlovén természeti szépségeket. 1991-ben a tíznapos háború miatt az idegenforgalom 43%-kal visszaesett, de a köztársaság önállósodása után teljes nyugalom és biztonság jellemzi az országot, így 1992-től gyorsan nő az ide látogató turisták száma. Kevés az olyan ország, amely tengerrel és kétezer méteres hegyekkel, gyógyüdülőhelyekkel és falusi turizmussal, sípályákkal és játékkaszinókkal dicsekedhet. Szlovénia, e kis ország minden igényt kielégít: egyetlen nap alatt kétezer méter magas hegyre hághat és még ugyanaznap a tengerben is fürödhet a külföldi turista. Megfagyva bár, de törve nem.. Akik úgy döntenek, hogy az idén kipróbálják Szlovéniát, számítsanak rá, hogy a snowboardozástól, síeléstől, ne adj isten, szánkózástól átfagyva, megtörve nagyon jó kajákat lehet enni a hegyi fogadókban. Szárított sonka hegyek, súlyos babételek, erdei gombák tömkelege frissen, szárítva és levesben és masszív energiabombák rétesnek álcázva (a magyar határ közelében tilos kihagyni a prekmurska gibanicát, a muravidéki emeletes rétest, amibe túró, mák, dió és lekvár egyaránt bőven kerül). Ha valaki torkig lenne már a fagyásveszélyes helyzetekkel, ugorjon be egy termálfürdőbe, ahol ki tudja pihenni az előző napok fáradalmait. A legjobbak: Zrece, Maribor, Lendva, Atomske Toplice (azért ez a kreténnek tűnő név, mert itt tényleg radioaktív a gyógyvíz). A fürdés és a masszázs mellett a szaunázás jelenti a fürdőkben a legfőbb örömöt, mert náluk a legtöbb helyen van gőzös (törökös) és száraz (finn) szauna is. Ráadásul a férfiak és nők egyszerre használják ezeket a helyeket, így érdekes biológiai és szexológiai felfedezéseket is lehet tenni a kiadós izzadás közepette. Egyszer volt szerencsém két, negyven év körüli, 130-as mellbőséggel megáldott, jó karban tartott anyuka között kiizzadni magam. Még szerencse, hogy nem én voltam odabenn az egyetlen férfi! Aztán van néhány olyan apróság még ebben az országban, mint például az eredeti lipicai ménes Lipicán, a fantasztikus cseppkőbarlang-rendszer Postojnán, vagy Közép-Európa legalternatívabb városa, Ljubljana. De ez már egy másik történet. Dióhéjban
Hivatalos nyelv: szlovén Beszélt nyelvek: horvát, szerb, német, angol, olasz Legmagasabb pont: Triglav 2,864 m Legalacsonyabb pont: Adriai-tenger 0 m Ausztria, Horvátország, Magyarország és Olaszország határolja a kicsiny országot. Szlovénia tájai nagyrészt dombosak, az ország területének több mint 90%-a 300 méterrel a tengerszint felett fekszik. Az ország 43%-a mezőgazdasági terület szőlőültetvények, szántók a maradék terület erdővel borított. Az északnyugati területeken hegyvidéki klíma, azaz enyhe nyár, hideg tél és sok csapadék uralkodik. Az Adriai-tenger partvidéke és a Primorska régió mediterrán éghajlatú, meleg, száraz nyár és enyhe tél jellemzi. A keleti területeken a magyarországihoz hasonló éghajlat van. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb pedig a július. Az ország, mint idegenforgalmi célpont Szlovénia Európa olyan fiatal országa, ahol száz kilométeres körzetben három külön világot ismerhetnek meg a turisták: az Alpok, a Karszt és a mediterrán Adria csábító szépségeit. A kis ország, mint egy zöld kert terül el Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál. Tiszta környezet, természetben és kultúrában gazdag vidék, amely első pillantásra meglepi és megihleti az embert. Valóban az egyik legzöldebb ország, területének több mint fele erdőkkel borított. Szlovénia idegenforgalmi szempontból rendkívül változatos, turisztikai "ütőkártyája" abban rejlik, hogy rendelkezik mindazzal, amivel egy idegenforgalmi nagyhatalomnak rendelkeznie kell. Egyrészről szemet gyönyörködtető tájaival csábítja a külföldi turistákat, másrészről pedig a kulturális és történelmi hagyományok, emlékek varázsa vonzza az idelátogatókat. Nézzük először a földrajzi környezetből adódó látnivalókat. Az ország hűvösebb északi része a hegyek és a síelés miatt érdekes. Szlovénia nem dicsekedhet olyan sípályákkal mint az olaszok, az osztrákok vagy franciák, ennek ellenére sípályái miatt nem kell szégyenkeznie. Hogyha a természet kegyes, akkor a régi igazság szerint, hogy tudniillik a szlovén sínemzet, a hegyek is életre kelnek. Amolyan �igazi� hegyből, ahol a síeléshez szükséges infrastruktúra fejlett, jó pár akad, így például Rogla, Vogel, Kranjska Gora. A Rogla, amely vonzza a vendégeket, néhány "fekete telével" bebizonyította, hogy a hókészítés errefelé nem nagy tudomány. A legelszántabb síelők sokszor már novemberben is síelnek, ezután a felvonókat üzemeltető személyzetnek egyéb dolga nem is akad, mint biztosítani, hogy a május elsejei ünnepekre is legyen elegendő hó. A külföldiek száma Roglán éppen emiatt évről-évre emelkedik. De így van ez másutt is, hiszen az idegenforgalmi szakemberek a téli infrastruktúra bővítésével gondoskodnak arról, hogy a vendégek ne unatkozzanak. A téli időszakban számos síközpontban lehetőség van sífutásra, szánkózásra, korcsolyázásra, s akad olyan hely is, ahol az érdeklődők motoros szánkókat is bérelhetnek, de vontathatják magukat a havas utakon kutyás szánokkal. A szállodákban szaunák és medencék, valamint nagy termek állnak rendelkezésre, ahol a vendégek kosárlabdázhatnak, röplabdázhatnak, asztaliteniszezhetnek, játszhatnak squash-et, tollaslabdázhatnak, stb. A lesiklás nagymesterei kedvükre kanyaroghatnak a sípályákon, de a kezdők sem maradnak hoppon, hiszen számukra síiskolát is szerveznek mindenütt. A szlovén hegyvidék nemcsak télen, nyáron is kellemes kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyóknak. A Bled-i és a Bohinj-i tó festői környezeténél szebbet kívánni sem lehet. Idegenforgalmi szempontból Szlovénia felfedezetlen és ezért turisztikailag "legfejletlenebb" része a déli terület. Az ún. "Bela Krajina" már nevéből adódóan is az ország egy kis "fehér foltja", mely területen számos barlang található. Ezek közül legismertebb talán a Kostanjevica. A szlovén föld alatti világ is általában igen gazdag, becslések szerint Szlovéniában mintegy 600 kisebb-nagyobb barlang található. A területen átfolyó Kolpa folyót rendkívüli tisztasága és vadregényes partjai teszik vonzóvá a kikapcsolódni vágyók számára. A keleti vidék "megszemélyesítői" a gyógyüdülőhelyek. Legismertebb ezek közül a "csatezsi" gyógyfürdő. E kis országban összesen tizenöt gyógyüdülőhely található, bár ezek már régen túlléptek a "gyógy" jellegen és sok pihenni vágyó számára a tengert helyettesítik. A szlovén természetes gyógyfürdők ugyanis nem csupán olyan helyek, ahová az emberek megromlott egészségüket jönnek rendbe tenni, vagy azért, hogy hatalmas és attraktív (hullámok) medencékben áztassák magukat, hanem számos sporttevékenység " a tenisztől, golftól, kuglizástól a lovaglásig, vadászatig és horgászásig " szervezésével teszik változatossá az ottlétet. Feltétlenül szólni kell arról is, hogy minden egyes szlovén gyógyüdülőhelyen a természetes gyógymódok mellett a gyógyítás új módszereit is kifejlesztették, és olyan programokat állítottak össze, amelyek segítenek a betegségek kialakulásának megelőzésében és a hétköznapi gondok leküzdésében. A gyógyfürdőkben élvonalbeli orvosok dolgoznak, akik a lábadozó betegeknek újult erőt adnak és a betegségek kialakulásának megakadályozása szempontjából fontos tanácsokkal látják el őket. Az ország nyugati területének idegenforgalmi "központja" a 46 kilométeres szlovén adriai partszakasz, idegenforgalmi szempontból Szlovénia legismertebb tája. A szlovén tengerparti üdülőhelyek kicsik, de annál kellemesebbek és "gazdagabbak". Az üdülési lehetőségek kínálata irigylésre méltó. Ha a tengerparton ne adj isten hátat fordít a nap, akkor rövid autózással el lehet jutni a lovasfogatairól híres Lipicáig, vagy a postojnai cseppkőbarlangig, melynek föld alatti világa egyedülálló. A látogatókat elektromos kisvonat viszi körbe a termeken. Sem nem észak, sem nem dél, sem nem kelet, sem nem nyugat - ez Ljubljana. Ténylegesen is Szlovénia földrajzi középpontja - gazdag történelme, kultúrája, néprajza, architektúrája a külföldi turistákat mágnesként vonzza. Ljubljana 280 ezer lakosú, barokk és szecessziós stílusú város. Jelentős kulturális központ, híres nagy művészeti seregszemléjéről, a ljubljanai fesztiválról. A város a szlovénség kulturális központja. A fent felsoroltakon kívül meg kell még említeni a falusi turizmust és Szlovénia önállósodása óta az egyre nagyobb léptékben fejlődő kongresszusi turizmust. Ez utóbbiak miatt nevezik Szlovéniát egyre gyakrabban Európa idegenforgalmi oázisának. Magyar kapcsolatok Magyarország és Szlovénia között hagyományosan jók az idegenforgalmi kapcsolatok. Magyarország idegenforgalmában igen fontos szerepet játszanak a szomszédos országok, így Szlovénia is. Felkeresik hazánkat rokonlátogatási céllal, de jelentős a bevásárló turisták száma is. Mindamellett a Szlovéniából Magyarországra utazóknál a turisztikai érdeklődés játszik lényeges szerepet. Az elmúlt években Szlovéniából évente mintegy 1-1,3 millió látogató érkezett Magyarországra, ezen belül közel félmillió volt a turista. A szlovén turisták érdeklődése elsősorban Budapestre és Nyugat-Magyarországra irányul. A magyar turisták körében kedvelt úti cél a szlovén tengerpart, de egyre nagyobb az érdeklődés a síelési lehetőségek iránt is. A Szlovéniába látogató magyar turisták száma évről-évre nő. Az utazási irodák tájékoztatása szerint a Szlovéniába utazó magyaroknál az elmúlt néhány évben jelentős struktúra változás következett be. Visszaesett a nagyobb létszámú, 30-40 fős csoportok száma és aránya, míg az egyéni, a családos és kisebb létszámú (5-6 fős, kisbuszos) kiutazások száma emelkedett. A szlovén Idegenforgalmi Hivatalnak három éve működik képviseleti irodája Budapesten. Alapos megfontolás után született az a döntés, hogy Szlovéniának érdemes beruháznia a magyar idegenforgalmi piacon. A képviselet sokat tesz Szlovénia mind szélesebb körű megismertetése érdekében. Tanulmányutakat szerveznek az idegenforgalmi szakemberek és az újságírók számára. Évente két alkalommal, a turisztikai börzén és a téli, idegenforgalomra szakosodott vásáron sajtótájékoztató keretében mutatják be legújabb kínálatukat. Merre járnak a magyarok a legszívesebben? Szlovénia egésze érdekli őket, de legtöbben a tengert és az Alpokat választják úti célul. A magyarok számára presztízskérdés a tengerpart (főleg Portorozs megtekintése), ami érthető is, hiszen Magyarországnak nincs tengere; s hogyha a szlovén tengerpart valamivel olcsóbb volna, minden bizonnyal még nagyobb lenne a magyar turisták aránya a nyári üdülési szezonban. Egyre több magyar turista utazik télen Szlovéniába, aminek az a magyarázata, hogy nem dicsekedhetünk komoly síterepekkel. A téli idegenforgalmi kínálatot tekintve Szlovénia felveszi a versenyt Ausztriával, Szlovákiával és Olaszországgal, bár Szlovéniában hiányoznak az olcsóbb kapacitások. Magyarországról évente mintegy 30 ezer turista látogat el Szlovéniába, a külföldi turisták rangsorolásában a magyarok a hatodik helyet foglalják el, ami az összes turistát alapul véve 1,3%-ot jelent. A magyar turisták többsége saját gépjárművel érkezik Szlovéniába, autóbusszal kevés vendég utazik. A szlovén idegenforgalmi szakemberek elégedettek a magyar vendégekkel. Elmondásuk szerint a magyar turisták korrektül igényes vendégek, akik pontosan tudják, hogy a pénzükért milyen minőséget kell kapniuk. A szlovén idegenforgalmi kínálat egyetlen hátránya a többi szomszédos ország hasonló kínálatához képest a magas árszint. Megítélésünk szerint kedvezőbb árakkal még több magyar turistát tudnának megnyerni e gyönyörű ország felkeresésére.

A Tehén Bál remek gasztronómiai fesztivál, amelyet a tehenek hegyi legelőkről való visszatérésekor ünnepelnek. Ez az egyik legjellegzetesebb szlovén ünnep. A január és a március a síversenyek időszaka, melyeket általában Mariborban és Planicában rendeznek.

Válassz egyet - és menj el! Bled: giccsfestménybe illő vidék, a hó is biztos, de meglehetősen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelően éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírű művészek is megfordulnak errefelé. Bovec: az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülőhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterről indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az első világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírű Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus. Bohinj: a Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetűek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipővel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtőernyős síugrást is gyakorolhatják. Maribor-Pohorje: előnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttől), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhető terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban. Kranjska Gora: a legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tőlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelműen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bőven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethető. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az első komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát. Krvavec: legnagyobb előnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fővárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fővárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók. Rogla 1500 méteres magasságban terül el ez a menő sport- és üdülőcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelő szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhető itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülőfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdőjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka. Határátkelők: Rédics, Bajánsenye, Felsőszölnök Megközelítés: a legegyszerűbb a 7-es főúton Letenyéig, utána Horvátország érintésével, esetleg Rédicsnél közvetlenül Lendvára, vagy a 8-ason, Ausztrián keresztül. Mint mindig, természetesen ebben az esetben is a legrövidebb út a leglassabb. Szlovéniában be kell tartani a sokszor teljesen érthetetlennek tűnő sebességkorlátozásokat, mert durván büntetnek érte. Minden jó, ha hó a vége! Gasztronómia: A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is. Látnivalók Ljubljana a főváros Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat. A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a �kívánságok tornyára� A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet. Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyörű középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontja. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat. Az árak sokkal kedvezőbbek, mint a szomszédos Ausztriában és Olaszországban, de a magyarországinál azért magasabbak. A pénzváltás és az utazási csekkek beváltása bankokban, postahivatalokban, utazási irodákban és az úgynevezett menjalnicákban lehetséges. A hitelkártyákat széles körben elfogadják, de nem árt, ha mindig tartunk magunknál némi készpénzt is. A borravalót általában beleszámolják a számlába. Magyarország helyi képviselete, Nagykövetség: Ljubljana, Ulica Konrada Babnika 5, 1210 Tel: 386-1-152-1882. Fax: 386-1-152-1878 Szlovénia magyarországi képviselete: 1025 Budapest, Cseppkő u. 68. Tel: 250-8180. Fax: 250-8240 Tavaszi beindulások Amikor kitavaszodik, új sportágakat lehet Szlovéniában kipróbálni. Ezek jó részét nálunk nem is nagyon lehet gyakorolni. A Soca, Sava, Kolpa, Krka és Idrijca folyók például ideális terepet biztosítanak a kajakozáshoz, a kenuzáshoz vagy a raftingoláshoz. Ha valaki még nem ismerné, ez utóbbi tevékenység volt az extrém sportok közül az első. A dolog lényege, hogy keresni kell egy gyors sodrású hegyi folyót, patakot, és meg kell próbálni lejönni rajta egy speciális felfújható gumicsónakban, mentőmellényben, vezetővel vagy anélkül (jártasságtól függően). A borulás jóformán hozzá tartozik a tevékenység lényegéhez, ezért az adrenalin-túltermelés mellett jókora didergésekre és néhány kék-zöld foltra is számíthat, aki vállalja a kihívást. Aki még izgalmasabb dolgot akar csinálni, annak javaslom a hydrospeedezést vagy a kanyoninget. Az alapfelállás itt is hasonló, mint az előbb, azaz kristálytiszta hegyi patakból kell kiindulni, a hydrospeed esetében egy bobszánkóhoz hasonló vékony műanyag lemezen, a kanyoningnél pedig csupán egy különleges vízálló és �hőtárolós� ruhában kell a fenti műveleteket végrehajtani. A kanyoning végül is olyan, mintha valaki lefelé mászna hegyet egy csermelyben, és nem elég, hogy vizes lesz, még meg is ütheti magát. Az aktív �üdülést� mindenképpen érdemes előre leszervezni itthonról. Végül egy utolsó jó tanács azoknak, akik kipróbálnák Szlovéniát: a snowboardozástól, síeléstől, raftingolástól átfagyva, megtörve nagyon jó kajákat lehet enni a hegyi fogadókban. Szárított sonka hegyek, súlyos babételek, erdei gombák tömkelege frissen, szárítva és levesben, masszív energiabombák rétesnek álcázva (a magyar határ közelében tilos kihagyni a prekmurska gibanicát, a muravidéki emeletes rétest, amibe túró, mák, dió és lekvár egyaránt bőven kerül). Egy-egy napot ki is lehet hagyni a nagy testmozgatás közben, ilyenkor keresni kell egy termálfürdőt, ahol ki lehet pihenni az előző napok fáradalmait. Még felsorolni is nehéz az összeset, következzen néhány név ízelítőül: Zrece, Maribor, Lendva, Atomske Toplice (azért ez a kreténnek tűnő név, mert itt tényleg radioaktív a gyógyvíz). A fürdés mellett a szaunázás jelenti a fürdőkben a legfőbb örömöt, mert náluk a legtöbb helyen van gőzös (törökös) és száraz (finn) szauna is. Ráadásul a férfiak és nők egyszerre használják ezeket a helyeket, így érdekes biológiai és szexológiai felfedezéseket is lehet tenni a kiadós izzadás közepette. Aztán van néhány olyan apróság még ebben az országban, mint például az eredeti lipicai ménes Lipicán, a fantasztikus cseppkőbarlang-rendszer Postojnán, vagy Közép-Európa legalternatívabb városa, Ljubljana. De ez már egy másik történet. Gyere ki a hóra! Az én kedvenc országom Magyarország széles szomszédságában Szlovénia. Az csak egy apróság, hogy ide útlevél nélkül is bárki beléphet (csak személyi igazolvány kell hozzá), de a szlovének ráadásul még nagyon barátságos emberek is. Általában két-három idegen nyelven beszélnek, de a határ mellett sok helyen a magyar szót is megértik. Szlovéniát gyakran nevezik Európa zöld szívének, mivel rengeteg az erdő és az érintetlen terület az 1-2000 méter magas hegyek között. Télen a legtöbb helyen sokáig megmarad náluk a hó, ezért nyugodtan lehet arra számítani, hogy a síelésnek, korcsolyázásnak, snowboardozásnak még április elején sem lesz errefelé akadálya. Nem sokan tudják, hogy a szlovének tényleg vének, már ami a síelést illeti: 1689-ből származik ugyanis egyik nyelvemlékük, amely leírja, hogyan közlekedtek az akkori hegyvidéki emberek sítalpakon a völgyek között. A jó isten is megáldotta ezt a népet, mivel azt is megtehetik a szlovének, hogy nyár elején reggel a Júliai-Alpok valamelyik gleccserében síelnek egyet, aztán délután már Portorozsnál lubickolnak az Adria vizében. Tuti cool-túra: Szlovénia Menő csávó télvíz idején síelni megy. A síelés persze elég tág fogalom, síelést, hódeszkázást, jégfalmászást és szánkózást is jelenthet, szaunázással és erőteljes forralt bor-fogyasztással megspékelve. A felfrissülés viszont minden esetben garantált. A választék meglehetősen széles: Svájc, Francia- és Olaszország, Ausztria, Szlovákia. A kalandvágyóbbak a Brassó melletti Sinaiára vagy Kanadára esküsznek, a polak-wenger barátság hívei pedig Zakopane felé veszik ilyenkor az irányt. Aki mégsem tudna dönteni, az menjen csak ide, a szomszédba, Szlovéniába. Hozzájuk még útlevél sem kell, kocsit jóval ritkábban lopnak, mint Budapesten, az árak olyanok, mint az olaszoknál, és viszonylag könnyen ismerkednek a csajok a diszkóban. Általában két-három idegen nyelven beszélnek, de a határ mellett sok helyen a magyar szót is megértik, és bulizni is szeretnek. Szlovéniát gyakran nevezik Európa zöld szívének, mivel rengeteg az erdő és az érintetlen terület az 1-2000 méter magas hegyek között. Télen a legtöbb helyen sokáig megmarad náluk a hó, ezért nyugodtan lehet arra számítani, hogy a síelésnek, korcsolyázásnak, snowboardozásnak még április elején sem lesz errefelé akadálya. Nem sokan tudják, hogy a szlovének tényleg vének, már ami a síelést illeti: már 1689-ben leírták, hogyan közlekedtek az akkori hegyvidéki emberek sítalpakon a völgyek között. Májusban viszont azt is megtehetik a szlovének, hogy reggel a Júliai-Alpok valamelyik gleccserében síelnek egyet, aztán délután már Portorozsnál lubickolnak az Adria vizében.

http://www.wunderground.com/global/LJ.html

Belépés a személyes mappába
Email:
Jelszó:

maradjon bejelentkezve


A regisztráció előnyei:
  • Kedvelt utak megjelölése
  • Foglalásait egy helyen találja
  • Személyre szabott napi értesítő
Hírlevél feliratkozás

Ne maradjon le a legjobb utazási ajánlatokról!

Vezetéknév:

Keresztnév:

E-mail cím: