Irodáink: Budapest, V. ker, Kossuth Lajos u. 7-9. Budapest, Lövőház u. 2-6. Mammut I. 3. emelet Szigetszentmiklós, Bajcsy Zs. u. 57/4



Románia

Románia képek

Tovább Románia galériájába

Országinformáció

A Partiumtól a Fekete-tengerig A keleti határt átlépve nem igen érezzük a változást, azt, hogy másik országban járunk. Hogy is éreznénk, hiszen a Partium, és Erdély az ezeréves Magyarország része volt. Nagyvárad utcáinak kövét koptatta Ady, az erdélyi városok, falvak sok nagyszerű magyart adtak a világnak, Mátyás királytól kezdve a Bolyaiakig, Tamási Árontól a Telekyekig, Nagybánya festôiskolája ... tovább

Románia térkép

Kattintson ide a térkép megtekintéséhez

Élménybeszámolók

Könnyezõ Madonna Gyergyószentmiklós

Románia?Nekem Erdély!Itt mindenki magyar,magyarul is beszél,és az országhatártól 600 km. Egyetemi gyakorlatom során az idén nyáron, nem hagyhattam ki azt az élményt, hogy a gyergyói ortodox templomba... tovább


Erdélyország

Üdvözlet mindenkinek! Augusztusban másodszor sikerült eltöltenünk egy gyönyörû hetet Erdélyországban. Számomra Erdély igazi gyöngyszemei a természet háborítatlan kincsei. A vadregényes tájakat ked... tovább


Erdély

Nagyon szép táj Erdély!Tanulmányi kiránduláson voltunk itt, de tényleg itt érezheti igazán magyarnak az ember magát amikor meglátja a Vereckei-hágót, a Tordai hasadékot. Szovátán laktunk diákszállón ... tovább


Titokzatos erdélyi út

Idén a vadregényes Erdélybe nyaraltunk családommal. Tusnádfürdõn szálltunk meg. Ez a hely csodálatos hatalmas hegyekkel határolt, melyeket fenyõerdõ borít. Második nap a Szent Anna tónál fürödtünk. E... tovább


Tanítványokkal

Az idén tanítványaimmal Székelyföldre utaztunk. Szentegyházán volt a szállásunk. Mindennap úton voltunk: Szent Anna -tó,Torjai-Büdös-barlang, Csernáton, Békás-szoros, Gyilkos-tó, Gyimesek - ezeréves h... tovább


Szülőhazám Nagy-Románia

Mit is írhatnék- szülőhazám- 28 évig éltem-gyönyörű kis örmény városban-Szamosújváron - Kolozsvártól 45 km-re- Mindenkinek javasolni tudom-életében leglább egyzser látogasson el Erdély országba. ... tovább


Minden élménybeszámoló: Románia

Románia nyaralás 2014

Körutazás (3 db) már 73000 Ft-tól

Hotel 3*-ig (3 db) már 73000 Ft-tól

Kiemelt utazási ajánlatok

Belgrádtól a Vaskapuig 2015.05.01. 4 nap / 3 éj
Körutazás Szerbiában
73 000 Ft-tól
Nagy erdélyi körutazás 2015.05.01. 7 nap / 6 éj
Körutazás Erdélyben
115 000 Ft-tól
Erdélyi szilveszter 2014.12.29. 6 nap / 5 éj
Körutazás Erdélyben
99 800 Ft-tól

Legolcsóbb ajánlat

Belgrádtól a Vaskapuig 2015.05.01. 4 nap / 3 éj
Körutazás Szerbiában
73 000 Ft-tól

Legdrágább ajánlat

Nagy erdélyi körutazás 2015.05.01. 7 nap / 6 éj
Körutazás Erdélyben
115 000 Ft-tól

Régiók

Körutazás Erdélyben legjobb ajánlata 99800 Ft-tól
Körutazás Szerbiában legjobb ajánlata 73000 Ft-tól

Románia

A Partiumtól a Fekete-tengerig A keleti határt átlépve nem igen érezzük a változást, azt, hogy másik országban járunk. Hogy is éreznénk, hiszen a Partium, és Erdély az ezeréves Magyarország része volt. Nagyvárad utcáinak kövét koptatta Ady, az erdélyi városok, falvak sok nagyszerű magyart adtak a világnak, Mátyás királytól kezdve a Bolyaiakig, Tamási Árontól a Telekyekig, Nagybánya festôiskolája kiváló festôket indított el az Európai hírnév felé. S ezekben a városokban Kolozsváron, Marosvásárhelyen, ezekben a falvakban ma is élénken él a múlt öröksége, sok helyütt ma is felöltik hagyományos népviseletüket a székelyek, Kapus kerítéseit pedig a szépséges kézimunkák, terítôk díszítik.

Parajdon és Szovátán a légúti, reumatikus betegségekben szenvedôk lelnek bajaikra gyógyírt, a Kárpátok fenséges vonulatai között pedig a Gyilkos-tó és a Békás szoros lélegzetállító sziklái bűvülik el az útonjárót. Ha leereszkedünk a hatalmas vízválasztó keleti oldalán egy másik világ vár már minket. Ám a csángó vidék házai, a festett moldvai kolostorok miatt mind többen szeretnék megismerni ezt a különös vidéket. S Persze Bukarest széles sugárútjai görög templomai, is megállásra késztetik a turistát. A természet kedvelôinek nemcsak a Kárpátok fenséges ormai szereznek életreszóló élményt, hanem a méltóságteljesen hömpölygô Duna, a Vaskapu szoros is ezernyi érdekességet tartogat. A Duna-deltájának színpompás élôvilága, a kecses madarak pedig sok ezernyi termélszetbarátot megigéztek már. S akkor még nem szóltunk a Fekete-tengerrôl, amely sokáig a tengert jelentette honfitársainknak. A selymes homok, a napsütés, és a lágyan símogató víz valódi felüdülést nyújt a látogatónak. <>

Oroszország és Ukrajna után Románia Kelet-Európa harmadik legnagyobb országa. A Fekete-tengerrel, Magyarországgal, Bulgáriával, Szerbiával, Moldáviával és Ukrajnával határos. A csodálatos, zöld erdőkkel borított Kárpátok uralja az ország harmadát, a fennmaradó területek mezőgazdasági hasznosítás alatt állnak. Az országnak 11 nemzeti parkja, és több mint 500 természetvédelmi területe van, ez is mutatja mennyire gazdag állat és növényvilága. A déli területeken kellemes éghajlat uralkodik, a hegyek hűvösebbek, szelesebbek, csapadékosabbak. A tél hideg, sokszor novembertől áprilisig fagy. A nyár általában forró és száraz.

Általános információk Földrajzilag Románia Közép-Európától délkeletre fekszik, déli határa a Duna alsó folyása, keleten kijárattal a Fekete-tengerre. Románia 45. hosszúsági fok és a 25. szélességi fok metszéspontjában elhelyezkedő 238.391 négyzetkilométer alapterülettel Közép-Kelet-Európa második legnagyobb országa, nyugat-kelet irányban a Magyar Köztársasággal, Kis-Jugoszláviával, Ukrajnával, Moldova Köztársasággal, a Fekete-tengerrel és Bulgáriával határos. Fekete-tengeri kijárata közvetlen kapcsolatot teremt számára a Fekete-tenger mentén és a földközi-tengeri országokkal, s tengeri úton az egész világgal. Románia változatos természeti adottságokkal rendelkezik. A már említett, 70 km hosszúságú, a Duna-Deltától a bolgár határig elnyúló homokos tengerpart mellett, minden domborzati egység előfordul, vízrajza gazdag. Természetföldrajzi tagoltságát az arányosság jellemzi: 31% a hegyvidék (legmagasabbak a Kárpátok, a Fogarasi Havasokban és a Retezat-i masszívumban 2.500 m feletti csúcsokkal), 36% domb és hátság, 33% síkság és árterület, melyek körkörösen, amfiteátrumszerűen lépcsőzetesen terülnek el. Domborzati viszonyai kiváló erdő- és mezőgazdasági, idegenforgalmi, településföldrajzi adottságokat biztosítanak az országnak, melyeknek éghajlata tipikusan kontinentális, óceáni hatásokkal nyugat felől, mediterrán hatásokkal délnyugat felől és szélsőséges hatásokkal északkelet irányból. A hőmérsékleti értékek sokéves átlagban differenciáltak: 8 Celsius fok északon és 11 Celsius fok délen, 2,6 Celsius fok a hegyvidéken és 11,7 Celsius fok a síkságon. Az országos középhőmérséklet nyáron 22 Celsius fok, télen -3 Celsius fok. Az éves csapadékmennyiség nyugat-kelet irányban csökkenő értékeket mutat 600 mm-től 500 mm-ig a Havasalföldi Síkságon, illetve 400 mm alá Dobrudzsában, míg a hegyvidéken 1.000-1.400 mm között alakul. A négy évszak viszonylag arányosan alakul, az elmúlt 20 évben jellemzőek a hosszú, meleg, száraz nyarak és a Kárpátoktól délre a kemény, havas telek. Románia vízrajza radiális elrendezésű, folyóvizei többségének forrása a Kárpátokban van, s fő vízgyűjtőjük a Duna, mely az ország délkeleti-déli határai mentén 1.075 km hosszúságban folyik és a háromágú, 5.165 négyzetkilométer területű Duna-Deltán keresztül ömlik a Fekete-tengerbe. A Maros 761 km, a Prut 742 km, az Olt 615 km hosszúságú folyó Románia területén. A hegyvidékeken számos gleccsertó és újabban mesterséges tó hasznosítja a folyók vízenergiáját. A vulkáni kráterben képződött Szent-Anna tótól a Fekete-tengerhez kapcsolódó tavakig 40 különféle jellegű jelentősebb természetes és a Vaskaputól Békásig 25 mesterséges tó gazdagítja az ország vízrajzát. A vegetáció lépcsőzetesen helyezkedik el a domborzati viszonyok és a pedoklimatikus feltételek szerint. A hegyvidékre változatos fajtájú fenyőerdők, vegyes fenyő- bükkerdőségek, a hegyek alján bükkerdők jellemzőek. A domb és hátság legjellemzőbb erdőségeiben a bükk és a tölgy dominál. A síkságok korábbi sztyeppéit szinte mindenütt a mezőgazdasági kultúrák váltották fel. Románia állatállománya gazdag és változatos, a hegyvidéki zerge, szírtisas mellett elterjedt a barnamedve, szarvas, hiúz, farkas, vaddisznó, dámvad, mókus és számos madárfajta. Egyes hegyvidékeken előfordul a hegyi kakas és a fajdkakas is. A domb- és hátságok jellemző faunája a nyúl, a róka, a sün, a vakond, gyíkok és kígyók, számos madárfajta, míg a síkságokon a rágcsálók populációja a legszámosabb. Vadászati adottságait tekintve Románia igen figyelemre méltó célország lehet, bár a vadgazdálkodás és a szervezés, az elszállásolási és ellátási feltételek fejlesztésre szorulnak. Gazdag és változatos a halállomány is: a hegyi vizekben a pisztráng, a dombságok vizeiben a ragadozófajták, ezek közül, a márna dominál, a síksági vizekben pedig a ponty, csuka, harcsa, kárász. A Duna Deltában folyami és tengeri, a Fekete-tengerben tengeri halfajták jellemzőek. Románia természeti kincsei és erőforrásai változatosak. Legrégebbi kitermelésű a kőolaj, a szén (elsősorban a kokszolható kőszén, lignit és barnaszén), igen jelentős a sóvagyon, valamint földgáz (ezen belül egyes erdélyi előfordulásoknál 98%-os metántartalommal), vastartalmú ércek, színesfémércek, arany, ezüst, bauxit. Jelentős nemfémes nyersanyag készletek biztosítják pld. a cementipar fejlődését. Elsősorban Erdélyben több, mint 2.000 ásvány- és termálvízforrás van, döntő részük fogyasztásra és gyógykezelésre alkalmas. Románia lakossága az utolsó (1994. július 1-jén lezárt) népszámlálási adatok szerint 22.730.622 fő, ebből 50,9% nő, 49,1% férfi. A lakóhelyi környezet szerint a városi lakosság aránya 54,7%. A természetes szaporulat 1992-től negatív értékeket mutat, s az 1988-tól fokozódó kivándorlás hatására Románia népessége csökken. A kivándorlási csúcs 1990-ben volt, hivatalos román adatok szerint közel 100.000 fővel. A két kiemelkedő célország Németország és Magyarország volt. A tényleges emigráció ennél nagyságrendileg magasabb, nem hivatalos források - a külföldön illegálisan munkát vállalókkal együtt - az 1989-1995. évi időszakra közel 1 millió román állampolgárt említenek. A nemzetiség szerinti megoszlás a román hivatalos statisztikában az alábbi: - románok 89,47% - magyarok 7,12% - romák 1,76% - más nemzetiségek (németek, ukránok, szerbek, ruténok, horvátok, törökök, görögök, zsidók, bolgárok) 1,65% A román hivatalos adatokhoz képest megalapozottan vitatható a magyar és a roma (cigány) nemzetiség aránya, mely a népesség száma alapján legalább 8%, illetve 2-2,5%. A vallási megoszlás, ugyancsak hivatalos román adatok szerint: ortodox (pravoszláv) 86,81% római katolikus 5,10% református (protestáns) 3,52% más vallású 4,57% A fenti adatokból az egyházak közül csak az ortodox fogadja el a rá vonatkozó statisztika hitelességét. Gazdasági helyzete, szerepe szerint Románia lakossága az alábbiak szerint oszlik meg: Összesen Aktív lakosok Összes eltartott Foglalkoztatott lakosság Munkanélküli Összlakosság 100,0% 53,4% 49,1% 4,3% 46,6% Férfiak 100,0% 58,5% 54,1% 4,4% 41,5% Nők 100,0% 48,5% 44,3% 4,2% 51,5% Városlakók 100,0% 48,1% 42,6% 5,5% 51,9% Falusi lakosok 100,0% 59,6% 56,8% 2,8% 40,4% Forrás: Románia Statisztikai Évkönyve 1995. Látható, hogy a gazdasági átalakulási folyamatokat is tükrözően a legnagyobb átrendeződés a mezőgazdasági és az ipari szektor arányában, valamint a szolgáltatások javára ment végbe. Közigazgatási szervezetét tekintve Romániának 41 megyéje, 262 városa (ezek közül 25 több mint 100.000, 8 több mint 300.000 lakosú) és 2.686 községe van. Az ország fővárosa Bukarest, lakosainak száma: 2.339.156. A nagyobb városok: (lakosok száma) Constanta Iasi Temesvár Galati Kolozsvár Brassó Craiova Ploiesti 348.575 339.889 327.830 326.728 326.017 324.210 306.825 254.136 Jelentősebb kikötők: A Fekete-tengernél: Constanta, Mangalia, Sulina. A Dunán: Galati, Braila, Giurgiu, Turnu-Severin. A Constanta-Dél-Agigea-i kikötőtől, Dobrudzsát átszelve halad a Duna-Fekete-tenger csatorna, mely nem teljesen befejezett, de használható víziút. Bukarest nemzetközi repülőtere a fővárostól 16 km-re lévő Otopeni, belföldi repülőtere Baneasa. Ezek Románia 16 vidéki repülőterével tartanak légi összeköttetést, általában napi 2 rendszeres járattal. A vidéki városok közül hagyományosan Constanta is rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, s 1990 után fokozatosan nemzetközi repülőtérként kezdett működni, Temesvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, újabban Arad, Kolozsvár, Szatmárnémeti repülőtere, s előkészítés alatt van Nagyvárd, Iasi nemzetközi repülőtérré nyilvánítása. Magyarországról naponta van MALÉV és/vagy Tarom légijárat Bukarestbe, időszakonként magánlégijárat közlekedik Kolozsvárra. Vasúton Magyarországról Románia a Biharkeresztes-Biharpüspöki és a Lökösháza-Kürtös nemzetközi vasúti határátkelőkön közelíthető meg, naponta 4-5 vonatjárattal. Románia vasúthálózata viszonylag fejlett, korszerű, az ország minden területét összeköti egymással, nem fővárosközpontú. Közúton a nemzetközi személy- és áruforgalom a 24 órán át nyitvatartó Csengersima-Petea, Ártánd-Bors, Gyula-Varsand, Nagylak-Nadlac határátkelőkön, a kétoldalú forgalom a Méhkerék-Szalonta és időszakosan a Battonya-Turnu határátkelőkön keresztül folyik. Románia úthálózata európai viszonylatban elmaradott, több felé nagyarányú útépítés folyik, de egyelőre autósztráda csak Bukarest-Pitesti (115 km) és a Fekete-tenger felé, Bukarest-Slobozia (121 km), valamint Constanta körzetében (30 km) van. A közlekedés az európai kontinentális rend szerint, jobboldali. A megengedett legnagyobb sebességek: Gépjármű űrtartalma Lakott területen Országúton Autósztrádán 1.100 cm3-ig 60 km/h 70 km/h 90 km/h 1.100-1.800 cm3 60 km/h 80 km/h 110 km/h 1.800 cm3 felett 60 km/h 90 km/h 120 km/h Haszonjármű (benzines) 60 km/h 70 km/h 90 km/h Haszonjármű (dízel-üzemű) 60 km/h 60 km/h 80 km/h Autóbusz, motorkerékpár 40 km/h 50 km/h 60 km/h 1995. június 1-jétől Romániában hétvégén tilos a kamionforgalom (7,5 tonna felett), minden szombat (illetve munkaszüneti) nap 7,00 órától minden vasárnap (illetve utolsó munkaszüneti nap) 22,00 óráig. Románia időszámítása: GMT + 1 óra. Nemzeti valuta: lej (ROL) (1996. június elején 1 USD = 3.100 ROL) Hivatalos ünnepek; munkaszüneti napok: Január 1-2. Május 1. Ortodox Húsvét December 1. (nemzeti ünnep) December 25-26. (Karácsony) A munkahét 5 napos, szombat és vasárnap munkaszüneti nap. Szociálpolitika Munkanélküliség: 10,9% (munkanélküli ráta) 1.224 ezer fő, csökkenő irányzatú. Munkanélküli segély: max. 270 munkanapig fizethető, az utolsó munkahelyi jövedelem 50-60%-a. Az egyetem vagy főiskola után elhelyezkedni nem tudók a kormány által meghatározott átlagbér 50-70%-át kaphatják. Munkaidő: 168-170 óra/hónap, heti öt munkanap, 8 órás munkaidővel. Havi átlagfizetés: kb. 110 USD, havi két részletben fizetik. Szabadság: min. 18 fizetett munkanap, a ledolgozott évek számával növekszik. Szülési szabadság: 112 fizetett munkanap. Betegállomány: első 10 napot a munkáltató fizeti, a többit az Állami Betegbiztosítás. Gyermeksegély: 16 éves korig havonta folyósítják, ha a gyerek tanul, akkor 18 éves korig. Nyugdíjkor: férfiaknál: 60 év (saját kérésre), 62 év (a cég kérésre), nőknél: 55 év (saját kérésre), 57 év (a cég kérésére). A nyugdíjat az Állami Társadalombiztosítási Alapból fizetik, alapját az utolsó 10 munkaévből a dolgozó által kiválasztott 5 év átlagfizetése képezi. Az igazságszolgáltatási reform területén jelentős előrelépés történt azzal, hogy visszatértek a tradicionális kétlépcsős igazságszolgáltatási rendszerhez, valamint egy sor ezzel összefüggő - az intézményi rendszert és törvényi szabályozást érintő - törvényt a Parlament jóváhagyott. A kormányzat-munkaadók-szakszervezetek közötti együttműködés szempontjából lényeges előrelépés történt azáltal, hogy törvényi szabályozással létrehozták a Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, konzultatív szereppel. Fő célja a társadalmi partnerek közötti együttműködési formák intézményesítéséhez szükséges intézkedések optimalizálása. Folytatódott a központi és a helyi közigazgatás reformja. A helyi önkormányzatok vonatkozásában többirányú intézkedések történtek: ¡ - a helyi önkormányzatok működésére és szervezeti formájára vonatkozó törvényi szabályozás továbbfejlesztése, ¡ - a lakosságot érintő - elsősorban közszolgálati, közhasznú jellegű - szolgáltatások választékának bővítése és fejlesztése, ¡ - a személyzet szakmai felkészültségének tökéletesítése, eszközellátottságának növelése, ¡ - a társadalmi dialógus lehetséges fórumainak bővítése. A hadsereg reformja keretében hatékony és modern katonai szervezet létrehozását tűzték ki célul, amely lehetővé teszi a román hadsereg illeszthetőségét a nyugati államok hadseregeihez és elősegíti Románia integrálódását a NATO szervezetébe. Ennek keretében 29 egyezményt, jegyzőkönyvet és memorandumot írtak alá a NATO csaknem valamennyi tagállamának, illetve a szomszédos országok hadseregeivel. Román megítélés szerinti jó körülmények között folyik Magyarországgal a �Nyitott égbolt� egyezmény végrehajtása. Közrend, harc a korrupció ellen: 1992 novembere óta a rendőrség létszámát jelentősen növelték (65.170 főről 83.400 főre). Az állomány felfrissítésének mértéke meghaladja a 60%-ot, míg a jóváhagyott posztok betöltésének foka eléri a 94%-ot. Az átlagos életkor jelenleg 33 év. 1995. augusztus végéig 174.000 bűntény vált ismerté (1994. év folyamán 237.000), ebből kb. 13.000 esetben fejezték be a nyomozást. (A román BM szerint ez az eredmény csaknem kétszer jobb, mint az előző évi!) A rendőrség - többek között - 163 kg tiszta heroint, 248 kg nukleáris hasadóanyagot, 11 levegőföld rakéta robbanófejet foglalt le. Külföldről 67.500 román állampolgárt toloncoltak ki, míg Romániából 1.630 külföldit. Népsűrűség: 96 fő/km2 Népcsoportok: román (89%), magyar (8.9%), német (1%) Fekvés: Dél-kelet-Európa, a Fekete-tenger partján, Bulgária és Ukrajna között fekszik. Országhívószám: 40 Hungary Direct 01 800 3636 Autójelzés: RO Államforma: köztársaság Főváros: Bukarest Hivatalos nyelv: román Beszélt nyelvek: magyar, német Nagyobb városok: Constanta, Lasi, Temesvár, Kolozsvár, Galati, Brassó, Craiova, Ploiesti, Brâlia, Nagyvárad, Bacâu, Arad, Pitesti, Nagyszeben, Marosvásárhely, Nagybánya, Buzâu, Szatmárnémeti, Botosani, Piatra Neamt, Drobeta-Turnu Severin, Suceava, Râmnicu Vâlcea, Focsani Legmagasabb pont: Moldoveanu 2 544 m Moldoveanu 2,544 m Legalacsonyabb pont: Fekete-tenger 0 m Népcsoportok: román (89%), magyar (8.9%), német (1%) Vallások: ortodox keresztény (80%), katolikus, protestáns Hivatalos pénz: 1 lei=100 bani (ROL) GDP 41 milliárd USD (1998) GDP/fő 5300 USD (1997) Gazdasági növekedés: -7.3 % (1998) Infláció: 64% (1998) Legfontosabb iparágak: Vas-, aluminium- és színesfémkohászat, acél- és gépgyártás, közlekedésieszköz-gyártás, vegyipar, építőanyagipar, üveg- és porcelángyártás, textil-, fa-, bútor-, élelmiszer- és bőripar. Legfontosabb kereskedelmi partnerek: Olaszország, Németország, Franciaország, Oroszország, Vasúthálózat hossza: 11 376 km Úthálózat hossza: 153 378 km Repülőterek száma: 27 Fontosabb kikötők Braila, Constanta, Galati, Mangalia, Sulina, Tulcea

Júliusban rendezik Brassóban a Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált, augusztusban pedig a Középkori Napokat, ahol a középkori életet, szokásokat mutatják be az érdeklődőknek.

Látnivalók Bukarest, a főváros, a földrengés, a második világháború és Caucescu �áldásos� tevékenységének köszönhetően rengeteget vesztett korabeli szépségéből. A 12 emelet magas Népek Háza a Pentagon után a világ második legnagyobb épülete. A George Enescu múzeum kottákat és zeneszerzők személyes tárgyait mutatja be. Brassó középkori szász város, Románia leggyakrabban látogatott idegenforgalmi célpontja. Leghíresebb nevezetessége a Fekete Templom, amely sokak szerint a Bécs és Isztanbul közötti terület legnagyobb gótikus temploma. A várostól 30 kilométerre fekszik Drakula kastélya, amely a környék legnagyobb vonzerejét jelenti. A kastélyhoz vezető út során érdemes felkeresni a Rasnov kastélyt is. Segesvár a magyarok történelmében nagy szerpet játszó középkori szász város, feltehetőleg itt halt meg Petőfi Sándor. Óratornyáról, Történeti Múzeumáról, dominikánus valamint gótikus templomáról híres. A várostól 40 kilométerre fekszik Albesti, itt található a Petőfi Múzeum. Temesváron voltak a 89-es forradalom legvéresebb harcai, melynek áldozataira emléktáblákkal emlékeznek. A református templom volt a forradalom központja. A legszebb épületek a városban a római katolikus dóm és a szerb ortodox templom A Fekete-tenger partvidékének legnagyobb kikötője, és városa Constanta. A futballrajongók Gheorge Hagi szülővárosaként ismerhetik. A strandok zsúfoltak és piszkosak, de a város maga szép. Mamaia a román �Palm Beach�, amely 61 szállodájával várja a turisták hadát. A partvidék egyéb üdülőhelyei: Eforie, Neptun-Olimp és Constinesti. Romániában a legnagyobb kiadást a szállás jelenti, az étkezés, a múzeumlátogatás és a közlekedés nagyon olcsó. Az utazási csekkeket könnyen, sok helyen beválthatjuk. A bankkártyákat széles körben elfogadják. Borravalót nem kötelező adnunk, a piacokon érdemes alkudoznunk. Nemzetközi repülőterek: BBU - Bucharest, Romania - Baneasa CLJ - Cluj, Romania - Cluj CND - Constanta, Romania - Kogalniceanu IAS - Iasi, Romania - Iasi OMR - Oradea, Romania - Oradea OTP - Bucharest, Romania - Otopeni TGM - Tirgu Mures, Romania - Tirgu Mures TSR - Timisoara, Romania - Timisoara Magyarország helyi képviselete: Bukarest, Str. Jean-Louis Calderon 63-65. Tel: 40-1-614-6621. Fax: 40-1-312-0467 Szőcs Ferenc nagykövet Kolozsvár, P. Unirii 23, II.3., Cluj Tel.: 40-94-196-300, fax:40-94-194-109 Bitay Károly főkonzul Románia magyarországi képviselete: 1146 Budapest, Thököly út 72. Tel: 268-0271. Fax: 343-6035 Petru Cordos nagykövet Románia, mint idegenforgalmi célország Az ország természeti adottságainak leírása kapcsán már kiemeltük, hogy azok gazdagsága és változatossága kiváló lehetőségeket kínál az idegenforgalmi ágazatnak. Ehhez hozzáadódik a korábbi három országrész színes kulturális öröksége is.Az erdélyi részen már az I. Világháború előtt számos gyógyidegenforgalmi és hegyi turisztikai hely épült ki (pld.: Herkules-fürdő, Szováta, Szent-Anna tó, Félix-fürdő, Tusnád-fürdő, Parajd, Bálványos, illetve Biharfüred, Gyilkos-tó, Brassó környéke).A két világháború között legjobban a kőolajkitermelő vidék környezete, a Prahova völgyi hegyi és síelő idegenforgalmi helyek (pld.: Sinaia, Predeal, Brassó Poiana), a Fekete-tenger parti övezet (Mamaia, Eforie, Carmen-Silva), Bukarest, Constanta és kisebb mértékben a középkori moldvai kolostorok, a Drakula-legenda helyei (Bran, Beszterce), s egyes újonnan kiaknázott moldvai (Vatra-Dornei) és havasalföldi (Slanic) gyógyidegenforgalmi helyek fejlődtek - az akkor újgazdag román polgárság igényei szerint. Vitathatatlan, hogy az ország egész területére kiterjedő, viszonylag korszerű infrastruktúrával kiépítve, külföldi tőke és szakértelem bevonásával a Ceausescu-korszak első felében 1965-1975. között valósult meg nagyszabású idegenforgalmi program, s ez a nyolcvanas évek elejéig áthúzódó beruházásokkal, jelentős extenzív fejlesztést eredményezett. Minden korábbihoz képest kiemelkedően jelentős volumenű szálláshely-kapacitások jöttek létre, az akkori romániai és részben kelet-európai színvonalhoz képest megfelelő kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatási háttérrel. A hetvenes éveket kivéve, az ország politikai klímája miatt, a romániai idegenforgalom alapvetően belföldi karakterű maradt a rendszerváltásig. A hetvenes években a Magyarországról szervezett turizmus is számottevő volt Romániában, elsősorban a kedvező árfekvésű tengerpart és az erdélyi hegyvidéki, illetve gyógyidegenforgalmi területek. A nyolcvanas években egyrészt drasztikusan romlott a szolgáltatások, még az alapvető ellátás színvonala is, fokozódott a Ceausescu-diktatúra nyomasztó légköre, ezen belül a külföldiekkel szembeni gyanakvás, a turistákra is kiterjedő zaklatás, önkényuralmi bánásmód. Ez teljesen visszavetette a román idegenforgalmat, s az szinte kizárólag a belföldi turizmusra korlátozódott, de azon belül is csökkenő tendenciák erősödtek fel 1990-ig. Ez a folyamat párosult a Ceausescu-diktatúra önkényével, mely az idegenforalomban is a rendszerellenes csoportosulás lehetőségét gyanította, másrészt az uralkodó klán fokozatosan elzárta a tömegek elől, s kisajátította az idegenforgalmi helyek legjobb létesítményeit (pld.: Sinaia, Snagov, a tengerparti Neptun), saját zárt rezervátumaivá tette azokat. A korábban virágzó vadászat kizárólag a Ceausescu-elit kiváltságává vált. A nyolcvanas évek második felében nem a hagyományos idegenforgalmi lehetőségek kiaknázására és továbbfejlesztésére, hanem az uralkodó klán �aranykorszakát� hirdetni és megörökíteni hivatott fáraói építkezésekre fordították az egyébként óriási beruházási eszközöket. Ezen belül talán csak a Fogarasi havasok csúcsaira 2.200 méter magasságba felmenő autóút képez kivételt, mint maradandó idegenforgalmi létesítmény. A beruházások döntően Bukarest több régi városrészének lerombolásával épülő új kormányzati negyedre és az ahhoz kapcsolódó sugárutakra, lakótelepekre, a Duna-Fekete-tenger Csatorna és a kapcsolódó Constanta-Dél-Agigea-i kikötő kiépítésére, valamint az ország egész területére kiterjedően az új korszakot jelképező modern város- és faluközpontok felépítésére, s ehhez a falurombolás véghezvitelére összpontosultak. Teljes pangás volt az erdélyi gyógyidegenforgalmi és hegyvidéki turizmusban, a rendszer számára gyanús székelyföldi túrák és a moldvai kolostorok látogatása terén. A korábban extenzív, tehát elsősorban mennyiségi tekintetben kiépített idegenforgalmi kapacitások többsége lezüllött, felújításra és a kapcsolódó szolgáltatási infrastruktúra szinte alapvető kiépítésére szorul. Ezt a helyzetet örökölte az 1989. decemberi fordulat utáni új romániai kormányzat, mely szándékai szerint nagy jelentőséget tulajdonít az idegenforgalom fellendítésének. A kormánynak külön idegenforgalmi tárcája van, ambiciózus, jól felkészült miniszterekkel és nyugati tapasztalatokkal is rendelkező szakember-gárdával, de igen szűkös költségvetési forrásokkal. Érthető, hogy az állami tulajdonú idegenforgalmi vállalatok, kapacitások, az átalakítás, a privatizáció, a külföldi tőkebevonás élenjáró területei közé kerültek. Ez a román kormányzati szándék azonban mérsékelten valósult meg, 1995. év végéig a magántulajdon részaránya alig 18%-ot ért el, teljesen külföldi tulajdonba pedig az összesen 2.850 létesítményből 10, a 290 ezer összes szálláshelyből pedig 520 került. A teljesség igénye nélkül, inkább figyelemfelhívó jelleggel felsoroljuk Románia, mint idegenforgalmi célország fő vonzási pontjait: a.) A romániai szakaszon összesen 245 km hosszú Fekete-tenger partja 70 km hosszon, a Duna-Deltától a bolgár határig, végig finom homokos parttal magában foglalja az alábbi nagyobb üdülőtelepek, illetve Constanta városát, az ország fő tengeri kikötőjét, a Duna-Fekete-tenger csatorna terminálját, kaszinóval, akváriummal, delfináriummal: - Mamaia, - Eforie, mellette a Techirgiol tó, illetve a fekete iszapjáról híres gyógyüdülő, - Costinesti, - Neptun, - Jupiter, - Cap Aurora, - Venus, - Saturn és - Mangalia Ókori római emlékeiről híres Constanta, a régi Tomis, ahol Ovidius töltötte száműzetése idejét és Adamclisi, ahol emlékmű örökítette meg Trajanus császár győzelmét a dákok felett. Említésre méltó a Histriában található VIII. századi görög városrom. Constanta közelében van Románia egyik leghíresebb borvidéke, Murfatlar is. b.) A gyógyüdülők, melyek szinte minden betegségre, a legváltozatosabb természetes kezeléseket (termálvíztől árványvízig, ózondús fenyvesekig, sókúráktól radioaktív vizekig) kínálják, a legkiépítettebb: - Félix-fürdő, - Herkules-fürdő, - Szováta, - Kovászna, - Tusnád-fürdő, - Sinaia, - Bálványos, - Mennyháza, - Buzias, - Geoagiu, - Eforia-Észak és Eforia-Dél, - Neptun, - Mangalia, - Calimanesti-Caciulata, - Olanesti-fürdő, - Govora-fürdő, - Slanic Moldova, - Vatra Dornei. A gyógyüdülők többsége festői hegyvidéken van, s gyalogtúrák, erdei kirándulások, hegymászás lehetőségeit is kínálja. c.) A hegyekben a sípályáikról is nevezetes Prahova-völgyi és Brassó-környéki idegenforgalmi helyek a legismertebbek, mint: - Brassó Poiana, - Predeal, - Sínaia, - Busteni. Brassó közelében van Vlad Tepes havasalföldi fejedelem, a legenda szerinti Drakula kastélya Branban. Festői szépségűek a Csiki Havasok, s azoktól Észak-kelet irányban a Gyílkos-tó mellett a Ceahlau (itt található a legtöbb havasi gyopár), majd a csángók földjére és Moldvába átvezető sziklás hágó, a Békás Szoros. Az ország északi részén az őstermészet szépségét Máramaros őrzi, két (részben síelésre is alkalmas) helycsúcsával a Borsa-val és a Leud-dal. Nyugaton a Bihari Havasok legismertebb üdülője a mostanában gyorsan fejlődő Biharfüred. Itt található a híres Medve-barlang és az ország egyetlen jégbarlangja, Scarisoara. A Hargitában a sósvizű Szováta tó, a Parajdi Sóbánya és közelükben a népművészetéről híres Korond vonzza a turistákat. Természeti rezervátum az ország második legmagasabb hegysége, a Retezát, s a Brassó Prahova-völgyi után a második legnagyobb síparadicsom a Nagyszeben melletti Paltinis. Temesvár közelében van a hegyitúrákra legalkalmasabb Semenic hegység, Délre pedig, a Dunánál a Vaskapu. d.) A Duna-Delta a Fekete-tengerbe ömlő Duna három fő ága által kialakított háromszög 5.165 négyzetkilométer területen fekszik, dúskál halban (több, mint 100 fajta népesíti be), 1.150 növény- és több, mint 300 madárfajta él itt. Idegenforgalmi kihasználtsága alacsony, legnagyobb részén az őstermészet érintetlen. e.) Kongresszusi-, vásárközpontok, üzleti turizmus E téren Bukarest uralkodó szerepet játszik. Kongresszusi, konferencia rendezvényekre sok, kiváló adottságú komplexuma van. Ezek közül a legnagyobbak: a Parlament palotája (a Ceausescu által építtetett, nagyrészt befejezetlen, a Pentagon után a világ második legnagyobb épület-tömbjében), mely többezer résztvevőnek biztosít férőhelyet 9 igen korszerűen kiépített nagy teremben, a város- központban, a Királyi Palotához csatlakozó �Palota-terem� 4.060 fős nagyteremmel és nyolc 20-300 fős kisteremmel, valamint 2.000 m2-es kiállítási teremmel, a World Trade Center, a ROMEXPO �sokcélú� konferencia-központja, az Intercontinental, a Bucuresti és a Parc Szálló, valamint Bukaresttől 40 km-re az azonos nevű tó partján lévő Snagov-i Palota. Vidéken a legnagyobbak: a Sinaia-i királyi Peles-kastély, Brassó Poiana és a tengerpart, továbbá Kolozsvár, Temesvár, Iasi, Marosvásárhely, Herkules-fürdő, Félix-fürdő nagy szállodái. Nemzetközi kiállítási és vásárközpontként ugyancsak Bukarest a legjelentősebb (évente két nagy nemzetközi vásár és 12-15 szakkiállítás), ezt követi Kolozsvár, Temesvár, Iasi, Constanta, Nagyvárad, Arad. Korszerű üzleti központok kialakítására Bukarest nemzetközileg is páratlan lehetőségekkel rendelkezik a Ceausescu-korszakból befejezetlenül maradt kormányzati negyed, benne több tízezer lakás révén. Magyar kapcsolatok Magyarország a Ceausescu-korszakban is előkelő helyet foglalt el Románia idegenforgalmában, a mindkét irányú mozgás tekintetében (itt már nem térünk vissza a romániaiak Magyarországra történő emigrálására és munkavállalási célú beutazásaira).A két ország között turistaforgalom legszámottevőbb kölcsönös eleme a rokoni, baráti látogatás és a bevásárló turizmus. Ehhez - pld. az előzőekben bemutatott 1994. évi Romániába történt magyar beutazások kb. egyharmadát kitevően - hozzáadódik az üzleti, szakmai turizmus, ami közvetlenül összefügg a két ország közötti kereskedelemmel, tőkemozgással és gazdasági együttműködéssel. Románia szomszédsága és kiváló természeti adottságai alapján sajnálatosan alacsony az üdülőturizmus aránya. A hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek közepéig a magyar turisták kedvelt célpontjai közé tartoztak a romániai tengerparti és hegyi üdülőhelyek. Ezt, nyilvánvalóan, alátámasztották az akkori utazási, valutaellátási, elszámolási pénznembeli feltételek, s nem utolsó sorban az árviszonyok. Az említett időszakban a látogató turizmus döntően egyéni, az üdülőturizmus viszont nagyobbrészt szervezett volt, az akkori, monopolhelyzetben lévő nagy állami idegenforgalmi vállalatok közreműködésével. A kétoldalú szervezett turizmus jogi kereteit az 1967-ben megkötött idegenforgalmi egyezmény és a tr. Rbl. elszámolási rendszerhez kapcsolódó hivatalos forint-lej átváltási megállapodás képezte. A szervezett turizmus keretében a kiutazók a szolgáltatás teljes ellenértékét otthon fizették meg, s a másik országban való teljes ellátásukról az idegenforgalmi vállalatok közötti szerződések mindenre kiterjedően rendelkeztek, beleértve a biztosítást, baleseti és egészségügyi ellátást, hazaszállítást, sőt, az utazáshoz, a két nemzeti bank által kezelt normatív forint-lej kereten túlmenően, külön költőpénzkeretet is igénybe lehetett venni. Ez a helyzet 1990-ben gyökeresen megváltozott, a korábbi kétoldalú idegenforgalmi rezsim teljesen megszűnt, a szervezett turizmus szétesett. Az 1989. évi fordulat után Romániában azonnal hatályon kívül helyzeték az egyéni turizmust megnyomorító, diktatórikus szállástörvényt, s a konvertibilis elszámolásra való áttéréssel végképp liberalizálttá vált a kölcsönös utazás lehetősége. Az új helyzetben, s a világ más országai felé fordulás közepette, csak a látogató turizmus lendült fel magyar-román viszonylatban majd az üzleti és szakmai turizmus. Mindezek szinte kizárólag egyéni utazások formájában valósulnak meg. A szervezett turizmus műfajában a két országban gyorsan kialakult számos magán utazási iroda egy része vette fel kínálatába a szomszédos országot is. Ez inkább Romániában, s azon belül is Erdélyben jellemző. A magyarországi utazási irodák csak 1993 után kezdtek, de igen kismértékben visszatérni a romániai idegenforgalmi piacra. Ez ugyancsak Erdély-központú irányultsággal valósul meg mind a mai napig. Dominálnak a székelyföldi és más erdélyi körutak, s újabban arányaiban növekednek a gyógyidegenforgalmi, gyermek- és ifjúsági csoportos utazások. Kezdetleges próbálkozások történnek a román síparadicsomokba való visszatérésre, újak felfedezésére, bár ez utóbbiak csalódást okoztak kiépítettségük és szolgáltatásaik alacsony színvonalával. Ezen a téren a Romániából, főképpen Erdélyből Magyarországra települt idegenforgalmi vállalkozók járnak élen, ők hoztak létre magyarországi vállalkozásaikkal romániai vegyesvállalatokat az idegenforgalom területén. Új színfolt a falusi turizmus, ez mind Romániában, mind a kétoldalú idegenforgalmi ügyletekben teret hódít, különösen Erdély magyarok lakta vidékein. Az új körülményeknek megfelelő jogi keretek kialakítása és a kétoldalú együttműködés új lehetőségeinek feltárása, kiaknázása céljából az OIH, illetve az IKM új tárcaközi megállapodás létrehozását javasolta Románia Idegenforgalmi Minisztériumának. Mint már említettük, a magyar fél tervezetét 1994-ben átadták a román félnek, s szorgalmazzák a megállapodás egyeztetését és megkötését. Az IKM egyik kiemelt feladatává tette bukaresti kirendeltségének az idegenforgalom menedzselését, s képviselet létesítését is tervezi Romániában.

http://www.wunderground.com/global/RO.html

Belépés a személyes mappába
Email:
Jelszó:

maradjon bejelentkezve


A regisztráció előnyei:
  • Kedvelt utak megjelölése
  • Foglalásait egy helyen találja
  • Személyre szabott napi értesítő
Hírlevél feliratkozás

Ne maradjon le a legjobb utazási ajánlatokról!

Vezetéknév:

Keresztnév:

E-mail cím: