Montenegro tengerpart

Montenegro, vagy ahogy a szláv nyelvterületen emlegetik, Crna Gora a maga 13 812 négyzetkilométeres területével és alig 650 000 lakosával a volt Jugoszlávia legkisebb utódköztársasága, Szerbiával alkot államközösséget. Tengerpartjának hossza nem éri el a 300 kilométert, de számos aprókavicsos strand található rajta, homokos strandjainak össz hossza pedig eléri a 33 kilométert. Mediterrán éghajlatára jellemző, hogy a napi középhőmérséklet fél éven át 18 Celsius fok fölött van, itt a legmelegebb az Adria, és alig van olyan régió Európában, ahol többet sütne a nap, mint a montenegrói partvidéken. Itt található a meseszép Kotori-öböl, az UNESCO védelme alatt álló ősi Kotor városával (Cattaro). Másik kiemelkedő nevezetessége a Tara folyó kanyonja. Idõzóna: Magyarországhoz képest NINCS IDÕELTOLÓDÁS Vízum: Nincs szükség vízumra. Éghajlat: Az Adriai tenger partján mediterrán éghajlat uralkodik. Egészségügyi tanácsok: Ivóvíz: a vezetékes víz az egész ország területén iható. Általános információk: Területe: 13.812 km2 Lakossága: 648.000 Hivatalos nyelv: szerb. Fôvárosa: Podgorica Pénznem: Euro. Valutát bankokban, pénzváltó irodákban, postán, a legtöbb idegenforgalmi ügynökségnél, szállodákban és kempingekben váltanak. Időzóna: időeltolódás nincs. Beutazási szabályok: érvényes útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak be Szerbia és Montenegró területére, és ott az első beutazás időpontjától számított 6 (hat) hónapon belül összesen, legfeljebb 90 (kilencven) napig tartózkodhatnak, átutazhatnak és kiutazhatnak. Gépkocsival való belépéskor nemzetközi zöldkártya szükséges. Egyebek: Hálózati feszültség: 220 V Telefon: Montenegro Magyarországról: 00 381 + körzet + telefonszám Magyarország Montenegróból: 00 36 + körzet + telefonszám Közérdekű telefonszámok: Tudakozó: 988 Tűzoltók: 93 Rendőrség: 92 Autómentő: 9807 Mentők: 94, 241-629 Sebességkorlátozás: Lakott területen: 50 km/h Lakott területen kívül: 90 km/h Autópályán: 130 km/h A biztonsági öv ill. bukósisak használata kötelező. Kék zászlós strandok: a nemzetközi minősítést olyan vízpartok kapják, melyek eleget tesznek a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. A Kék zászló jelzés az alábbiakat garantálja a fürdőzőknek: folyamatosan ellenőrzött vízminőség, tiszta partszakasz, vízimentő szolgálat, mozgássérültek számára is alkalmas strand, ipari szennyezés nem fenyegeti a területet.

Budva Budva az i. e. IV. századtól görög kolónia, később a római Prevalitana provinciához tartozik. A bizánci időkben felégetik a szaracénok, az újjáépítés után püspöki székhely. A XII. században a Nemanjidák idején szabad város, a XIV. században a Zeta állam kikötője. 1455-ben, 35 évvel a dalmát városok után, Velence uralma alá kerül. A XVI. században előbb a törökök, majd a kalózok perzselik fel a várost, ezek után Velence úgy megerősíti a védelmet, hogy eredményesen verik vissza a törökök megújuló támadásait. A velencei uralom után a dalmát városokhoz hasonlóan alakul a történelme. Az 1979-es földrengés után a várost újjáépítik, restaurálják, ugyanakkor a Citadella melletti várfalon keletkezett omlást gyönyörű panorámája miatt javítatlanul hagyják. A Budvai Riviéra a tengerpart talán leglátogatottabb része, Budva, Becici és Sveti Stefan neve itthon sem ismeretlen. A régi Budva egykor szigeten épült, mára azonban egy feltöltődött földnyelv köti össze a szárazfölddel. A parti sávban találjuk a két legnagyobb szállodát, a Hotel Avalát jellegzetes kör alakú tengervizes medencéjével és a Slovenska Plazát, mely szinte önálló városként több ezer vendég elhelyezését biztosítja. A két hotel között a tengerparti főútig számtalan étterem, pizzéria, vidámpark, bár, kis üzlet található. Ebben a sávban zajlik a hangos-táncos éjszakai élet is. Az óváros máig megőrizte középkori hangulatát. 3 temploma a félsziget legmagasabb pontján található, a Szentháromság templomot a katolikusok és a pravoszlávok közösen használták-használják. A Vízi-kapun át a kikötőhöz jutunk, az egykori várkapu a szárazföldre vezető földnyelvre nyílik, felette a város címere látható. A templomok mellett találjuk a citadellát (helytörténeti gyűjtemény), ahonnan gyönyörű a kilátás az öbölre, a helyiek által Hawaiinak nevezett Sv. Nikola szigetre és Sveti Stefanra is. Az öblöt déli irányban elhagyva jutunk át Becicibe, az egymás mellett sorakozó szállodák közé. Továbbhaladva jutunk el Milocerbe és Sveti Stefan jellegzetes félszigetéhez. Az egykori halászházak mára szinte kivétel nélkül magánkézben lévő elegáns villákká alakultak át. A félszigetre belépőjegy váltásával sétálhatunk be, a házak, parányi kertek, teraszok és csillogó vizű medencék között gyakorlatilag egyetlen útvonalon tudunk körbejárni, hiszen lépten-nyomon kis táblák figyelmeztetnek: magánterület! A település szárazföldi részén szépen gondozott parkok, hangulatos házak szegélyezik a partot.

Becici Ez a bájos nyári menedékhely 2 km-re fekszik Budva óvárosától a híres Becici tengerparton, melyet az 1936-os párizsi világkiállításon a legszebb mediterrán tengerparttá nyilvánítottak (Arany pálma-díj). Homokos tengerpartja 1950 m hosszú. A parti sétányon eljuthatunk Budvába, ahol az egyik oldalon éttermek, kávézók, bárok, míg a másik oldalon az óváros fogad bennünket. Lehetőség van fürdőzésre, sportolásra, felfrissülésre és pihenésre a gyönyörű, karbantartott parkokban. Letenyétől kb. 780 km. Herceg Novi Montenegro legnyugatibb pontján, a horvát határtól alig 10 kilométerre fekszik Herceg Novi, egy igazi mediterrán hangulatú kisváros, amelyet természeti környezete tesz egyedivé.Északról 1600-1800 méter magas hegyek, délről pedig a Kotori-öböl partja szegélyezi a 20 ezer lakosú települést.