Antarktisz-Arktik
Antarktisz-Arktik képek
Országinformáció
Nem kevesebb, mint 36 millió négyzetkilométeren terül el a legdélibb földrész, az Antarktisz, állandó település még sincs rajta. Ez nem is csoda, hiszen globális felmelegedés ide vagy oda, még mindig 2 km vastag jégréteg borítja a talajt. A különböző nemzetek azonban kutatóállomásokon próbálják megismerni ezt a háborítatlan vidéket. Argentin, ausztrál, brazil, chilei, kínai, francia, német, indiai... tovább
Antarktisz-Arktik térkép
Antarktisz-Arktik nyaralás 2012
Kiemelt utazási ajánlatok
Legolcsóbb ajánlat
Legdrágább ajánlat
Régiók
Antarktisz-Arktik
Nem kevesebb, mint 36 millió négyzetkilométeren terül el a legdélibb földrész, az Antarktisz, állandó település még sincs rajta. Ez nem is csoda, hiszen globális felmelegedés ide vagy oda, még mindig 2 km vastag jégréteg borítja a talajt. A különböző nemzetek azonban kutatóállomásokon próbálják megismerni ezt a háborítatlan vidéket. Argentin, ausztrál, brazil, chilei, kínai, francia, német, indiai, japán, dél-koreai, új-zélandi, dél-afrikai, pakisztáni, lengyel, orosz, brit, és amerikai állomások működnek a jeges tájon. 1959-ben megállapodás született arról, hogy fennmarad a status quo, vagyis az a hét állam, amely történelmi okokra hivatkozva igényt tart a terület egy részére, igényét nem növelheti, és ezeket az igényeket sem nem vitatja, sem nem ismeri el a nemzetközi közösség. 1991-ben aláírták azt a kiegészítő megállapodást is, mely szerint további 50 évig megtiltják a bányászatot a területen, és a környezet védelmét tekintik a legfontosabb feladatnak. 26 állam írta alá eddig a szerződést. 1994-ben arról is döntés született, hogy a 40. szélességi körtől délre eső vizeken tilos a bálnavadászat.
A hatodik földrész: Sokak szerint ez a föld leghidegebb, legszárazabb és legvadabb helye. Ha csak ennyi lenne, a turisták messze elkerülnék. Ezen a jégvilágon nincs állandó emberi település, ezért a Föld egyetlen olyan helye, ahol az élővilág zavartalan szépségében gyönyörködhetünk. Az idelátogatók különös kegyeltjei a sorsnak, hogy ezt az érintetlen területet fölfedezhetik. Császárpingvinek, tengeri és rablósirályok, albatroszok, viharmadarak, csérek. A tengeri emlősök közül leopárd- és elefántfókák, kékbálnák. Télen sötétbe borul az egész kontinens, a nap csaknem fél éven keresztül egyáltalán nem jön fel. A kontinens legnagyobb részét egy több km vastag jégréteg borítja, amely sosem olvad el. Ennek ellenére az Antarktisz körüli tengerek hemzsegnek az élettől. A gazdag fauna alapja a világítórák vagy krill, amely tömegesen tenyészik a sarki vizekben. Az Antarktisz tulajdonképpen nyáron elevenedik meg igazán, ilyenkor pingvinek és fókák milliói szállják meg a partvidéket, hogy szaporodjanak. Emellett a kalandéhes utazó lélegzetelállító formájú, méretű és színű jéghegyekkel találkozhat.
Az Antarktiszra napjainkban háromféle úton lehet eljutni: állomáson, terepen dolgozó kutatóként, valamilyen kalandos sportteljesítmény vállalásával, ám a látogatás legegyszerűbb módja befizetni egy turistaútra. Az egyszerűség azonban igen költséges, mivel napi 1000 $-ba kerül. Ezek az utak legalább 10 naposak, s a Föld legdélebbi városaiból, a chilei Ushuaiából vagy Punta Arenasból indulnak. Az 5-6 nagy utazási iroda hajóján évente 10-15 ezer turista érkezik a fagyos kontinensre. Mivel ilyen drágák e délszaki „nyaralások”, döntő többségükben amerikai, német és japán nyugdíjasok engedhetik meg maguknak ezt a vakációt. A programok nagy része a hajón zajlik, naponta antarktiszi témájú előadásokat tartanak az utazási iroda munkatársai, akik általában antarktiszi kutatási tapasztalattal rendelkező fiatal tudósok. Ha az időjárás engedi, minden nap egyszer kikötnek egy-egy parti állomáson, ahol a csoport saját idegenvezetője vagy az állomások személyzete vezeti körbe az utasokat.
A nunatak az eszkimók nyelvén jégsapkából kibukkanó sziklacsúcsot jelent. Mivel ezen formák kialakulása a jéghez, annak mozgásához és visszahúzódásához kötődik, megtalálhatók az Antarktiszon is. A jég visszahúzódása nem csak a gleccsernyelvek elvégződéseinek hátrálását jelenti, hanem azok vastagságának csökkenését is. A vékonyodással a jég alapjául szolgáló sziklatalapzat legkeményebb részei kis, különálló csúcsokként a jégfelszín fölé kerülhetnek. Ezek általában a gleccserek erős csiszoló, gyaluló, pusztító munkájának leginkább ellenálló kőzetrészek. A lefolyó jégtömeg nekifeszül a felszíni hegycsúcsoknak és kemény kőzetanyagú sziklagerinceknek, miközben maga a jég is összetöredezik és óriási hasadékok keletkeznek az előrenyomulást akadályozó szikla körül. Eközben a jég – haladási irányának megfelelően – csiszolja a nunatakot, ezért nem ritkák a karcsú, tűszerű csúcsok a jégvidékek peremi részein.
