Irodáink:
Budapest, V. ker, Kossuth Lajos u. 7-9.
Budapest, Lövőház u. 2-6. Mammut I. 3. emelet
Szigetszentmiklós, Bajcsy Zs. u. 57/4
Legnépszerűbb: Törökország Egyiptom Tunézia Őszi szünet




Albánia

Albánia képek

Tovább Albánia galériájába

Országinformáció

Albánia az Adriai-tenger délkeleti partvidékén fekszik, a tengeren keresztül csak egy ugrásnyira Olaszországtól. Görögországgal, Macedóniával, Jugoszláviával, és a gondokkal terhes Koszovóval határos. Az ország nagy része hegyvidék, több mint 36 %-a erdőkkel borított. A jugoszláv- macedón-görög határon néhány nagyobb tó is található, köztük a 294 m-es mélységével az Ohrid-tó a Balkán félsziget egy... tovább

Albánia térkép

Kattintson ide a térkép megtekintéséhez

Élménybeszámolók

Vendégszeretet

Albánia fantasztikus ország! Igazi egzotikum, az ember el se hinné, hogy Európában jár! És ezzel nem a rendetlenségre vagy a szegénységre utalok - ez tény - hanem a fantasztikus, nyíltszívű vendégszer... tovább


Albánia, Butrinti

Évek óta vágyaim között szerepelt, hogy elmenjek Albániába. Hajóval már nagyon sokszor elmentem partjai előtt, olykor le sem tudtam venni szemeimet a kopár kihalt partvonalról, ha este mentt arra a ha... tovább


Riadalom

A családommal 1987-ben voltam először. Akkor még iszonyú szegénységben éltek. Nem is tudom leírni azt a szegénységet amit akkor gyerek fejjel éltem át. A tengerpartról már este hétkor fel kellett ... tovább


Alanya, Istambul, Kemer

Az elmúlt években 3 alkalommal jártunk Törökországban.Először a csodálatos Alanyában,ahol az esti bazár felejthetetlen élményt nyújt kisebb nagyobb üzleteivel és nyüzsgésével. Távolról a hegy esti ki... tovább


Minden élménybeszámoló: Albánia

Albánia nyaralás 2014



Kiemelt utazási ajánlatok

Legolcsóbb ajánlat

Legdrágább ajánlat

Régiók


Albánia

Albánia az Adriai-tenger délkeleti partvidékén fekszik, a tengeren keresztül csak egy ugrásnyira Olaszországtól. Görögországgal, Macedóniával, Jugoszláviával, és a gondokkal terhes Koszovóval határos. Az ország nagy része hegyvidék, több mint 36 %-a erdőkkel borított. A jugoszláv- macedón-görög határon néhány nagyobb tó is található, köztük a 294 m-es mélységével az Ohrid-tó a Balkán félsziget egyik legmélyebb tava. A Jón- tengerparton Vlorától Sarandáig - a \"Virágok Riviéráján\" - az ország legszebb tájában gyönyörködhetünk.

Albániáról mindenkinek eszébe jut valami, kinek az albán szamár, kinek a legelzártabb diktatúra, de csak kevesen mondhatják azt, hogy ismerik ezt az országot. Ez a kevés információ félelmet kelt a leendő utazóban, hiszen nehéz találni olyasvalakit aki járt már ott és hasznos tanácsokkal tud szolgálni Hasznos tanácsok itt

Már-már szédítõ kavalkádját láthatjuk itt vallásoknak, stílusoknak, kultúráknak és tájaknak, szunnita muzulmánoktól albán ortodoxokig, idilli strandoktól sziklás hegycsúcsokon át a megmûvelt földekig. Az egyik leghosszabb kelet-európai diktatúra maradványai határozzák meg az ország képét, citrusligetekkel, olívaültetvényekkel, szõlõföldekkel vállvetve. A lélegzetelállító mecsetek mellett lerobbant kínai üzemek állnak; finoman díszített ortodox templomok emelkednek a durva vonalú szovjet épületek mellett. Ma Albánia a demokráciát \"kóstolgatja\", ismerkedik a határain kívüli világgal és a turistákkal. A közelmúltban az ország a koszovói etnikai tisztogatások miatt aggodalmaskodott, de sok albániai bízik egy hosszan tartó békében. Vannak azonban dolgok, amelyek soha nem fognak megváltozni Albániában: a csodálatos erdõkkel borított hegyek, a földközi-tengeri napsütés, és az Adria szívszorítóan kék vize ezek közé tartozik. Tehát, tengerek szerelmesei, utazásra fel! Albániába!

A közlekedésről: Repülõgép A Malév olcsó jegyekkel száll rendelkezésükre, de jópár európai fõvárosból is eljuthatnak a kedves utasok Albániába, talán Athénból a legolcsóbb az út. Személygépkocsi, autóbusz, vonat A legegyszerûbb busz-útvonal a görögországi Ioanninából vezet az albán határon lévõ Kakavijába. Menetrendszerinti járatok közlekednek Tirana és a bulgáriai Szófia között. Az albánok többsége minibuszon vagy állami buszon utazik, amelyek elég sûrûn járnak, olcsó rájuk a jegy és kényelmesek. Az úthálózat meglehetõsen szegényes és lerobbant, ha autóval szeretnél közlekedni, vésd az eszedbe, hogy a városokon kívül kevés a benzinkút, s azok is jó messze vannak egymástól. A vasútközlekedés korlátozott, naponta indulnak vonatok Tiranából Shkodra, Fier, Ballsh, Vlora és Pogradec irányába. Hajó, komp A koszovói konfliktus elõtt szárazföldön is meg lehetett közelíteni Albániát Jugoszlávia felõl, ma inkább Macedónia felõl érdemes beutazni. A kompút 9 és 25 óra között van, attól függõen, hogy Olaszországban hol száltál fel. A másik kompút pedig a szlovéniai Koperbõl Durreba megy.

Konyha: Az albán konyhát erõteljesen befolyásolta a török. A grillezett húsok, mint a shishqebap, romsteak (fasírtgolyócskák) és qofte (fasírt) mindennapi ételek. Népszerû helyi fogások a conlek (hagymás pörkölt), a ferges (marhapörkölt), a rosto me salce kosi (tejfölös marhaszelet) és a tave kosi (joghurtos birka). A fõ étkezés az ebéd, bár Tiranában egyre gyakrabban vacsoráznak éttermekben. Az akkulore (fagylalt) nagy kedvencnek számít. Kávé két fajta van: Kafe turke, ez elég erõs, hogy egyedül kijöjjön az asztalhoz, és Kafe ekspress (presszó kávé). A fehérbor általában finomabb, mint az ecetes vörös. Helyi röviditalok: raki (brandy), konjak, uzo (hasonlít a görög ouzo-ra) és számos gyümölcslikõr. Ha meghívnak egy bárba, ajánld fel, hogy te fizetsz. Albán házigazdád úgysem fog belemenni, s ez a gesztus alkalmad ad neki, hogy kicsit nõjön a társai szemében. Ünnepek: Nemzeti ünnepnek számít Újév napja (január 1.), Húsvét hétfõ, Függetlenség és Felszabadulás Napja (november 28.) és Karácsony (december 25.). A két legfontosabb mohamedán ünnepet a Ramadánt és a Bajrát szintén megtartják.

Albánia fekvése, éghajlata: Ez a kis ország a Mediterrán térségben a Balkán félsziget nyugati szélén fekszik az Adria és a Jón tenger partján. Északról Montenegróval és Koszovóval, keletről Macedóniával délről Görögországgal határos, de a mindegyik határ túloldalán jelentős létszámban él albán nemzetiség. ( Ez vonatkozik a tenger másik partján fekvő Olaszországra is! ) Az ország aránylag kis területén többféle tájtípus is megtalálható. Északkeleten az Albán Alpok magashegysége fekszik, amelynek vad hegyei a déli irányba egyre szelídülnek, míg az adriai tengerpart mellett síkságot találunk. A Jón tenger partját hegyek övezik, ez az Albán Riviéra, amelynek gyönyörű kis öbleit meredek hegyek veszik körül. Albániában nem találunk széles folyókat, de vannak nagy tavai az országnak, A Shkodrai tó a montenegrói határ mentén és az Ohridi tó a macedón határon. A vad hegyi folyókból a vízierőművek gátjai alakítottak ki mély mesterséges tavakat. Az éghajlat a tengerparton mediterrán, de a hegyekben kontinentális, ahol nyáron is gyakran van hűvös és az eső sem ritka, a tél pedig hideg. Népsűrűség: 111,4 fő/km2 Népcsoportok: albán (97%), görög (2,5%), egyéb (0,5%) Közigazgatási beosztás: 26 kerület, 1 kerületi jogú város Fekvés: Délkelet-Európa, Adriai- és a Jón- tenger partján, Görögország, Montenegró és Szerbia határolja. Országhívószám: 355 Autójelzés: AL Államforma: köztársaság Főváros: Tirana Hivatalos nyelv: albán Beszélt nyelvek: görög Nagyobb városok: Tirana (244 000), Durres (85 000), Elbasan (83 000), Shkodra (82 000), Vlore (74 000) Legmagasabb pont: Maja e Korabit (Golem Korab) 2 753 m Legalacsonyabb pont: Adriai-tenger 0 m Népcsoportok: albán (97%), görög (2,5%), egyéb (0,5%) Vallások: muszlim (65%), ortodox keresztény (20%), katolikus (13%) Hivatalos pénz: 1 új lek = 100 qindarka (ALL) GDP 5 milliárd USD (1998) GDP/fő 1,490 USD (1998) Gazdasági növekedés: 7% (1998) Infláció: 40% (1997) Legfontosabb iparágak: textilgyártás, bőr- és cipőipar, cukorgyártás, faipar, dohányipar, építőanyag-ipar, nyersvasgyártás Legfontosabb kereskedelmi partnerek: Kína, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia Vasúthálózat hossza: 447 km Úthálózat hossza: 18,000 km Repülőterek száma: 9 Fontosabb kikötők Durres, Sarande, Shengjin, Vlore A népköztársaságot 1946-ban kiáltották ki. Enver Hodzsa pártfőtitkár vezetésével az ország elindult a szocializmus építésének útján. Először Jugoszláv segítséggel, majd Tito szocialista táborbeli kegyvesztése és Albániát Jugoszláviába integrálni akaró tervei miatt 1948-ban szakított a két ország. Sztálin mutatta az utat az albán vezetésnek, akik nehézipari országot akartak felépíteni az erre nem nagyon alkalmas Albániában. Az SZKP XX. Kongresszusán Enver elvtárs is elitélte a személyi kultuszt, ami után Albániában is egy pici enyhülés jött, de ezt hamar vérbe fojtotta a diktátor. Hruscsov albániai látogatása során azt a jövőképet vetette fel az albán vezetésnek, hogy �Albánia lehetne a szocialista tábor gyümölcsöskertje és nyaraló helye� � amire minden adottsága meg is van az országnak - de Enver Hodzsa kohókat és vízierőműveket képzelt mindenhová. A szovjetekkel 1961-ben szakított az ország, ami után félbemaradt építkezések és nem teljesített tervek maradtak. Az akkoriban éppen elszigetelődött Kína segített a kis országnak, de ez nem érte el az addigi segítség mértékét. Kínával akkor szakított Enver Hodzsa, amikor az elkezdett nyitni a világ felé, 1976-ban. Ezután meghirdették az önerőre való támaszkodást, Enver elvtárs híres mondása volt, hogy � együnk bár füvet, de a függetlenségünket megőrizzük!� Ezekben az években építették azt a 750,000 betonbunkert, amelyek ma is mindenütt láthatóak, és zárták be teljesen az országot a külvilág elől. 1985-ben elhunyt Enver Hodzsa, de utódja, Ramiz Alia se hozott sok változást az ország életébe. Ez alól kivétel csak a lassú külpolitikai nyitás volt, amely során újra felvették a diplomáciai kapcsolatot néhány országgal. 1990 nyarán � a Kelet Európai változásokat látva kb. 5000 albán menekült a tiranai nagykövetségekre, akiket később ki is engedtek az országból. Ezt követően alakultak meg az ellenzéki pártok � a Demokrata párttal az élen � amelyek az 1991 márciusi választásokon még csak a szavazatok egyharmadát kapták. 1991 júniusában a problémák � a gazdaság leállása, az élelmiszer ellátás akadozása � miatt többpárti kormány alakult. 1992 márciusában az új választásokon már a Demokrata Párt nyer, Sali Berisha vezetésével, aki megnyitotta az ország kapuit, felszabadította a gazdaságot és elkezdte üldözni a volt kommunistákat. Hatalmát az új alkotmánnyal akarta megerősíteni, amit 1994-ben népszavazáson utasítanak el. 1996-ban a Demokrata párt ismét nagy arányú győzelmet arat a választásokon, de azok tisztaságát már sokan megkérdőjelezik. 1997 elején a piramisjátékok összeomlása miatt felkelés tör ki, amely során az államszervezet összeomlik. Az emberek ezt az időszakot használták fel arra, hogy felfegyverezzék magukat, és minden mozdíthatót elvigyenek, aminek nem akadt gazdája. 1997 júniusában az ismét felálló államhatalom megtartja a választásokat, amelyeket a szocialisták nyernek meg. A demokrata párt azóta is gyakran bojkottálja a demokratikus intézményeket. Az országot sikeresen újraindította az új kormány, a gazdaság ismét talpra állt. A közbiztonság nagyot javult, és az emberek kezén levő fegyvereket vagy beszedték, vagy Koszovóba adták el. Sajnos a koszovói válság 1998-ban már nagyban befolyásolta az ország életét, de az 1999-ben érkező hatalmas menekültáradat nagy terheket rótt az országra. Az albán nép befogadta koszovói testvéreit és ezért nagy elismerést � de csak kevés támogatást � kapott Európától. Jelenleg az országban konszolidált a helyzet. 2000-ben a helyhatósági választásokon a szocialisták győztek, amit a Demokrata Párt nem igazán ismert el, de a független megfigyelők szerint korrekt volt a választás. 2001-ben országgyűlési választások lesznek, ahol a szocialisták az esélyesek. Albánia történelme: Az albán nép az illír népet tekinti ősének, ami kézenfekvő a történelmüket vizsgálva, habár még nem bizonyított. Az albánok magukat shqiptaroknak nevezik � ejtsd styiptár, magyarul szkipetár � ami talán az illír eredetű sas szóból eredeztethető.Az illírek az időszámításunk előtti első évezred elején telepedtek le a nyugat Balkánon, az egyik törzsüket nevezték Albanoinak, de egyes törzsek a Duna és a Pó völgyében is éltek. Nem tartottak össze, gyakran harcoltak egymással, ami az albánok történelmében is visszaköszönő momentum. I. e. 229.-ben a rómaiak legyőzték Teuta illír királynő csapatait, majd a továbbiakban az illírek minden lázadását is leverték az általuk létrehozott Illyricum protektorátusban. A nép kétfelé szakadt, a hegyekbe menekültek megőrizték hagyományaikat, míg a tengerpartiak asszimilálódtak. Az elzárt albán hegyekben sok ősi hagyományt őriztek meg az ott lakók, míg a lapályos részeken mindig az éppen uralkodó rezsim befolyása érvényesült. A Római Birodalom kettészakadása után az illírek a Kelet-római császársághoz tartoztak, a két birodalom határán a Via Egnatia mellett éltek, amely felértékelte a jelentőségüket. Erre a korszakra sok római kori emlék utal a mai Albánia területén. Az időszámításunk szerinti VI. században a szláv törzsek visszaszorították az illíreket az albán hegyekbe, s ekkor kezdték őket albánoknak nevezni. A török hódoltságig Albánia bolgár, majd normann és szerb uralom alatt volt. Az első albán hercegséget Arberiának nevezték � ezzel a névvel ma a Dél-Olaszországbeli albán falvakat illetik � amelynek 1272-től Anjou uralkodói voltak. Ennek Stefan Dusan szerb fejedelem vetett véget. Szerencsére az albánok gyakran változó urai nem szóltak bele nagyon a nép életébe, akik a saját földesuraik vezetésével gyakran kerültek harcba egymással is. A törzsi megosztottságot vallási is tetézte, mert a görögkeletiek gyakran harcoltak a római katolikusokkal. Az Ottomán birodalom a XIV. sz. végén foglalta el Albániát, amelyet két szandzsákra és 10 vilajetre osztottak. A két legbefolyásosabb albán földesúri család � a Kastriota és a Ballsh � vazallusként viszonylagos autonómiát élvezett. Az albánok nem nyugodtak bele a török uralomba, sok felkelés volt, de azokat elaprózottságuk miatt hamar leverték. Sok albán nemes ifjút vittek Isztambulba, hogy janicsárt neveljenek belőlük. Az egyik ilyen volt Gjergj Kastriota, aki a török udvarban felvette a Szkander nevet és hamarosan megkapta a bég címet is. 1443-ban amikor Hunyadi János ellen küldték harcolni, ő inkább hazament Krujába a csapatával és mivel a szultán nem tudott csapatokat küldeni ellene, majdnem egész Albániát felszabadította. 1444-ben létrehozta az Albán ligát, először egyesítve az albán csapatokat. A rigómezei csata után a törökök hatalmas túlerővel indultak Szkander bég ellen, de Kruját nem sikerült bevenniük. II Mohamed csapatait, annak 1453-1463 közti sikeres hadjárata során � Hunyadi mellett � csak Szkander bég tudta megverni. 1463-ban 10 évre szóló békét kötöttek, amit a törökök már 1466-ban felrúgtak, 150 ezres csapattal indulva az albánok ellen. Szkander bég segítséget kért a keresztény Európától és a pápától, de hiába. 1467-ben Kruja kivételével a török elfoglalta egész Albániát. Szkander bég ismét megpróbálta egyesíteni az albán csapatokat, de 1468-ban hirtelen elhunyt. Vele az albán nép legnagyobb hőse távozott, s utána a teljes török uralom jött. Ekkor menekült el többszázezer albán Dél-Olaszországba, megalapítva a második Arberiát. Albániában ezután a török hatalom sokkal rugalmasabb volt, az albánoknak megengedték, hogy bekerüljenek a szpáhik közé, és aki áttért a muzulmán hitre, az adókedvezményt kapott. Emiatt az albán nép kb. kétharmada muzulmán vallású lett és a mai napig is az. A XIX sz. elején két albán pasa saját kiskirályságot hozott létre, északon Bushatlliu Pasa, délen Ali Pasa Tepeleni, akiről Jókai Mór A janicsárok végnapjai című regényében ír. Az ő hatásukra is az albánok egyre inkább saját autonómiát kezdtek el követelni felkeléseik során, amelyek közül az 1847. évi volt a legnagyobb. 1878 júniusában alakult a Prizreni Liga, amely a harcok élére állt. Leverésük után a kultúrára és az oktatásra helyezték a hangsúlyt, a Rilindja - Újjászületés � időszakában, ekkor kezdtek el albán nyelven tanítani, könyveket nyomtatni. A Török Birodalom szétesése után az albán területeket minden környező állam szerette volna megszerezni, ezért 1912 november 28.-án Vlorában az albánok kikiáltották Albánia Függetlenségét. 1913-ban az ország határait úgy jelölték ki, hogy jelentős albánlakta területek maradtak a környező országokban. Albánia határai a mai napig alig változtak, sok etnikai konfliktust teremtve ezzel. Az első világháborúban olasz, francia, görög és osztrák-magyar csapatok szállták meg az országot. 1915-ben az antant titkos megállapodásban osztotta fel az országot, majd az olaszok és a görögök tették ezt meg 1917-ben. 1920-ban a Versaillesi békeszerződésben elismerték az ország integritását. Olaszországnak ezután is �különleges érdekeltsége� volt Albánia, amely jogalapot teremtett a beavatkozásokra. A két világháború közt Ahmed Zogu, az egyik földesúr vezette az országot. Először a megválasztott kormány belügyminisztereként viselkedett diktátorhoz méltóan, de 1924-ben lemondatták. 1924 júniusában fegyveres felkeléssel döntötték meg a kormányt, de ez a polgári típusú forradalom csak fél évig tartott. Zogu külföldi csapatokkal december végére leverte a mozgalmat. Ezután köztársasági elnöknek választatta magát, majd egyezményeket kötött az olaszokkal, amelyek nagy beleszólást engedtek a fasiszta országnak Albánia belügyeibe. Ahmed Zogu 1928-ban királlyá koronáztatta magát és 1938 májusában feleségül vette Apponyi Geraldine magyar grófnőt. Egy évre rá, gyermekük, Leka születésekor, az olaszok olyan ultimátumot intéztek a királyhoz, amely Albánia kapitulációjával volt egyenértékű. Zogu külföldre távozott és az olaszok elfoglalták Albániát. Utakat, repülőtereket építettek, és Albániához csatolták a környező albánlakta területeket, létrehozva így Nagy-Albániát. Az ellenállást a kommunisták vezették, akik a világháború során végig harcoltak az olasz és a német megszállók, valamint a kollaboráns albánok ellen, és 1944 november 29.-én közvetlen külső katonai segítség nélkül felszabadították az országot. A népköztársaságot 1946-ban kiáltották ki. Enver Hodzsa pártfőtitkár vezetésével az ország elindult a szocializmus építésének útján. Először Jugoszláv segítséggel, majd Tito szocialista táborbeli kegyvesztése és Albániát Jugoszláviába integrálni akaró tervei miatt 1948-ban szakított a két ország. Sztálin mutatta az utat az albán vezetésnek, akik nehézipari országot akartak felépíteni az erre nem nagyon alkalmas Albániában. Az SZKP XX. Kongresszusán Enver elvtárs is elitélte a személyi kultuszt, ami után Albániában is egy pici enyhülés jött, de ezt hamar vérbe fojtotta a diktátor. Hruscsov albániai látogatása során azt a jövőképet vetette fel az albán vezetésnek, hogy �Albánia lehetne a szocialista tábor gyümölcsöskertje és nyaraló helye� � amire minden adottsága meg is van az országnak - de Enver Hodzsa kohókat és vízierőműveket képzelt mindenhová. A szovjetekkel 1961-ben szakított az ország, ami után félbemaradt építkezések és nem teljesített tervek maradtak. Az akkoriban éppen elszigetelődött Kína segített a kis országnak, de ez nem érte el az addigi segítség mértékét. Kínával akkor szakított Enver Hodzsa, amikor az elkezdett nyitni a világ felé, 1976-ban. Ezután meghirdették az önerőre való támaszkodást, Enver elvtárs híres mondása volt, hogy � együnk bár füvet, de a függetlenségünket megőrizzük!� Ezekben az években építették azt a 750,000 betonbunkert, amelyek ma is mindenütt láthatóak, és zárták be teljesen az országot a külvilág elől. 1985-ben elhunyt Enver Hodzsa, de utódja, Ramiz Alia se hozott sok változást az ország életébe. Ez alól kivétel csak a lassú külpolitikai nyitás volt, amely során újra felvették a diplomáciai kapcsolatot néhány országgal. 1990 nyarán � a Kelet Európai változásokat látva kb. 5000 albán menekült a tiranai nagykövetségekre, akiket később ki is engedtek az országból. Ezt követően alakultak meg az ellenzéki pártok � a Demokrata párttal az élen � amelyek az 1991 márciusi választásokon még csak a szavazatok egyharmadát kapták. 1991 júniusában a problémák � a gazdaság leállása, az élelmiszer ellátás akadozása � miatt többpárti kormány alakult. 1992 márciusában az új választásokon már a Demokrata Párt nyer, Sali Berisha vezetésével, aki megnyitotta az ország kapuit, felszabadította a gazdaságot és elkezdte üldözni a volt kommunistákat. Hatalmát az új alkotmánnyal akarta megerősíteni, amit 1994-ben népszavazáson utasítanak el. 1996-ban a Demokrata párt ismét nagy arányú győzelmet arat a választásokon, de azok tisztaságát már sokan megkérdőjelezik. 1997 elején a piramisjátékok összeomlása miatt felkelés tör ki, amely során az államszervezet összeomlik. Az emberek ezt az időszakot használták fel arra, hogy felfegyverezzék magukat, és minden mozdíthatót elvigyenek, aminek nem akadt gazdája. 1997 júniusában az ismét felálló államhatalom megtartja a választásokat, amelyeket a szocialisták nyernek meg. A demokrata párt azóta is gyakran bojkottálja a demokratikus intézményeket. Az országot sikeresen újraindította az új kormány, a gazdaság ismét talpra állt. A közbiztonság nagyot javult, és az emberek kezén levő fegyvereket vagy beszedték, vagy Koszovóba adták el. Sajnos a koszovói válság 1998-ban már nagyban befolyásolta az ország életét, de az 1999-ben érkező hatalmas menekültáradat nagy terheket rótt az országra. Az albán nép befogadta koszovói testvéreit és ezért nagy elismerést � de csak kevés támogatást � kapott Európától. Jelenleg az országban konszolidált a helyzet. 2000-ben a helyhatósági választásokon a szocialisták győztek, amit a Demokrata Párt nem igazán ismert el, de a független megfigyelők szerint korrekt volt a választás. 2001-ben országgyűlési választások lesznek, ahol a szocialisták az esélyesek.

A hivatalos ünnepek az újév (január 1.), a húsvét hétfő (március vagy április), a függetlenség és szabadság napja (november 28.) és a karácsony (december 25.). A két fontos muzulmán ünnepet a bamadánt és bazsrát szintén megtartják.

Látnivalók: Tirana szinte az egyetlen város, ami egy magyar turistának eszébe jut Albániáról. Sajnos nem tartozik a legérdekesebbek közé, kevés látnivalója van, azok is a főutcára összpontosulnak.A főtér a Skanderbég tér, ahol az 1830-ban épült óratorony és a mellette álló Ethem Bey mecset a legrégebbi építmények. A téren, ha a mecsettől elindulva körbesétálunk akkor a kultúrpalota az első épület, majd a Tirana Hotelt, Enver Hodzsa szobrának talpazatát, a Nemzeti Bank épületét és a tér névadójának Gjergj Kastriotinak, Szkanderbégnek a szobrát láthatjuk. A tér itt kicsit leszűkülve egy hosszú és széles bulvárban folytatódik, amelynek az elején a még az olaszok által épített kormányzati épületek, majd balra a Dajti szálló áll. A hídon túl van a Piramis, Enver Hodzsa egykori múzeuma, a Kongresszusi Palota, az egyetemi könyvtár és az út végén az egyetem épülete. A jobb oldalon egy park van, amelyből a régi zárt utca nyílik, a volt pártfunkcionáriusok villáival. Az út vége felé a Parlament épülete áll. A bulvár közelében jelenleg több 15-20 emeletes toronyház is épül. Tiranában ezen kívül csak apró érdekességek vannak. Sokkal szebb Albánia két múzeumvárosa, Berat � az ezerablakú város � és Gjirokastra � amely házainak szürke kőcserepei adják meg egyéni báját. Berat egy a tengerpart felé nyitott völgy végén fekszik, Tiranától délre. Olajfák között érünk be a városba, amelynek óvárosa a hegy tetején álló várban, illetve az alatt, a hegyoldalban található. A házak építészete teljesen egyedi, minden házon sok és nagy ablakok találhatók, innen a város másik neve. A várban van egy régi ortodox templomban a leghíresebb albán ikonfestő, Onufri múzeuma, míg a vár alatt öreg mecseteket találhatunk. Gjirokastra városa a görög határ közelében van, neve is görög eredetű. A várban fegyvergyűjteményt állítottak ki, a török korabeli szablyáktól a lelőtt amerikai kémrepülőgépig. A vár belsejének hűvöse nagyon kellemes a rekkenő nyári napokon. A várból jól látszik egy obeliszk, amelyet egy kis tér vesz körül. Magát a teret a városból nehéz megtalálni, mert egy kapualjból nyíló sikátor vezet hozzá, de érdemes keresni, mert onnan nyílik a legszebb kilátás az óvárosra. Gjirokastra nagy házai a szürke tetőről és a hatalmas kettőskapuról ismerhetők fel. Az óvárosban van Enver Hodsza szülőháza, ami régebben Etnográfiai múzeum volt, de most újra a felszabadítási harc múzeuma. Sajnos éppen felújították 2001 áprilisában. Shkodra városa inkább közép-európai hatást mutat, itt található Rozafa vára, amelyet csak úgy lehetett felépíteni, hogy az egyik építő szép fiatal feleségét befalazták oda. Szerencsére csak félig, a jobb oldalát kint hagyták, hogy tudja nevelni a kisfiát. Fontos városok még Vlora, a hős város, ahol Albánia függetlenségét kikiáltották 1912-ben és Durres, ahol római kori amfiteátrumot és múzeumot is találunk. Két meghatározó római kori település maradványai találhatóak Albániában. Az egyik Apollónia, amely Fier közelében van a másik Butrinti a görög határ mentén a Butrinti tó partján. Ez utóbbiban sokkal jobban megmaradtak a római és az azt követő korok épületei, mozaikjai. Itt érdekes túrát lehet tenni, feltérképezve egy régvolt város nyomait. A belépő nagyon drága lett: 500 lek. Természeti látnivalókban is gazdag Albánia. A magas hegyek kedvelője az Albán Alpokban hódolhat hegymászószenvedélyének, a tiszta hegyi tavak és a hideg gyors folyók felüdülést nyújtanak a melegben. Az Adria partja homokos, lassan mélyülő, míg a Jón tenger partja, sziklás, búvárkodásra alkalmas. A barlangászok feltáratlan cseppkő barlangok után kutathatnak a hegyekben, amelyekből mindenhol friss források törnek elő. Ezek közül a legszebb a Kék Szem forrás, amelyből egy kis folyó búvik ki, de van olyan forrás is, amelyre vízerőművet telepítettek. Szállás: Albániában a rendszerváltás óta sok új hotel épült. Az európai utasok számára a ***-os kategória már megfelelő, ezekben egy éjszakát kb. 30-50 USD/fő áron tölthetünk el. Természetesen vannak ennél olcsóbb szálláshelyek is, de azok minősége csak a legelszántabbaknak lesz megfelelő. Olcsó lehetőség még a magánszállás, amelyet - ha nincs ismerősünk - valamely helyi utazási irodán keresztül találhatunk. Az árak itt 15 USD/fő körül mozognak. Felső kategóriás hoteleket csak Tiranában találunk, a nyaralóhelyeken modern panziókban szállhatunk meg. Kempinget csak egyet találtam. További információk árakról és szolgáltatásokról. Mivel utazzunk? Csoporttal, szervezett úton esetleg helyi ismerőssel. A magányos utazásra a hátizsákosok fogadására még nincs felkészülve az ország, illetve a kinti magyar konzul sem tanácsolja az ilyen utazást. Budapestről mindennap indul repülő Tiranába, de Koperből és Bariból komppal is megközelíthetjük Durrest. Busz és vonat nem jár Albániába. A gépkocsival közlekedőkre rossz utak, gyakorlatlan sofőrök és ismeretlen szokások várnak ezért csak terepjáróval ajánlatos kiutazni. A helyközi közlekedés az autóbuszokra és az iránytaxikra épül, amelyeknél kb. 3-5 lek/km a díj. A vonat olcsóbb, de lassabb. Taxinál nincs tarifa, még a sárga rendszámos autókban sincs taxaméter, meg kell előre alkudni az árakat. Pl. Tiranában a központból a város szélére kb. 300 lek. Mikor utazzunk? Áprilistól októberig. Ha nem bírjuk a kánikulát, akkor július augusztusban inkább a hegyekbe menjünk, az Ohridi tó hőmérséklete nagyon kellemes nyáron. Öltözködés: Nyáron nagyon meleg van, emiatt csak a legszellősebb ruháinkat vigyük. Aki a hegyekbe megy, az a legmelegebb nyáron is fázni fog reggelente, ha nem visz meleg ruhát. Gasztronómia: Az albánok a balkáni konyha ételeit eszik. A legfinomabb a joghurtban sült bárány, de a sült kecskesajt, a töltött zöldségek és a saláták is a görög és török konyhát juttatják eszünkbe. Az édességek is ismerősek lesznek annak aki járt már balkáni országban. Az italok között a híres Szkanderbég konyak mellett a likőröket és a helyi borokat érdemes megkóstolni. Árak: Az élet elég drága Albániában. Az árak az elmúlt években alig változtak, csak a forint gyengült a lekhez képest. Jelenleg 1 lek kb. 2,10 - 2,15 Forint, de nyáron rosszabb az árfolyam... Kenyér: 1 kg. 70-80 lek Tej: Magyar tartós Parmalat: 100 lek/liter Ásványvíz: 50 lek/1,5 l, helyi üdítő 65-80 lek/1,5 l, Coca Cola: 110-120 lek/l Házi juhsajt: 150-200 lek/kg, kecskesajt: 550-700 lek/kg Felvágottak: 350-600 lek/kg Gyümölcsök, szezonban: 60-120 lek, import: 200-500 lek Zöldségek: 50-150 lek Szkanderbég konyak: 200-250 lek/félliter, Uzo: 100-140 lek/félliter Képeslap: 10-30 lek, bélyeg rá: 30 lek Bunker ajándékba: 300-600 lek Zenei kazetta: 150-300 lek Jégkrém - nyugati import - 60-120 lek Éttermi árak: Kávé, üdítő: 60-100 lek Leves: 200-300 lek Főétel, hús nélkül: 200-300 lek, hússal: 400-800 lek Sült hal: 500-800 lek/adag Az éttermekben és a boltokban is a külföldieknek szívesebben adnak meg magasabb árakat, ezért csak ott vásároljunk ahol ki vannak írva az árak. Az angol nyelvű étlapon magasabbak az árak illetve szállodában is többet kérhetnek a külfölditől. Majdnem mindenki a régi leket használja, néhol az árak is így vannak kiírva. Ez 10szeres szorzót jelent, azaz ha az étteremben 19,000 leket írnak a cetlire - amit meg fognak tenni - az 1,900-at jelent. Ha kétséges, inkább a kevesebbel próbálkozzunk fizetésnél. Pénz és bankok: Albániában az albán lek a hivatalos fizetési eszköz, árfolyama kb. 140-150 lek/USD. Az utcai pénzváltó embereknél illetve kioszkokban válthatunk, bankban rosszabb az árfolyam. Pénzváltó emberek a belvárosokban járnak, nagy pénzkötegekkel a kezükben, reggeltől estig. Bankkártyát csak elvétve lehet használni, nem érdemes vinni. Utazási csekkel is csak a bankok foglalkoznak. A boltokban éttermekben nem érdemes valutával fizetni, mert rosszul váltják. 1992-ben egy nullát levágtak a pénzből, de még mindenki - a kisgyerekek is - a régi számokat használja, ne dőljünk be. ( Láttam már ugyanabban a boltban kétféleképp kiírni az árakat!) Nemrég új bankjegyeket vezettek be, ezért többféle pénz forog kézen. Mindet elfogadják. A bankjegyek címletei: 100, 200, 500, 1000, 5000. Shkodra Európa egyik legrégebbi városa, jelentős vallási centrum. A már messziről látható Amil Abdullah mecset a muszlim vallás, a csodálatos ferences templom pedig a katolikus vallás központja. Nem messze a várostól található a Rózsafa Erőd, melynek legendája a mi Kőmíves Kelemen balladánkhoz hasonlít. Butrint ókori romjairól híres város. Az itt talált régészeti leletek a tiranai Történeti Múzeumban láthatók. Az ókori romok között barangolva megcsodálhatjuk a római kori színházat és népfürdőt, valamint egy görög akropoliszt. A város felett magasodik a háromszög alakú Ali pasa Erőd. Gjirokastra legszebb látnivalói a Bazár mecset, a Memedeu szobor, a citadella, Enver Hodzsa szülőháza, valamint a török fürdők. Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás. A turisták által leggyakrabban látogatott a Szkander bég tér, a Nemzeti Történeti Múzeum, Albánia legnagyobb múzeuma, valamint az 1830-ban emelt Óratorony. A közelben található az Ethem Mey mecset, amely kupolájával és minaretével a város legjellegzetesebb épülete. A Lana folyó partján található az Enver Hodzsa Múzeum, a Kongresszusi Palota és az Archeológiai Múzeum. Durest Kr.e. 627-ben alapították a görögök. Valamikor ez volt az Adria legnagyobb kikötője. Leghíresebb látnivalói: a Régészeti Múzeum, az Amphiteátrum, Ahmed Zog király palotája és a római fürdő. Nemzetközi repülőterek: TIA-Tirana, Albania-Rinas Albánia magyarországi képviselete: 1062 Budapest, Bajza u. 26. Tel: 322-3855. Fax: 322-6814 Adhurim Resuli nagykövet Konzuli információk: Az Albán Köztársaság Nagykövetsége Budapest II. kerületében van a Gábor Áron utca 55. szám alatt. Telefon: 326-63-36 ( A követség dolgozói nem beszélnek magyarul!) A konzuli hivatal nyitvatartása: Hétfő: 10,00-14,00-ig Csütörtök: 10,00-14,00-ig Magyar és albán ünnepnapokon zárva A vízumügyintézéshez egy kitöltött vízumkérőlap - itt letölthető - és egy igazolványfénykép szükséges. A vízumot a tiranai külügyminisztérium bírálja el, az elbírálás ideje 10-14 nap. A vízumot az engedély megérkezése után pecsételik be az útlevélbe. A vízum díja: Egyszeri belépésre jogosító, egy hónapig érvényes vízum díja: 50 USD Többszöri belépésre szóló, három hónapig érvényes vízum díja: 95 USD A fenti díjakat forintban is lehet fizetni, a Nagykövetség által adott árfolyamon. Sürgősségi felár: 10,000 Ft, de ez sem jelent azonnali elbírálást, ezzel 7-10 nap az ügyintézés. A határon nem lehet vízumot szerezni!

http://www.wunderground.com/global/AB.html

Belépés a személyes mappába
Email:
Jelszó:

maradjon bejelentkezve


A regisztráció előnyei:
  • Kedvelt utak megjelölése
  • Foglalásait egy helyen találja
  • Személyre szabott napi értesítő
Hírlevél feliratkozás

Ne maradjon le a legjobb utazási ajánlatokról!

Vezetéknév:

Keresztnév:

E-mail cím: